Krónika

Kártérítés jár az elhunytak hozzátartozóinak

A törvény szerint, ha vétlen volt is a Hableány a balesetben, üzemeltetője az utasok felé teljes kártérítéssel tartozik – mondta a lapunknak nyilatkozó ügyvéd

A Hableány huszonnyolc áldozatot követelő tragikus balesete után – három utast még keresnek – adódik a kérdés: kitől és milyen kártérítésre számíthatnak az áldozatok hozzátartozói. Erről kérdezte lapunk Kovács Kázmér kártérítési ügyekkel foglalkozó ügyvédet, aki a veronai buszbaleset ügyében is több károsultat képvisel.

Kártérítés jár az elhunytak  hozzátartozóinak
Az állam a katasztrófavédelmi költségek egy részét gyakran magára vállalja
Fotó: Bodnár Patrícia

– Mindenképpen a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemi felelősségre, úgynevezett objektív felelősségre vonatkozó szabályai jönnek szóba, tehát első körben semmilyen jelentősége nincs annak, hogy a svájci üzemeltetésű szállodahajó, vagy netán a Hableány hajó üzemeltetője járt el szabályellenesen vagy sem – mondta. Ez azt jelenti, hogy még abban az esetben is, ha teljesen vétlen a Hableány üzemeltetője, az utasai felé teljes kártérítéssel tartozik, ha pedig van felelősségbiztosítása, akkor helyette a biztosítója az abban meghatározott felső összeghatárig köteles téríteni. Amennyiben olyan összegű a kár, hogy azt a biztosítás nem fedezi, akkor azt a Hableányt üzemeltető Kft-vel szemben lehetne behajtani, de erre nyilván nem lesz fedezet. A Hableányt üzemeltető cég és az utasai egymás közti kapcsolatában ez vonatkozik mind a dél-koreai, mind a magyar utasokra. Az a sajátos helyzet van – tette hozzá – hogy a 2018-ban elfogadott törvénymódosítás nyomán éppen 2019. július 1-jétől válik a belvízi járművekre is kötelezővé a biztosítás, így nem tudjuk, hogy a Hableány üzemeltetőjének volt-e ilyen, és ha igen, az mire terjed ki. Amennyiben beigazolódik, hogy a Hableány üzemeltetője vétlen volt, és a Viking Sigyn mulasztott, akkor a Hableány által teljesített kártérítést ő és biztosítója tovább háríthatja a svájci hajó üzemeltetőjére.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy abban az esetben, ha a kár nem térül meg, mert mértéke nagyobb annál mint amire fedezete van az üzembentartónak, akkor a károsult az úgynevezett szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint akár bírósági úton is érvényesítheti azt a svájci felségjelű hajó üzembentartójával szemben. A sajtóban megjelent, bizonyos választott bírósági eljárásokra utaló megjegyzések tekintetében azt emelte ki, hogy ilyennek csak akkor lehet helye, ha azzal az érintett felek mindegyike egyetért, aláveti magát.

Az ilyen természetű károknál a legnagyobb tétel az elhunytak hozzátartozóit megillető nemvagyonikár-térítés, sérelemdíj, amire az elhunyt személyek gyermekei, házastársa, szülei, esetleg testvérei jogosultak. Kovács Kázmér utalt arra is, hogy ennek összege a külföldi bíróságok gyakorlatában általában magasabb, mint Magyarországon, ez az oka annak, hogy
a veronai buszbaleset sértettjei közül többen Olaszországban érvényesítik az igényt.

Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy külön kell kezelni azokat a károkat, amelyek a mentésben résztvevő személyek, illetve állami szervezetek részéről felmerültek, mert ezek is érvényesíthetők. Az állam az úgynevezett katasztrófavédelmi költségek között ezek egy részét akár anélkül, hogy továbbhárítaná, magára vállalja. Ugyanakkor, ha rendkívüli költségek merülnek fel – mint az jelen esetben is történt –, az is szóba jöhet, hogy az állam igényt tart azok megté­rítésére, amennyiben megvan a fedezet a másik oldalon.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom