Krónika

Génszerkesztés: etikai kérdések a majomkísérletek kapcsán

Az első klónozott birka, Dolly születésekor is felröppent a hír, hogy valakik egy kiszolgált hajón, nemzetközi vizeken emberi klónozással próbálkoznak

Ami Európában és az Amerikai Egyesült Államokban tilos, az Kínában nem feltétlenül. Ékes bizonyítéka ennek az a legutóbbi genetikai kísérlet, amelynek során makákók agyába illesztettek emberi géneket helyi kutatók. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint a művelet számos etikai kérdést vet fel – de nem feltétlenül úgy, ahogy elsőre gondolnánk.

Génszerkesztés: etikai kérdések a majomkísérletek kapcsán
Nem kizárható, de nem is feltétlenül igaz, hogy aki a genetika tiltott területére téved, és ott hosszú éveken át kísérletezik, hatalmas előnyre tesz szert a szabálykövető tudósokkal szemben
Fotó: MH

Ha valakinek akad tudása, elegendő pénze, és kellően megátalkodott, akkor bizonnyal talál a világon olyan helyet, ahol úgy játszhat  a génekkel, ahogy neki tetszik – mondta lapunknak Raskó István. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának volt igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy egy múlt heti hír szerint sikerrel ültettek be emberi géneket makákók agyába kínai kutatók.

A szigorú törvények szerint ilyesmire Európában vagy az Amerikai Egyesült Államokban nem kerülhetett volna sor – húzta alá Raskó István. Kifejtette, a kínaiak azért választották a makákókat, mert azok ugyan nem emberszabásúak, de közel állnak hozzánk. Munkájuk fontos lehet, mert az emberi intelligencia kifejlődése az evolúciókutatás egyik legizgalmasabb kérdésköre. Utóbbi azt vizsgálja, miképp alakult ki az évmilliók során az egyre nagyobb és bonyolultabb emberi agy, és hozott létre civilizációt, miközben legközelebbi rokonaink, az emberszabású majmok megmaradtak a fejlődésnek többé-kevésbé ugyanazon a szintjén.

Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik állattal lehet kísérletezni és melyikkel nem. A genetikus megemlítette, jelentős nemzetközi genetikai kutatói munka folyik abban az irányban, hogy olyan disznókat hozzunk létre, amelyek emberi szerveket növesztenek – ezzel ugyanis számos betegen tudnánk segíteni. Ugyanakkor kérdés, hogy ha úgymond „humanizáljuk” a sertést, akkor azt elpusztíthatjuk-e azért, hogy másokat megmentsünk a belőle kinyert szervekkel.

Nem kizárható, de nem is feltétlenül igaz, hogy aki a genetika tiltott területére téved, és ott hosszú éveken át kísérletezik, hatalmas előnyre tesz szert a szabálykövető tudósokkal szemben – mondta. Az első klónozott birka, Dolly születésekor is felröppent a hír, hogy valakik egy kiszolgált hajón, nemzetközi vizeken kísérleteznek emberi klónozással. A mai napig nem derült ki egyértelműen, hogy a hír igaz volt vagy hamis, de minden további nélkül elképzelhető a dolog – fogalmazott. Beszélt arról is, mivel a kínaia­kat nem kötik állatjogi béklyók, rohamtempóban fejlesztik az utóbbi időben egyre divatosabb génszerkesztő eszközöket. Hozzátette, az év elején arról szóltak a hírek, hogy egy helyi intézetben fél tucat súlyos mentális zavarral küzdő majmot alkottak egy génszerkesztővel.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom