Krónika

Magyarországon is terjed az ázsiai tigrisszúnyog

Az elmúlt időszak esőzései és a nagy meleg miatt egyre több vérszívó kelt ki országszerte,hazánkban nyaranta már új, betegségeket terjesztő fajok is megtalálhatók

Bár csaknem kétezer szúnyogfaj él hazánkban, ezekből mindössze ötvenhárom csíp. A lapunk által megkérdezett szakértő felhívta a figyelmet, hogy a vérszívók lárvái a legkisebb vízben is képesek kifejlődni. A kontinensek közötti kereskedelem miatt új szúnyogfajok is megjelentek nálunk.

Magyarországon is terjed az ázsiai tigrisszúnyog
A zebraszúnyognak is nevezett faj mára szinte egész Európában jelen van
Fotó: AFP/CDC/BSIP

A szúnyoglárvák kifejlődése erősen időjárásfüggő, azaz a víz önmagában még nem elég, meleg is kell nekik, ám mivel az utóbbi időben mindkettőből rengeteg akadt, sok jóra nem lehet számítani az elkövetkező hetekben – mondta lapunknak Sárospataki Miklós biológus. A gödöllői Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszékének tanára kifejtette, bár a lárváknak rengeteg természetes ellensége akad, ám a településeken található kisebb-nagyobb pocsolyákba nem juthatnak el a halak, gőték és a ragadozó életmódot folytató rovarok. Márpedig egy fél négyzetméternyi felületű, pár ujjnyi mély pocsolyából is annyi nőstény szúnyog kelhet ki egy nyáron, amennyi egy fél lakótelep életét megkeserítheti – fogalmazott. Sárospataki Miklós utalt rá, bár csaknem kétezer szúnyogfaj él hazánkban, ezekből mindössze ötvenhárom csíp. Hozzátette, a rovar táplálkozás közben véralvadásgátló anyagot juttat a gazdaszervezetbe, az erre bekövetkező immunreakció okozza a viszketést és fájdalmat.

Az ázsiai zebra-, bozót- és a ko­reai szúnyog megjelenését egyértelműen a kontinensek közötti távolsági kereskedelemnek és a klímaváltozásnak köszönhetjük – mondta lapunknak Kovács Pál bőrgyógyász. A zebraszúnyogot (más néven tigrisszúnyogot) 2014-ben, a másik kettőt már korábban detektálták először hazánkban. A magyar kutatók évek óta vizsgálják a koreai szúnyogot, és mint az orvos elmondta, sok jóra nem lehet számítani. Ez a fajta vérszívó ugyanis egy bőrférgességet okozó élősködőt terjeszt, amelyet Baranya megye több településén is kimutattak már. A kutyaféléket kedvelő parazita a szúnyog közvetítésével jut az emberbe – ahol ugyan nem tud kifejlődni, de betokozódik, és gyulladást okoz a bőrben, rosszabb esetben akár a szemben is.

Sárgaláz, nyugat-nílusi vírus és zika

Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább huszonkét féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is – figyelmeztet az MTA Ökológiai Kutatóközpontja. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ám ezek még nem alkotnak stabil populációt, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket. Könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól; fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él hazánkban. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.
(PS)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom