Krónika

ENSZ: Tizenegymilliárdra emelkedhet 2100-ra a Föld lakossága

Tizenegymilliárdra emelkedhet 2100-ra a Föld lakossága - közölte az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya hétfőn New Yorkban nyilvánosságra hozott jelentésben.

 A dokumentum szerint a Föld lakosságának száma ekkor éri el csúcspontját.

Az idei év becslése lefelé igazította a korábbi előrejelzéseket. Egy 2017-es jelentésben 11,2 milliárd főre becsülték bolygónk lakosságát a 22. évszázad elejére

A csökkenésre mindenekelőtt az egyre több országban tapasztalható alacsonyabb születési arányszámok adnak magyarázatot. A magasabb várható élettartam és a csökkenő termékenységi szintek miatt elöregednek az egyes társadalmak, emellett egyre több országban zsugorodik a lélekszám is.

2050-re az előrejelzés szerint a világ lakossága a jelenlegi 7,7 milliárdról 9,7 milliárdra fog gyarapodni. A jelentés azt állítja, hogy kilenc ország fogja adni a népességnövekedés több mint felét 2050-ig. Ezek az országok: India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Indonézia, Egyiptomés az Egyesült Államok.

Az ENSZ-jelentés kiemeli azt is, hogy 2010 és 2020 között egyes államokban a migráció játszott kulcsszerepet a népesség összetételének megváltozásában.

Globális vészhelyzetre figyelmeztet az ENSZ éghajlatvédelmi vezetője

Világszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest - figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára hétfőn a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozás kezdetén.

Az éghajlatváltozás megfékezése a mostani és a következő nemzedékek első számú feladata, „életünk csatája” - mondta a volt mexikói külügyminiszter a mintegy háromezer diplomata és szakember részvételvével június 27-ig tartó konferenciát megnyitó sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy már 1 Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és a jelenlegi vállalások mellett ez az emelkedés nem áll meg a párizsi klímavédelmi egyezményben rögzített 1,5 Celsius-fokos szintnél, hanem eléri a 3 Celsius-fokot, ami végzetes következményekkel fenyegeti az emberiséget. 

A tengerek vízszintjének az eddig vártnál is nagyobb mértékű emelkedése, még több szélsőséges időjárási jelenség, hőséghullám, aszály, vihar és árvíz, és a földért, a vízért, az élet fenntartásához szükséges alapvető erőforrásokért folytatott pusztító, elkeseredett harc vár a bolygó népeire, ha 3 Celsius-fokos lesz a felmelegedés - mondta Patricia Espinoza. 

„Legfőbb ideje, hogy mindenkinek felnyíljon a szeme” - húzta alá, hozzátéve: „nem tudunk tovább várni, és nemcsak a kormányokra, hanem mindenkire szükség van a világ átalakításához, hogy elérjük a párizsi egyezmény 1,5 Celsius-fokos célját”. 

Az UNFCCC vezetője méltatta a fiatalok körében bontakozó nemzetközi klímavédelmi, környezetvédelmi mozgalmakat. Mint mondta, „ha a gyermeked odaáll eléd és azt mondja, hogy tűz ütött ki a konyhában, mindent megtennél a lángok eloltásáért”, most pedig „a fiatalok mondják nekünk, hogy lángokban áll a bolygó, az otthonunk, és ezért cselekednünk kell a klímavédelemért”.

Az UNFCCC titkárságának bonni székhelyén rendezett tanácskozás középpontjában a december 2-án a chilei fővárosban, Santiago de Chilében tartandó COP 25 áll, amelyen a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnak majd, amelyekről nem sikerült megegyezni a lengyelországi Katowicében tavaly rendezett COP 24-en. 

A bonni előkészítő tanácskozáson és a decemberi chilei klímakonferencián egyaránt az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásához fűzödő jogok nemzetközi kereskedelme lehet a legfőbb téma.

A párizsi egyezményben azt a célt tűzték ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.  Az egyezményt  az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom