Vadpusztítás: hiányoznak a szigorú büntetések

Az Európai Unió parlagisas-állományának hetvenöt százaléka hazánkban él, ez összességében 200–220 párt jelent – mondta lapunknak Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) sajtófelelősét annak kapcsán kérdeztük, hogy múlt héten több mérgezett állatot is találtak a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. Mindegyiken láthatók voltak a mérgezés tünetei, így a madaraknál a görcsbe rándult ujjak, a rókáknál az összehúzott testtartás.

Tavaly ősz óta legkevesebb tíz mérgezéstől elpusztult réti- és parlagi sasról van tudomásunk, míg a valós szám ennek talán a négy–ötszöröse lehet – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán. Kifejtette, a hosszú távú statisztika azt jelzi, hogy a mérgezéses esetek csaknem fele nem a madarak, hanem a rókák, varjak, sakálok, egerek, pockok és hörcsögök ellen irányul, a szárnyas ragadozók csak véletlenül esnek áldozatul.

Az elkövetők háromnegyede földműveléssel, negyede pedig vadgazdálkodással foglalkozik. Riasztó, hogy az érintettek sokszor olyan betiltott mérgeket alkalmaznak, amelyeket kizárólag zárt térben lenne szabad szétszórni, szabadban soha. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ezen anyagok jelentős részéből egy morzsa is elég egy ember megöléséhez – fogalmazott. Nagyon szomorú, hogy a mérgezéses esetek másik fele már kimondottan a védett madarakra fókuszál – hangsúlyozta az MME szóvivője. Itt az elkövetők szinte kivétel nélkül hivatásos vadászok. Az elmúlt hat–hét esztendőből mindössze három–négy olyan esetről van tudomásom, amely eljutott a bírói szakaszba, ám végül mind a négy–öt érintett megúszta felfüggesztett börtönnel – húzta alá Orbán Zoltán. Beszélt arról is, Spanyolországban egy gazdát börtönre, súlyos pénzbüntetésre ítéltek pár elpusztított ragadozó miatt, ráadásként a foglalkozásától is eltiltották.

Orbán Zoltán szerint amíg nem születnek kellően szigorú verdiktek, nem lesz visszatartó ereje a törvénynek. Az állatokat mérgező vadgazdák nemcsak a természetvédelmi törvényt veszik semmibe, hanem az illegális mérgezés és az állatkínzás törvényi eseteit is kimerítik. Hozzátette, ugyanakkor nem szabad általánosítani, mivel ők a kisebbséget képviselik.
A természetkárosítás három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha pedig netán valaki meghal a felelőtlenül kihelyezett vegyi anyagok miatt, az emberölésnek minősül, amiért életfogytiglant is kiszabhatnak.

A mérgekkel való visszaélés büntetési tétele fél évtől három évig terjedhet.