Megannyi jelzőlámpa figyelmeztet a kiszámíthatatlan Balatonon

Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezésére építették ki a riasztórendszert, amely akkor tizenöt állomásból állt. A vihar közeledtét viharágyúkkal és árbócokra felhúzható, piros színű viharjelző kosarakkal jelezték. A szolgálatot a Magyar Vöröskereszt Egylet Önkéntes Motoros Testületének balatoni osztálya mint „vízből mentő szolgálat” alakította meg Siófokon.

A második világháborút köve­tően Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettesének ötlete alapján kezdődött el ismét a tavi viharjelzés, amely 1951. június 30-án indult újra, és május 15-től szeptember 15-ig működött a nyaralóidényben. Az erős szélre sárga, a viharveszélyre piros jelzőrakéták figyelmeztették a vitorlázókat és a fürdőzőket. Ez a megoldás egészen az 1980-as évek közepéig működött, 1988 óta jelzőlámparendszer figyelmezteti a fürdőzőket. A Balatont 2012 óta a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére osztották, így csak a viharhoz valóban közeli területeken kell időlegesen korlátozni a vízen tartózkodást.

Ma már április 1-jétől október 31-ig tart legnagyobb tavunkon a viharjelzési szezon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma a nap huszonnégy órájában követi a Balaton időjárását, amelyről honlapjukon, telefonos alkalmazáson és a médiából lehet tájékozódni. Április elsejével a Balatonnál működő negyvenhét viharjelző állomás mellett a tó mindhárom medencéjében egy-egy vízbe telepített, napelemekkel működő jelzőlámpás állomás is van. Az elsőfokú viharjelzés az erős, óránként 40-60 kilométeres erősségű szélre, a másodfokú a viharos, óránként 60 kilométert meghaladó szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szél erősödése előtt fél-másfél órával adják. Elsőfokú jelzésnél a berendezés percenként negyvenötöt villan. Ekkor csónakkal, más vízi sporteszközzel a parttól számított ötszáz méteren belül szabad tartózkodni, és ezen belül lehet úszni is. Másodfokú jelzésnél a lámpák percenként kilencvenszer villannak, ilyenkor tilos fürödni és csónakkal vagy más vízi sporteszközzel közlekedni. Ez alól a vitorlás hajók kivételek.

A Balaton arról is híres, hogy igen gyorsan változnak a meteorológiai körülmények. A szél gyakran kiszámíthatatlan, előfordul, hogy másodfokú viharjelzésnél az északi partnál, a nádasoknál nincs viharos széllökés, de néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Nagy az eltérés a zivatarokból kifutó szélnél is, amely rövid idő alatt viharossá válhat, de néhány kilométerrel távolabb csak gyenge a légmozgás. A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén, derült időben fújó száraz, meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat, vízibicikliket a mély vízbe. A Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen terület például a Szigligeti-öböl.