Krónika

Magyar találmány segíthet elkerülni a vadütközéseket

Hazánkban évente tizenhárom–tizenhatezer állatnak mennek neki véletlenül az autósok az utakon, és sok ütközés emberéletet, tartós egészségromlást is követel

Az emberi élet megőrzése fontosabb, mint az anyagi károk megelőzése, vallja Koltai Viktor. A magyar feltaláló egy olyan megoldást dolgozott ki, amely segíthet elkerülni a sofőröknek a vadakkal való ütközéseket. A hangalapon működő szerkezet hatékonyságát hivatalos laboratóriumok is igazolták.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) adatai szerint a múlt esztendőben négyezer-hatvannyolc esetben történt olyan vad–gépjármű ütközés, amelyről az említett két szervezetnek adatai vannak – mondta lapunknak Szabó Sándor. Hozzátette, a statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül mennyi követelt emberéletet, okozott tartós egészségromlást, de a legtöbb tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr a gázolás elkerülése érdekében elrántotta a kormányt.

A hivatásos vadászt annak kapcsán kerestük meg, hogy egy magyar feltaláló, Koltai Viktor nemrégiben bejelentette, sikerült egy hangalapú, az erdei állatok nagy részére ható riasztóeszközt alkotnia.

Szabó Sándor felhívta a figyelmet, hogy az ORFK és az OMVK adatai csak a bejelentett eseteket tartalmazzák, azaz a valós vadgázolások mutatója ennél lényegesen nagyobb. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár és az Országos Vadelhullási Monitoring kis mértékben eltérő adatai szerint évente tizenhárom-tizenhatezer állatnak mennek neki véletlenül az autósok az utakon. A korábbi években csaknem ötszáz vidra, négyezer-ötszáz borz és tízezer róka marad elütve az aszfalton. Szabó Sándor hozzátette, a természetvédő szervezetek felmérései alapján tudjuk, hogy az EU területén esztendőről esztendőre egymillió sün kerül a kerekek alá – ami egészen elképesztően nagy szám.

Számomra az emberi élet és egészség megőrzése messze fontosabb, mint az anyagi károk megelőzése – mondta lapunknak a feltaláló, Koltai Viktor. Elmondta, a neten pár száz forintért kapható, kocsira szerelhető kínai vadsípok  semmit nem érnek, s ezt hivatalos mérések is bebizonyították. Az általa kifejlesztett szerkezet hangfrekvenciája három kiloherz körül jár, mert a vizsgálatok azt mutatták, hogy ez az a hangmagasság, ami a nagy- és az apróbb vadakra is egyaránt riasztólag hat.

A különleges ergonómiával bíró eszköz nem igényel villamos energiát, hiszen a menetszél működteti, ám ehhez minimum 70 kilométeres óránkénti sebességet kell elérnünk, de a feltaláló célja az volt, hogy az általa konstruált riasztó a településeken belül semmiképpen ne tudjon működni. Független laboratóriumok eredménye szerint a közutakon jellemző, óránként 90 kilométeres sebességnél a környezet erdősültségétől függően száz és háromszáz méter között mozog a magyar síp hatótávolsága. Koltai Viktor elmondta, a hang a sofőr számára egyáltalán nem hallható, mert a menetzaj elnyomja azt. Ugyanakkor a kiváló hallású vadak pontosan tudni fogják, hogy merre nem tanácsos menniük.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom