Krónika
Dunai hajókatasztrófa: egyetlen darura várnak
A koreai búvárokkal végrehajtott merülés során sikerült egy holttestet felszínre hozni, a legfőbb ügyész tegnap kiemelt üggyé nyilvánította a Hableány balesetét

A mentési munkálatoknál két fő irányt határoztak meg: az egyik lehetőség, hogy a hajó a víz alatt marad, és a holttesteket hozzák a felszínre, a másik pedig, hogy a teljes hajótestet kiemelik, benne a lehetséges holttestekkel – jelentette be tegnap délelőtt budapesti sajtótájékoztatóján Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója.Az első merüléssel május 30-án este próbálkoztak meg, és megállapították, „nemhogy munkavégzés, mozgás sem lehetséges ebben a sodrásban”– fogalmazott a főigazgató. A búvárok munkáját úgy kell elképzelni, hogy létrán lemennek a folyómeder fenekére, és ott nem úsznak, hanem térdelnek, fekszenek vagy gyalogolnak, de a nagy sodrás miatt a létrát sem tudták elhagyni. A következő merülésre másnap kora délután került sor. Ekkor a pillér árnyékából merültek, de a búvár ekkor sem tudott semmilyen munkát végezni. Emellett történt egy váratlan, ám nem életveszélyes esemény; a búvár levegőcsöve, ami ruházatának a része, beakadt felfelé jövet a létrába, így azt el kellett vágni.
Hajdu János hangsúlyozta, minden, ami a műszaki mentéshez szükséges, a térségbe van rendelve, viszont még várnak a Clark Ádám darura, amely kétszáz tonnát képes emelni. Ám napokba telhet, míg ez a helyszínre érkezik, ugyanis amíg ilyen magas a vízállás, az eszköz nem tud átjönni a hidak alatt. (A jelenleg is a helyszínen lévő Táncsics daru ötven tonnát képes emelni. )
Már csökkent a víz sebessége, áramlása, de még mindig borzasztó nehéz benne mozogni – fogalmazott Hajdu. A héten naponta több felderítő merüléssel is próbálkoznak, tegnap már a koreaiakkal közösen merültek. A merülések során kötési és emelési pontokat keresnek és alakítanak ki. A legfontosabb feladat, hogy a holttesteket minél hamarabb a felszínre hozzák. Amennyiben ezen munkák során holttestek kerülnek elő, maximálisan figyelembe veszik a kegyeleti szempontokat – hangsúlyozta Hajdu János. Hozzátette, a hajóroncsba szigorúan tilos bemenni, ugyanis az életveszélyes, és ebben egyetértenek a koreaiakkal. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne törjön szét a roncs.
A TEK főigazgatója megköszönte a hazai és nemzetközi összefogást, ami a baleset okán létrejött. Hazánkba érkezett huszonhét koreai speciális búvár, segítette a munkát az osztrák COBRA terrorelhárítási egység, a csehek speciális búvárokat és víz alatti drónképességet is felajánlottak, és Norvégiából érkezett az eddigi legnagyobb felbontású szonár. Jelenleg a szonárképek és a GPS-koordináták alapján alakítják ki a lehetséges merülési pontokat.
A felderítő merülések tegnap végül eredményesnek bizonyultak: a délelőtt során ugyanis a magyar és koreai búvárok a víz alatt egy női holttestet találtak, amelynek megjelölése után folytatták a roncs felmérését. Az őket követő koreai búvárok a korábban megjelölt helyről pedig sikeresen felszínre hozták a testet. A TEK közleményében elmondta, a műveletek a helyszínen folyamatosak, a szakemberek fáradhatatlanul dolgoznak a rendkívüli helyzet biztonságos megoldásán.
A délelőtti órákban megtaláltak egy holttestet Harta térségénél is. A rendőrség honlapján megerősítette, a Dunában talált holttest egy eddig eltűntként keresett férfié, aki a hajóbaleset áldozata.
A legfőbb ügyész a tegnapi nap során a balesetet a kiemelt tárgyi súlyra és a nemzetközi összefüggésekre figyelemmel kiemelt üggyé nyilvánította. Arról, hogy a Viking Sigyn letartóztatott kapitánya, C. Jurij tizenötmillió forintos óvadék ellenében elhagyhatja-e a börtönt, a bíróság másodfokon dönt majd.
Kilenc méter mélyen van a Hableány
Az országban tegnap 831,8 kilométeren volt elrendelve árvízvédelmi készültség. Budapestnél tegnap délelőtt tíz órakor a vízállás 515 centiméter volt, ami 73 centiméter vízszintcsökkenést jelent a szombat déli tetőző szinthez képest, a főváros feletti szakaszok vízjárása alapján az apadás folytatódik, majd a magasabban fekvő vízgyűjtőkön lassul a hóolvadás miatt – írta közleményében az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A balesetet szenvedett Hableány turistahajó 1949-ben épült, 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas. Súlya ötven tonna. A folyó szélessége a baleset helyszínén 453 méter, a másodpercenkénti vízhozam 5 ezer köbméter, a sodrás sebessége 4 méter másodpercenként, továbbá a 12-15 Celsius fokos vízben a látótávolság gyakorlatilag nulla centiméter. A Duna átlagos vízállása 517 centiméter, a balesetkor 501 centiméter volt. A Hableány kilenc méter mélyen fekszik.
(PS)