Krónika

Kommunikációs nehézségek is hozzájárulhattak az ütközéshez – állítja egy hajóskapitány

Az utasoknak esélyük sem volt mentőmellényt felvenni, mondta a lapunknak nyilatkozó hajóskapitány, aki szerint kommunikációs zavar okozhatta a balesetet.

Kommunikációs nehézségek is hozzájárulhattak  az ütközéshez – állítja egy hajóskapitány
Az ütközés nyoma a Viking oldalán. A szállodahajó ezer tonnát nyom, az elsüllyedt Hableány sokkal kisebb, mindössze negyventonnás
Fotó: Katona László

A Duna budapesti forgalma túlzsúfolttá vált, mióta a kisebb hajók mellett a nagy hajók is kínálják az úgynevezett Budapest By Night utakat – fejtette ki lapunknak Bálint András hajóskapitány, aki Budapest és Amszterdam között vezet üdülőhajókat. Mint mondta, rengeteg társaság szakosodott a sétahajózásokra, hiszen ebből nagyon jól meg lehet élni, és kereslet is van rá. Kitért arra is, a nagy hajók forgalmát éppen a kishajók védelme érdekében délután hat és éjfél között erősen szabályozták, de nem tiltották be.

A veszély tehát folyamatosan fennáll.

Bálint András arról beszélt, a Hableány kapitánya hibázhatott, amikor a szállodahajó elé kanyarodott. „Nem ismerem a baleset pontos körülményeit, én is csak a cikkek és a rendőrség közléseiből tájékozódtam, ám ezek alapján számomra úgy tűnik, kommunikációs probléma léphetett fel, hiszen a kishajó feltehetőleg fel volt szerelve radarral is. A hivatalos hajózási nyelv a német, de a kapitányok általában saját nyelvükön is bemondják manővereiket. Ám a nagyobb, külföldi vízi járműveken nyilván nem tudnak magyarul” – magyarázta. Hozzátette, a vízi közlekedés során a kapitányok rádiós kapcsolatot tartanak egymással, és minden egyes manővert – így azt is, ha egy kanyart hajtanak végre –, be kell jelenteni, hogy a többi hajó eszerint biztosíthassa a kellő helyet. Ezeket a bejelentéseket mindenki hallja, illetve egy központi frekvencián rögzítik őket, így a nyomozás során kiderülhet, ha valóban kommunikációs nehézségek okozták a katasztrófát. Ezt a nézetet erősíti az is, hogy a Hableánnyal ütköző svájci szállodahajónak ukrán kapitánya volt.

Bálint András elmondta, a hajón tartózkodó utasoknak akkor szükséges mentőmellényt felvenni, ha baleset történik, és veszélybe kerül a hajó. Ám a rendőrségi tájékoztatás szerint a Hableány hét másodperc alatt elsüllyedt az ütközést követően. „Ennyi idő alatt esélye sem volt az utasoknak, hogy felvehessenek egy mentőmellényt.” Végül hangsúlyozta, a hajók befogadóképessége alapján határozzák meg, hány fős személyzetnek kell a fedélzeten tartózkodni egy útnál. „Számomra teljesen normálisnak tűnik, hogy a harminchárom főre két fős személyzet – egy vezető és egy matróz–gépkezelő – jutott” – fogalmazott.

A Közlekedési Hatóság hajózási szakágának magyar hivatalnokai hírhedten szigorúak, ha valaki nem tart be valami előírást, annak pillanatok alatt elveszik az engedélyét – hangoztatta lapunknak Kiss András hozzátéve, a vízirendészet folyamatosan ellenőrzi a közlekedő hajókat, s a legkisebb szabálytalanságot is kemény bírsággal büntetik. A nautikai szakember elmondta, minden személy- vagy teherszállító hajón kötelezően van műholdas navigációs berendezés, ez az úgynevezett AIS jeladó. E szerkezet világosan mutatja a jármű pillanatnyi helyzetét, útvonalát, sebességét és minden más fontos információ­t. A kormányálláson lévő berendezésnek azt is rögzítenie kell, hogy hány utas tartózkodik a fedélzeten. Az AIS-ről ezeken túl az is leolvasható, hogy a többi hajó éppen hol van és milyen irányban mozog hozzánk képest – fogalmazott Kiss András. Azt is elmondta, a tizenöt fokos vízben egy gyakorlott, esetleg mentőmellénybe kapaszkodó ember sem bír ki többet háromnegyed óránál. Kérdésünkre gyakorlatilag nullának tartotta annak az esélyét, hogy valaki beszorult a Hableány egyik kamrájába és még életben van. Utalt arra, hogy bár a dunai forgalom jelentősnek tűnhet, de például a Rajnán sokkal nagyobb a „hajójárás”, és ott is ritkán tör­ténik baleset.

A Pajtás gőzhajó szomorú jubileuma


A sors tragikus fintora, hogy hatvanöt évvel ezelőtt, ugyanazon a napon történt Magyarország addigi legsúlyosabb vízi tragédiája. A Pajtás gőzhajó, fedélzetén százhetvennyolc utassal és hat főnyi személyzettel 1954. május 30-án, a balatonfüredi kikötőből kifutva felborult. Huszonhárom ember életét vesztette, és ötvenhatan megsebesültek a tragédiában. A Pajtás eredetileg egy dunai átkelőhajó volt, a második világháború után került a Sió csatornán felúsztatva a Balatonra. Átalakították, ennek nyomán befogadóképessége kétszáz főre nőtt, de stabilitása jelentősen romlott. Amikor Balatonfüredet elhagyta a hajó, az ott rendezett vitorlásversenyen eldördült a startpisztoly. A kíváncsi utasok a fedélzet bal oldalára tömörültek, majd mikor a hajó dőlni kezdett, az emberek pánikszerűen átrohantak a hajó jobb oldalára. Heisz János kapitány megpróbálta ellenkormányzással az egyensúlyt tartani, de hiába, a Pajtás felborult. A fűtő, Vámosi Gyula, a bezúduló vízzel mit sem törődve kiengedte a gőzt a kazánból, hogy megakadályozza a robbanást. Így rengeteg ember életét mentette meg, de ő maga a hullámsírban lelte halálát. A vitorlásverseny résztvevői azonnal megindultak a gőzhajó felé, és akit csak tudtak, kimentettek.
(FP)

Súlyosabb magyar vonatkozású dunai hajóbalesetek

2016. szeptember 11. A hajnali órákban a Nürnbergből Budapestre tartó Viking Freya kabinos üdülőhajó a Duna–Majna-csatornán Erlangennél egy közúti hídnak ütközött, mely szétroncsolta a kormányállást, a hajó felső fedélzetéhez szorítva azt. A fülkében szolgálatot teljesítő két magyar állampolgár – a hajó első tisztje, valamint egy matróz – a helyszínen életét vesztette.

2012. május 22. Harminchárom embert mentettek ki a tűzoltók a Lánchíd lábánál a Dunában rekedt városnéző kétéltű vízi járműből, amely irányíthatatlanná vált. Senki nem sérült meg.

2007. szeptember 21. A Soroksári-Duna-ágon, a Francia-öböl bejáratánál felborult egy motoros kishajó, amelyen nyolcan tartózkodtak, közülük hét embert sikerült a partra kimenekíteni, de a nyolcadik utasra már csak holtan találtak rá.

2007. szeptember 8. Budapesten, a Belgrád rakpart előtt összeütközött két, egymással szemben közlekedő belföldi személyszállító hajó. A balesetben nyolcan megsérültek.

2007. augusztus 15. Budapestnél, az épülő M0-ás autóút-híd közelében egy szárnyashajó összeütközött egy motorcsónakkal. A csónakot vezető férfi meghalt.

1983. szeptember 5. A Mahart Sirály szárnyashajója Bécsből Budapest felé tartott, amikor Bécset elhagyva utolérte a szovjet Vilnius tolóhajó kötelékét, melynek jobb hátsó bárkájába hetven kilométeres óránkénti sebességgel beleütközött. A szárnyashajó két utasa a helyszínen meghalt, kilencen súlyosan megsérültek.

1982. szeptember 23. A Horány és Dunakeszi között utasok nélkül, éjjeli menetben közlekedő Bulcsú nevű átkelőhajó keresztezte a völgymenetben haladó szovjet Mekhanik Sushkov tolóhajó kötelékét. Az átkelő azon­nal elsüllyedt, kétfős személyzete az ütközés során életét vesztette. A tragé­diához az is hozzájárult, hogy az átkelőhajó személyzete erősen ittas állapotban volt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom