Óceánok boríthatták egykor a Vénuszt

Vénusz jelenlegi felszíni viszonyai rendkívül barátságtalanok – mondta lapunknak Keresztúri Ákos. Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársát annak kapcsán kérdeztük, hogy egy tanulmány szerint hajdan akár élet is kialakulhatott a bolygón. A szakember elmondta, a szovjet Venyera űrszondák adataiból tudható, hogy a Vénusz felszínén négyszázötven Celsius fokos a hőmérséklet, és a földi nyomás kilencvenszerese mérhető. Igaz, ez utóbbi az élet szempontjából nem kizáró ok, hiszen a földi óceánok fenekén az irdatlan nyomás ellenére is láthatunk halakat, rákokat, de a brutális meleg mai tudásunk szerint minden életet elpusztít – fogalmazott.

A NASA kutatóinak minap közzétett tanulmánya szerint a Vénuszon több milliárd évvel ezelőtt hatalmas óceánok hömpölyögtek, amelyek a légkörrel és felhőkkel együtt képesek lehettek hűvösen tartani és egyenletessé tenni a bolygó éghajlatát ahhoz, hogy kifejlődhessen az élet. De idővel az elpárolgó víztömegek felhőket hoztak létre, ezekből a hidrogén elszökött a világűrbe, a maradék agresszív oxigén pedig reakcióba lépett a szénnel, s így jött létre az az üvegházhatású CO2-gáz, ami most a Vénuszt sújtja – magyarázta a bolygókutató.

Az égitestet borító vastag felhőben hatvan-hetven kilométeres magasságban akad egy olyan réteg, ahol szobahőmérséklet uralkodik és vízpára is található. Bár eddig nem ismert olyan példa, hogy ilyen körülmények között megszülessen, esetleg fennmaradjon az élet, nem is zárható ki teljesen ez a verzió – hangsúlyozta Keresztúri Ákos. Beszélt arról is, a felszín nagyjából olyan lehet, mint a Föld óceánok nélkül. Előfordulhat a gránit, annak keletkezéséhez pedig víz is szükséges. Hozzátette, a Vénusz kutatását nagyban segíthetné egy radarral felszerelt keringőegység vagy egy, a felhőzet potenciálisan „élhető” zónájában lebegő ballonszonda.