Krónika

Gondolkodásunkat is megváltoztatják az új technikai eszközök

A pesszimista nézet szerint ha kihelyezzük a memóriánkat, életünk ugyan leegyszerűsödik, de ha túlságosan ráhagyatkozunk a technológiára, visszafejlődik a logikai készségünk

A technológiai forradalom számtalan változást idézett elő a társadalmak és az egyének szintjén egyaránt. Arról azonban, hogy ezek az átalakulások hasznosnak tekinthetők-e, már megoszlanak a vélemények. Az optimista olvasat alapján az újmédia által kínált megannyi lehetőség a társadalmi egyenlőséget szolgálja. A pesszimisták azonban úgy látják, az emberi gondolkodás felszínesebbé válik.

Gondolkodásunkat is megváltoztatják az új technikai eszközök
Egy kínai városban külön gyalogos sávot hoztak létre azoknak, akik séta közben is okostelefonoznának
Fotó: AFP/Chen Feibo

Rengeteget olvashatunk arról az elméletről, amely szerint az újmédia létrejötte, a technológia eszközök elterjedése és a digitális identitás mint a virtuális térben megjelenített énképünk kialakulása miként változtatja meg a világhoz való viszonyulásunkat. Sőt, gyakran tényként közlik, miszerint a technológia képes áthuzalozni az emberek agyát. De hogy mit is jelent ez, arról kevesebb szó esik.

Anélkül, hogy orvosi vagy biológiai vonatkozásokba belemennénk, az áthuzalozódást a következőképpen érdemes megragadni. Az, hogy a könyv helyett képernyőről olvasunk, papír és toll helyett billentyűzettel írunk, a könyvtárak helyett hálózatokon keresünk, megváltoztatja a gondolkodásmódunkat – magyarázta lapunknak Szűts Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

Van egy pesszimista, illetve optimista olvasata is annak, hogy milyen hatásai vannak ezeknek a változásoknak – fűzte tovább a digitálismédia- és információs társadalomkutató. Előbbiek szerint sekélyesebbé válunk, csúnyább szóval elbutulunk, mivel kihelyezzük a memóriánkat. Nem kell megtanulni például telefonszámokat, mert az eszköz megjegyzi helyettünk. Az életünk részben leegyszerűsödik, de e nézet szerint, ha túlságosan ráhagyatkozunk a technológiára, visszafejlődik a logikai készségünk. Minél kevesebb dolgot kell megjegyeznünk, annál kevésbé leszünk kreatívak, és nehezebben oldunk meg összetett feladatokat. „A navigáció segítségével valós időben látjuk a forgalmat és az útvonalat. Ha hirtelen elvennénk ma az autósoktól ezt az eszközt, mindenki bizonytalanabbá válna. A navigáció oly módon huzalozta át az agyunkat, hogy nélküle azt feltételezzük, nem sikerülhet eljutni A pontból B-be” – mondta.

Valós időben akarunk elérni mindent, a világ bármely pontjáról, s mindezt egy helyben ülve. Egy elektronikus könyvtárban egyszerre látjuk megjelenni a folyóiratokat, bizonyos szolgáltatók pedig egyszerre adják ki egy sorozat teljes évadát, így nem kell egy hetet várnunk az epizódok között. Jelen esetben a technológia hozzászoktat minket az azonnalisághoz és türelmetlenebbé tesz minket. Az információk megszerzésébe nem fektetünk nagy energiát, illetve a feldolgozással is akadnak problémák. „A keresési mechanizmusaink ösztönössé válnak, és emiatt – mivel a digitális kompetenciák oktatása nagyon kezdetleges – védtelenek leszünk az álhírekkel szemben” – fejtette ki.

Ugyanakkor létezik egy optimista olvasat is, amely szerint a technológia a társadalmi egyenlőséget szolgálja – tette hozzá a kutató. Meglehetősen alacsony a belépési küszöb, húszezer forintért már vásárolhatunk okostelefonokat, onnantól kezdve pedig az ingyenes wifihálózatoknak köszönhetően a hírek mindenki számára hozzáférhetők, az információk pedig áthatolnak az országhatárokon. A világ számos pontján, de leginkább Afrikában végeznek felvilágosító tevékenységeket a technológia által. Emellett tanulni is lehet az interneten, rendkívül színvonalas, akár Egyesült Államokbeli egyetemek által tartott kurzusokat végezhetünk el otthon ülve. Sőt, az algoritmizáció által személyre szabott tanulási módok is létrejöttek, mivel az algoritmus felismeri, melyik problémát nem tudjuk megoldani, ezért később újra feldobja nekünk azt. Ez a mai oktatásban elképzelhetetlen. Emellett fontos társadalmi kérdéseket is megvitathatunk a közösségi médián keresztül. Az internetnek köszönhető, hogy hangsúlyossá vált például az állatvédelem vagy a kapcsolattartás a határon túli magyarokkal. Ezek mind komoly előnyei a digitalizációnak.

„Anno rendkívül népszerűek voltak a röntgengépek a cipőboltokban, ahol az árusok megvizsgálták a vevők lábait, és megmondták, melyik cipő a legmegfelelőbb számukra. A nagy dózisú sugárzás miatt azonban sok vásárlónál daganatos betegségek alakultak ki. Holott, ha a kórházakban megfelelően használják az eszközt, életeket menthetnek vele” – magyarázta Szűts Zoltán, rámutatva, hogy mindent lehet jól, illetve rosszul alkalmazni egyaránt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom