Krónika

Afrikát kutatta a britek hőse

Számtalan földrajzi felfedezés fűződik David Livingstone skót misszionárius orvos nevéhez, aki tevékenységéért kiérdemelte a Brit Királyi Földrajzi Társaság aranyérmét

Holnap lesz David Livingstone skót misszionárius orvos, Közép-Afrika-kutató halálának évfordulója. A 19. század végi viktoriá­nus Nagy-Britannia talán legnépszerűbb nemzeti hőse 1873. május 1-jén, hatvanévesen  hunyt el. Ő nevezte el a „Mosi-oa-Tunya”-vízesést a brit uralkodóról, Viktória királynőről.

Afrikát kutatta a britek hőse
David Livingstone portréja
Fotó: AFP


David Livingstone 1813. március 19-én született a skóciai Blantyre városban. Elvégezte a glasgow-i Anderson Főiskolát, majd felvették a Londoni Misszionárius Társaságba. Misszionáriusi munkáját Dél-Afrikában kezdte meg. Később egy oroszlán súlyosan megmarta, és bár sérüléséből felépült, de karja részlegesen megbénult, és emiatt egész hátralévő életében fájdalmai voltak.

 Ő volt az első európai, aki megpillantotta a „Mosi-oa-Tunya”-t (Robajló füst), azt a vízesést, amelyet a brit uralkodó tiszteletére Viktória-vízesésnek nevezett el. Felfedezői módszere nagy előnyt jelentett számára a törzsi vezetőkkel való kapcsolatában, mivel csak kis kísérettel utazott, míg más expedíciókat jelentős katonai erő kísért, emiatt azok inkább fegyveres portyázóknak tűntek. A kereszténységet hirdette, de nem erőltette rá azokra, akik nem akarták meghallgatni. Később a Zambezi-expedíció vezetőjeként Délkelet-Afrika feltárására indult, ám vele tartó felesége maláriában meghalt. Ezután Zanzibárba utazott, és számos fontos földrajzi felfedezést tett, amiért megkapta a Brit Királyi Földrajzi Társaság aranyérmét. Levelei, könyvei és naplói megerősítették a közvélemény támogatását a rabszolgaság eltörlésére.

Miután hat évig nem érkezett róla hír, 1869-ben a New York Herald című újság Henry Morton Stanley-t küldte felkutatására, aki a Tanganyika-tó partján fekvő Ujiji városában betegen, zavartan talált rá. Stanley minden rábeszélése ellenére Livingstone nem akarta elhagyni Afrikát. Zambiában Ilalánál érte a halál amelynek oka malária és vérhas volt. Testét és naplóját hűséges szolgái, Chuma és Susi vitték több mint ezer kilométeren át az Indiai-óceán partján fekvő Bagamoyóba.

A Westminster apátságban helyezték örök nyugalomra.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom