Krónika

A madárdal is divatot követ, akárcsak az emberi zene

Magyar kutatók egy kísérlet során bebizonyították, hogy a légykapók éneke a tájszóláshoz hasonlóan területről területre változik

Bizonyos fajok akár a telefoncsörgést is képesek megtanulni és beépíteni saját repertoárjukba. Egy kísérlet során három, mesterségesen alkotott és három, európai országból hozott légykapószillabuszt, azaz madárdalelemet játszottak le
a kutatók a Pilisben. A hazai egyedek átvették olasz társaik dallamait.

A madárdal is divatot követ, akárcsak az emberi zene
A szillabuszok terjedése kulturális evolúciós folyamat. Az egyelőre rejtély a szakemberek előtt is, milyen hatások és különböző tényezők alapján dől el, hogy az egyes egyedeknek mikor és meddig éri meg lemásolni a madárdalelemeket
Fotó: Wikipedia

A variált dal vonzóbb a tojók számára, mint az egyszerűbb, így érthető, ha a hím madarak mindig új elemekkel színesítik éneküket –mondta lapunknak Garamszegi László Zsolt. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy magyar kutatók rendkívül érdekes kísérletet folytattak le a közelmúltban. Az ELTE-n működő Viselkedésökológiai Csoporttal együttműködve a vizsgálat során három, számítógéppel alkotott és három, európai országból hozott, légykapóktól származó szillabuszt építettek be mesterségesen egy magyar légykapó énekébe. A friss dallamokat a Pilisben visszajátszva azt tapasztalták, hogy az olasz elem megjelent a helyi madárpopuláció énekében.

Kulturális evolúciós folyamat, hogy egyes egyedi szillabuszok elterjednek, néhányat felkapnak, átvesznek egymástól a légykapók, míg más elemek örökre eltűnnek, illetve nem is jönnek divatba – mondta az igazgató. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy ezek a mintázatok milyen hatásoknak köszönhetően alakulnak ki. Vajon mikor és meddig éri meg egy-egy hímnek az új szillabuszt lemásolnia, meddig és miért számít az különlegesnek, és mikortól terjed el annyira, hogy már nem jelent szaporodási előnyt a kiéneklése – fogalmazott. Olyan ez, mint egy divathullám az emberek esetében – mondta az igazgató.

A tojó szempontjából a többitől elütő dal azt jelenti, hogy a virtuóz hím tanulékonyabb, így képes a régi és új dalokat variálni, továbbfűzni. Kiderült az is, hogy a madarak éneke az emberi tájszóláshoz hasonlóan területről területre változik – igaz, a lépték kisebb, mint a mi esetünkben. Míg például a palócos beszéd viszonylag nagy tájegységre jellemző, addig a madarak már akár öt kilométerrel arrébb is kissé más módon fütyülnek.

Az ilyen időbeli hatásoknak köszönhetően feltételezhető, hogy egy időgépbe kerülő mai légykapó csak rendkívül nehezen tudna a római korban érvényesülni a párválasztás során. Hozzátette, két évtizedre visszamenő hangarchívummal rendelkeznek, és már ezen az időtávon is tetten érhető rengeteg változás.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom