Krónika

Az információözön hajnalán

Az új kommunikációs eszközök létrejöttével kialakult az emberek digitális identitása, a virtuális közösségekben máshogy viselkedünk, mint a valós világban

Ma ünnepeljük az információs társadalom világnapját. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint bár csak a folyamat elején tartunk, az internet teljesen átalakította az időhöz és térhez való viszonyunkat.

Az információözön hajnalán
Fotó: MH

Mostanság nem lehet úgy napilapot kinyitni, hogy abban ne szerepeljen az információs társadalom vagy a digitális identitás kifejezései. Nem csoda, hiszen az internet megjelenése gyökeresen átalakította hétköznapjainkat és a médiát. Az internet magába olvasztotta valamennyi, a megjelenése előtt domináns (tömeg)kommunikációs eszköz tulajdonságát – fogalmazott Szűts Zoltán digitálismédia- és információstársadalom-kutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense Online című könyvében.

Mint azt lapunknak kifejtette, az információs társadalmakban a legfontosabb érték az információ, amelyeket kommunikációs hálózatokon digitális formában tárolnak, így bárki hozzájuk férhet. Következésképpen az emberekre óriási teher hárul, hiszen az élet minden területén jól informáltnak kell lenniük. Ez azonban korántsem egyszerű, hiszen olyan hatalmas adatmennyiség zúdul ránk, amelyet képtelenség feldolgozni. „Ebben az információs túlcsordulásban létfontosságú lesz a szelekció és a reflexió: el kell döntenem, melyik hírt fogyasztom, tartom igaznak, és hogy miként használom fel azt” – fogalmazott a kutató.

Kitért arra is, mivel az információhoz bárki a világ bármely pontján azonnal hozzáférhet, az emberek térhez és időhöz való viszonya teljesen megváltozott. Már nem egységes, lineárisan összefüggő szövegeket olvasunk, hanem a hivatkozásokkal azonnal újabb, releváns írásokhoz jutunk el. Előfordulhat, hogy egy napilap friss cikkét olvassuk egy adott témában, a következő percben pedig egy linkre kattintva már egy régebbi, tudományos jellegű szövegből tájékozódunk. Ez egyfajta kutatómunka is, amelyet a hagyományos térbeli kötöttségektől elszakadva végezhetünk. „Míg régen mindezt csak egy irodában, a gép előtt ülve tehettük meg, ma már bárhol egy, a kezünkben elférő eszközzel is megvalósítható” – magyarázta.

A kutató elmondta, mindezek a vívmányok teljesen megváltoztatták a társas kapcsolatainkat is, hiszen kialakult egy digitális identitásunk is, ami arra utal, hogy másként kommunikálunk online felületeken, mint a valóságban. Létező példa, hogy valaki letiltja egy kollégáját, aki így online nem tud kapcsolatba lépni vele, míg a munkahelyen továbbra is egy irodában ülnek. Fontos összetevője a digitális identitásnak a bizalom, hiszen a valós személyek ismerete nélkül kell kommunikálnunk, illetve adatokat megosztani magunkról. Nem véletlen az sem, hogy Amerikában egyre több bűnöző környékez meg idős özvegyeket, akiktől hosszú távú, online kapcsolattartás végén nagy összegeket csalnak ki. Átalakult a szellemi munkavégzés módja is: a határok a munkaidő és a szabadidő között elmosódnak, hivatalos leveleinket már nemcsak az irodában, hanem bárhol, bármikor elintézhetjük.

Szűts Zoltán hangsúlyozta, bármilyen gyors a változás, még mindig a folyamat elején vagyunk, nem tudjuk, hová fut ki mindez. Valamint érdemes kidolgozni egy stratégiát az információk kezelésére, feldolgozására, és kijelölni időszakokat, amelyeket hírfogyasztásra vagy épp levélküldésre szánunk. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a tudatos
és kritikus médiahasználatra is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom