Krónika

Kevés az esély a túlélésre

A hidak pillérei okozta örvények a vízbe esetteket beszippanthatják

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapjának adatai szerint a baleset idején a Duna vízhozama másodpercenként négyezer-háromszáznyolcvan köbméter körül mozgott, míg a lapunk által megkérdezett hajózási szakértő, Kiss András a folyam sebességét óránként öt kilométerre, azaz másodpercenként 1,4 méterre tette. Bár a víz szintje tegnap este óta lapzártánkig csaknem húsz centimétert emelkedett, még mindig majdnem egy méterre jár az első készültségi szintet jelentő hatszázhúsz centimétertől.

Mint a hivatalnál megtudtuk, a vízhozam és a sebesség együtt felfoghatatlanul nagy tolóerőt fejtenek ki, amely ellen egy embernek, pláne hétköznapi ruhába öltözve kevés esélye van. A hidak pillérei okozta örvények a vízbe esett embereket pedig könnyedén beszippanthatják, majd különösen áradás idején akár ötven-száz méteren át is a felszín alá kényszeríthetik.

Ugyancsak halálos csapdát jelenthet egy gyorsan elsüllyedő hajó vákuumhatása.

Szintén probléma, hogy a folyamok áradás idején a szokottnál is jobban kavarognak – ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha valaki tud úszni, s elindul a part felé, egy idő után azon veszi észre magát, hogy bár nem merül el, de folyamatosan hol Pest, hol Buda van előtte, s minden erőfeszítése ellenére sem jut közelebb a szárazföldhöz.

Kapcsolódó írásaink