Krónika

Nincs racionális magyarázat az eltűnések nagy részére

Magyarországon évente négy- és hatszáz közé tehető azok száma, akik nyom nélkül lépnek ki az életünkből

Csaknem százezer ember tűnik el évente nyomtalanul Európában és Észak-Amerikában, közülük negyven százalék fiatalkorú. Magyarországon a tizennyolc esztendő alatti korosztály tagjai közül évente mintegy háromszáz-háromszázötvenen vesznek el úgy, hogy a továbbiakban semmilyen életjelet nem adnak magukról.

Nincs racionális magyarázat az eltűnések nagy részére
Átlagosan egy-két hetente tűnik el egy kiskorú idehaza
Fotó: MH

Sokszor merengtünk kollégáinkkal azon, vajon mi állhat évente sok száz ember nyomtalan eltűnése mögött, de semmiféle racionális magyarázattal nem tudtunk előrukkolni – mondta lapunknak Tóth Tibor. A korábban a rendőrség tanúvédelmi programjában dolgozó forrásunk – aki e kérdéskörről az összeesküvés-elméletekkel foglalkozó blogján és könyveiben is írt – kifejtette, a rendőrség minden évben tizennyolc-húszezer olyan bejelentést kap, amely rokonok-barátok eltűnéséről szól. Ezek mintegy fele pár napon belül magától megoldódik, míg négy-ötezerre három hónapon belül születik valamilyen válasz.

A statisztika azt mutatja, hogy egy-egy esztendőben négy- és hatszáz közé tehető azok száma, akik nyom nélkül vesznek el – ismertette Tóth Tibor. Érdekes és egyben szomorú, hogy az eltűntek bő hetven százaléka tizennyolc év alatti, sőt harminc-ötven személy gyermekkorú, azaz nem töltötte be a tizennégyet. Átlagosan egy-két hetente tűnik el egy kiskorú idehaza – fogalmazott.

Hangsúlyozta, az okok felderítésének elmaradásáért a magyar rendőrséget nincs miért ostorozni, annál is inkább, mert ezekre az esetekre a nálunk messze gazdagabb és fejlettebb államok bűnüldözői sem tudnak épkézláb magyarázatot adni – mondta. Utalt rá, Németországban évről-évre kétezer-négyszáz polgár „párolog el”, s a helyi rendőrök éppúgy értetlenül állnak ez előtt, mint a mieink. Beszélt arról is, még ha az itthoni eltűntek harmadát-negyedét a szerv-, ember- és leánykereskedelem áldozatait közé soroljuk, akkor is marad legalább kétszázötven olyan személy, akinek az eltűnése teljesen rejtélyes. Márpedig lehet bármennyire leterhelt a rendőrség, de az bátran a képtelenségek kategóriájába tartozik, hogy egy ilyen kiterjedt embercsempészési ügy nem szúr szemet senkinek – hangoztatta Tóth Tibor. Évente egyébként nagyjából százhúsz azonosítatlan, döntően felnőtt egyén holtteste kerül elő. Az eltűnteket kortól függően kilencven napig keresik, majd utána körözik.

Megtudtuk, ha öt évig nem kerül elő az illető, a hozzátartozók kérhetik a halottá nyilvánítást. Itt gond csak akkor lehet, ha az adott személy mondjuk tíz-tizenöt év múlva mégis megjelenik, s például vissza akar térni a saját lakásába. Hozzátette, a 8,7 milliós Ausztria adatai összemérhetőek Magyarországéval, s bár ott is igen erősen foglalkoztatja a rendőrséget ez a kérdés, ugyanúgy a sötétben tapogatóznak, mint mi.

Itthon az Ezer Lámpás Éjszakája Alapítvány foglalkozik legtöbbet az eltűnt gyerekekkel. A szervezet legnagyobb rendezvényét minden évben az Eltűnt Gyermekek Világnapjához, azaz május 25-éhez legközelebb eső hétvégén tartja meg az ország nagyvárosaiban. Céljuk az, hogy rávilágítsanak a gyermekeltűnések problémájára, a csellengés okaira és annak következményeire. Ugyancsak ők érték el, hogy az elveszett fiatalok fényképei rendre rákerüljenek a tejesdobozokra.

Kapcsolódó írásaink