Krónika

Jelentős könnyebbséget hozna a lakosoknak egy új váci híd

A jogosnak tűnő aggodalmak ellenére a tíz éve megépült megyeri átkelő nem okozott semmilyen káros hatást az élővilágra és a budapesti vízbázisra

Régi álma a környéken élőknek a váci Duna-híd, de eddig folyton elbukott az ötlet. A komposgazda bevételei fixnek és tekintélyesnek mondhatóak, de ez egyáltalán nem vigasztalja azokat, akik nem akarnak órákat sorban állni a partváltásért. Átkelő ugyanis Megyer és Esztergom között nincs, így aki a bal oldalról sürgősen a jobbra tartana, hatalmasat kerülhet

Jelentős könnyebbséget hozna a lakosoknak egy új váci híd
Váci Duna
Fotó: Facebook

„Nevetséges, hogy este nyolc után már nem tudunk átkelni a túlpartra, vagy ha mégis menni akarunk, akkor hatalmasat kell kerülni Budapest vagy Esztergom felé” – egy mondatban talán így lehetne legtömörebben összefoglalni a lapunk által megkérdezett váci lakosok véleményét arról, hogy mennyire érzik hiányát egy Duna-hídnak.

Az átkelő ügye egyébként nem mai keletű – a település vezetése úgy negyed százada harcol érte.

Fördős Attila (Fidesz-KDNP), Vác polgármestere korábban lapunknak is elmondta, már elkészült az új műtárgy és csatlakozó útszakaszainak rendezési tervének végleges változata. Az elfogadott tanulmányterv szerint a tizenöt méter széles híd a településtől délre ívelne át a folyamon. A városvezető szavaiból kiderült, a jóváhagyott változatban a nyomvonal a déli csomópontból indulna ki, míg a rávezető út az autópályává bővülő új 2-es főút Vác és Sződliget között létesülő új csomópontjánál kezdődne.

A kilencvenes évek elején úgy gondolták, az M0-ás gödöllői kihajtóját, azaz a mai M31-es utat hosszabbítják meg Vácig, majd a város alatt vagy fölött átviszik a folyamon – mondta lapunknak Szabó Pál közlekedési mérnök. Mint kifejtette, a Vác–Gödöllő szakasz nagy könnyebbséget jelentene a Duna-kanyarban élőknek még akkor is, ha az M2-es elkészül, hiszen egyenesen, kanyarok nélkül érhetnék el az M0-ás körgyűrűt. Pláne, ha csak a személyautókat engednék rá – fogalmazott. A tervekből aztán csak a gödöllői rész született meg, a többi papíron maradt. A szakember emlékeztetett arra, a kétezres évek elején azon is hatalmas vita volt, hogy maga a híd hol valósulhatna meg – a településtől északra vagy délre.

Szabó Pál megemlítette, jelenleg nem látszik tisztán az sem, hogy a Szentendrei-sziget túloldalán merre érnék el a 11-es utat, hiszen a Tahitótfalunál lévő műtárgy egyrészt csekély áteresztő képességű, másrészt a rávezető út a helységet szeli ketté. Hozzátette, annyi azonban bizonyos, hogy legkevesebb egy 30-35 milliárd forintos beruházásról van a szó. Fontos megjegyezni, a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak és a Fővárosi Vízműveknek fenntartásai vannak a híddal kapcsolatban. Az előbbi a természeti értékeket, az utóbbi Budapest ivóvízbázisát félti. Ugyanakkor a váci polgármesteri hivatalban felhívták a figyelmünket arra, hogy a Megyeri híd tíz esztendeje áll, mégsem tette tönkre sem az élővilágot, sem a vízbázist. Lapunk megpróbálta elérni Ferencz Gyöngyit, Szob polgármesterét, de sajnos nem sikerült vele beszélnünk. Ő azért lehet(ne) rendkívül fontos szereplője a kérdésnek, mert egy alternatív ötlet alapján ha nem Vácon, akkor Szobon készülhetne el a várva várt Duna-híd.

Igaz, a természetvédelem ott is közbeszólhat, ráadásul az oda vezető utak sem nagy áteresztő képességűek. De a szobi átkelő megvalósulása még mindig jobb megoldást jelentene, mint a jelenlegi, áldatlan állapot, amikor este nyolckor véget ér kompközlekedés, és marad a hatalmas kerülő.