Krónika

Mindannyiunkban ott él a troll

A provokatív kommentelők elengedhetetlen és visszatérő szereplői egy online közösségnek, viselkedésükkel gyakran alakítják a csoport dinamikáját

Bárkiből lehet internetes troll, azaz online provokátor, akár öntudatlanul is. A lapunknak nyilatkozó kutató szerint ezek a hozzászólások akár pozitív hatással is lehetnek egy online közösségre.

Mindannyiunkban  ott él a troll
Névtelenül. Az online közösségben gyakran összefognak a provokátor ellen
Fotó: AFP

Minek ment oda? – csak egy azon kommentek közül, amelyeket az online trollok gyakran vetnek oda a közösségi média felületein különböző hírek alá. Hogy az áldozathibáztatás e klasszikus példáját aztán komolyan is gondolják-e, az végső soron nem számít. A nevüket úgysem adják hozzá.

Rendkívül nehéz egyszerű, jól behatárolt definíciót meghatározni az internetes trollokra – nyilatkozta lapunknak Maticsek Flóra, kommunikációkutató. Hozzátette, véleménye szerint internetes troll az, aki hozzászólásával, akár tudatlanul is, nagyobb intenzitású reakciót vált ki az online közösség tagjaiból. S ez a reakció nem feltétlenül csak negatív.
Szerintem biztosan létezett ez a jelenség már az ősidőkben is, csak az internetnek köszönhetően sokkal hamarabb és többen értesülnek róla. Még a legintrováltabb emberben is ott van az igény, hogy felszínre juttassa a mélyen lapuló, a lelkiismeret és erkölcs által nem cenzúrázott véleményét. Úgy gondolom, a névtelenség és a következmények hiánya egyfajta felszabadulást jelent. Az egyén úgy viselkedhet, amit személyesen nem merne megtenni a morális iránytűje miatt. Persze biztosan van olyan neurotikus személy is, aki ebben leli örömét, de alapvetően bárki válhat trollá az említett definíció miatt – fogalmazott a kutató.

Maticsek Flóra társszerzője volt annak a Jel-Kép folyóiratban publikált tanulmánynak, amelyben egy népszerű rádióműsor kommentfolyamát elemezték, hogy megértsék, milyen hatással lehet egy troll az adott kommentfolyam tagjaira. Mint mondta, a kutatás során több mint hatezer kommentet vizsgáltak, ezek alapján jól látható volt, hogy a trollok visszatérő és elengedhetetlen szereplői a közösségnek, s egyfajta dinamikát biztosítanak a csoport számára, mivel esetleges “trolltámadás” esetén a tagok összefognak ellene. A vizsgálat során háromszázharminchét troll kommentet azonosítottak, amely az elemzett minta 5,4 százaléka. Kétharmaduk uszító típusú volt, és jellemzően férfiak gépelték be őket. Stratégiájukat tekintve pedig elsősorban a gúnyolódás, becsmérlés és az irónia eszközével provokáltak. Emellett fontos tapasztalat volt az is, hogy a nők sokkal gyakrabban használták azokat a hangulatjeleket, amelyek valamelyest tompították ellenséges üzenetüket, vagy épp nyomatékosították az ironikus hangvételt.

A kutatás során egyre jobban része lettem a közösség életének, sokszor én magam is szívesen beírtam volna a véleményem egy-egy kommentre. Jó volt azt is látni, amikor kiálltak egymás mellett a tagok – mesélte a kommunikációkutató.
Érdemes foglalkozni a trollokkal, hogy megtudjuk, miként lehet hasznosítani őket. Marketing szempontból például egy vállalat fel tudja hívni az online közösség figyelmét a termékeire egy provokatív kommenttel – hangsúlyozta Maticsek Flóra. Ha nem pusztán trágárságokat ír, semmiképp sem szabad letiltani – fűzte tovább –, mert sokszor előbbre viheti a beszélgetést, új perspektívákat nyithat, ezáltal aktivizálva a közösséget. Mint minden káros dolog, a trollkodás is lehet pozitív hatású, ha mértékkel csináljuk.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom