Krónika

Hiánypótló sorozat indult Csernobilról

A tudósok szavát felülírta a párthűség és az önérdek

A csernobili katasztrófa körülményeit részletesen tárgyaló sorozat indult, amely a történelmi hitelesség mellett átélhetővé is teszi a balesetet.

Hiánypótló sorozat indult Csernobilról
A két fő karakter, Borisz Scserbina szovjet miniszterelnök-helyettes (balra) és Valerij Legaszov tudós
Fotó: HBO

Ulrich Beck német szociológus 1986-os A kockázat-társadalom című könyvében a társadalmakban végbemenő változásokat próbálta megmagyarázni. Úgy látta, a fejlődés folyamata önmagára hat vissza és saját alapjait számolja fel. A világ népessége kockázatokat termel ki önmaga számára éppen a modernizáció eredményeként. A tudományos felfedezések velejárójaként megjelentek az ökológiai rizikók is, amelyek globálisan fenyegetik az emberiséget, hiszen nem vesznek figyelembe szociális rétegződéseket, politikai törésvonalakat vagy nemzethatárokat. Példaként pedig egy rendkívül fájó aktualitást hozott fel: a csernobili atomfelhőt.

Amikor 1986. április 26-án hajnalban a csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es reaktora felrobbant, a világ örökre megváltozott. A környezetbe jutó radioaktív szennyeződés mértéke elképzelhetetlenül nagy volt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a katasztrófának ötvenhat közvetlen áldozata volt, ám a közvetett halálozásokat felbecsülni is lehetetlennek tűnik. Míg a korai becslések 30-40 ezer áldozatról szóltak, ezt négyezerre korrigálták. A Nemzetközi Rákkutató Újság 2006-ban arról írt, a szerencsétlenség ötezer rákos megbetegedést okozott, valamint 2065-ig további tizenhatezer pajzsmirigyrákos és huszonötezer más típusú rákos megbetegedést fog okozni. Mindemellett a balesetet követő héten Európában negyvenezerre ugrott a művi vetélések száma az emberek születési rendellenességektől való félelme miatt.

Mégis, a katasztrófa mértéke ellenére Csernobil talán kevésbé hangsúlyosan épült be a kollektív emlékezetbe. Keveset tudunk a körülményekről, és arról, a szovjet vezetés hogyan ülhetett még másfél napon át ölbe tett kézzel, hagyva, hogy minden egyes perccel növekedjen az áldozatok száma.

Ezt az emlékezést segíti most az HBO csatornán futó Csernobil című sorozat, amely hiánypótló minden szempontból. Az ötrészes széria a robbanás pillanatától kezdődően kínzó pontossággal és hitelességgel mutatja be, ahogy a korabeli vezetés inkompetenciája egy egész világot sodort a pusztulás szélére; azt, miként írta felül a tudósok vészjelzését a párthűség és a kicsinyes önérdekek. A rossz döntéseket, az emberi mulasztásokat és hősies cselekedeteket egyaránt bemutatják. Az átlagemberek – például a katasztrófához kirendelt tűzoltók családtagjai – nézőpontjának bevonásával személyesen is átélhető a tragédia, az a fojtogató rettegés, ahogy a sugárzás, egy láthatatlan erő mindent felemészt. Az európai és világszellem fontos alkotása ez a sorozat, amely nélkül Csernobil neve továbbra is egy baljós és ismeretlen történelmi vakfoltként élne közös emlékezetünkben.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom