Magyar találmány segíthet elkerülni a vadütközéseket

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) adatai szerint a múlt esztendőben négyezer-hatvannyolc esetben történt olyan vad–gépjármű ütközés, amelyről az említett két szervezetnek adatai vannak – mondta lapunknak Szabó Sándor. Hozzátette, a statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül mennyi követelt emberéletet, okozott tartós egészségromlást, de a legtöbb tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr a gázolás elkerülése érdekében elrántotta a kormányt.

A hivatásos vadászt annak kapcsán kerestük meg, hogy egy magyar feltaláló, Koltai Viktor nemrégiben bejelentette, sikerült egy hangalapú, az erdei állatok nagy részére ható riasztóeszközt alkotnia.

Szabó Sándor felhívta a figyelmet, hogy az ORFK és az OMVK adatai csak a bejelentett eseteket tartalmazzák, azaz a valós vadgázolások mutatója ennél lényegesen nagyobb. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár és az Országos Vadelhullási Monitoring kis mértékben eltérő adatai szerint évente tizenhárom-tizenhatezer állatnak mennek neki véletlenül az autósok az utakon. A korábbi években csaknem ötszáz vidra, négyezer-ötszáz borz és tízezer róka marad elütve az aszfalton. Szabó Sándor hozzátette, a természetvédő szervezetek felmérései alapján tudjuk, hogy az EU területén esztendőről esztendőre egymillió sün kerül a kerekek alá – ami egészen elképesztően nagy szám.

Számomra az emberi élet és egészség megőrzése messze fontosabb, mint az anyagi károk megelőzése – mondta lapunknak a feltaláló, Koltai Viktor. Elmondta, a neten pár száz forintért kapható, kocsira szerelhető kínai vadsípok  semmit nem érnek, s ezt hivatalos mérések is bebizonyították. Az általa kifejlesztett szerkezet hangfrekvenciája három kiloherz körül jár, mert a vizsgálatok azt mutatták, hogy ez az a hangmagasság, ami a nagy- és az apróbb vadakra is egyaránt riasztólag hat.

A különleges ergonómiával bíró eszköz nem igényel villamos energiát, hiszen a menetszél működteti, ám ehhez minimum 70 kilométeres óránkénti sebességet kell elérnünk, de a feltaláló célja az volt, hogy az általa konstruált riasztó a településeken belül semmiképpen ne tudjon működni. Független laboratóriumok eredménye szerint a közutakon jellemző, óránként 90 kilométeres sebességnél a környezet erdősültségétől függően száz és háromszáz méter között mozog a magyar síp hatótávolsága. Koltai Viktor elmondta, a hang a sofőr számára egyáltalán nem hallható, mert a menetzaj elnyomja azt. Ugyanakkor a kiváló hallású vadak pontosan tudni fogják, hogy merre nem tanácsos menniük.