Krónika

Áder: Magyarország a 2030-ra elhatározott klímavállalásait teljesíteni fogja

Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit - jelentette ki a köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a klímapolitikáról adott interjúban.

Áder: Magyarország a 2030-ra elhatározott klímavállalásait teljesíteni fogja
Áder János rámutatott: a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás (több uniós tagállammal ellentétben) Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal, ugyanannyival, mint az emberek fejében „a klímabajnokként” élő Dániában.

Az államfő kiemelte továbbá, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága, és az erdősítési program folytatódni fog.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország azon kevés állam közé tartozik (21 ilyen ország van az egész világban), amely 1990-hez képest úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is. Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából, e teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye - közölte.

Mit tett eddig Magyarország?
- 1990 óta 32%-kal csökkentettük az ÜHG-kibocsátást. A csökkentés több mint felét 2000 után értük el.
- Azon 21 ország közé tartozunk, amely ezt úgy érte el, hogy közben jelentősen növelte a gazdasági teljesítményét, s csökkentette az energia-fogyasztását.
- 2010 óta 24 százalékkal csökkentettük az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunkat. 
- Az egyik legalacsonyabb klímalábnyomot értük el az iparosodott országok között.
- A nemzeti klímastratégiánk kibocsátás-csökkentési célszáma az egyik legerősebb Európában.
- Az ország 24 legnagyobb városa tagja a legambíciózusabb nemzetközi klímaszövetségeknek. Ez lefedi az ország lakosságának 40 százalékát és a gazdasági teljesítményünk kétharmadát. A fejlesztéseik legalább 80 százalékos kibocsátás-csökkentést céloznak meg 2050-re. 
- 100 év alatt megkétszereztük az erdőink területét, miközben a világ erdei fogyatkoznak.

A jövőben pedig ha folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, és megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz - fejtette ki Áder János.

Arra is kitért, hogy 2030-ra a szénerőművek nagy részét, de lehet, hogy mindegyikét, be kell zárni, vagy át kell alakítani más fűtési módra, például földgázra.

A köztársasági elnök jó iránynak nevezte továbbá azt a kormányzati célt, hogy a geotermikus energia használatára több forrást biztosítsanak.

Azt is fontosnak tartja - tette hozzá -, hogy a szennyezőbb tömegközlekedési járműveket környezetbarátabbakra cseréljék.

Megjegyezte: a jelenlegi európai uniós vita arról zajlik, hogy 2030-2050 között milyen további vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

A klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy „végre lássunk hozzá a munkához” - mondta az elnök, hozzátéve: „ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz”.

Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a párizsi klímamegállapodás óta eltelt időben világszerte nemhogy csökkent volna a szén-dioxid-kibocsátás, hanem nőtt.

Azt a példát is megemlítette, hogy Kanadában a parlament klímavészhelyzetről döntött, majd egy nappal később az észak-amerikai ország kormánya egy közel 1200 kilométer hosszú olajvezeték kapacitásának megháromszorozásáról határozott. Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás egyébként Kanadában háromszorosa a magyarnak - jegyezte meg az államfő.

Arra a kérdésre, hogy a nagyobb cégeket rá lehet-e venni a klímavédelemre, Áder János azt felelte: egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket. Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból, a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás - hangsúlyozta.

Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista mozgalmával kapcsolatban úgy fogalmazott: a diáklány jogosan emeli fel a szavát, hiszen „az ő jövőjükről is szó van”, és helyes, hogy ez nagy nyilvánosságot kap. „A probléma ott van, hogy néhányan úgy gondolják, hogy önmagában az, hogy ha ebből egy politikai pr-akciót csinálnak, akkor onnantól mi, politikusok, döntéshozók, kormányzati szereplők elvégeztük a feladatunkat és nyugodtan hátradőlhetünk. Ez nem igaz” - mondta.
 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom