Krónika
Kritikus olvasás a gyógymód az áltudományos szövegek ellen
Az internet változásai miatt rengeteg álszakember tünteti fel nézeteit szakszerű stílusban

Hamis, megtévesztő, áltudományos elméletek, álhírek több okból és több céllal is születhetnek, ezek megjelenése nem a mai kor sajátja – magyarázta lapunknak Falyuna Nóra, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő TudCom tudománykommunikáció kutatócsoport és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója. Hozzátette, az online világ változásai kedveznek az ilyen tartalmak terjedésének. Manapság a felhasználók maguk is alakíthatják a webes tartalmakat. Az elérhető információ mennyisége így óriási mértékben megnőtt, a tartalmak szerzőjét, forrását nehéz ellenőrizni vagy annak a hitelességét megítélni – mondta.
A szakértő kifejtette, a közösségi oldalakon egymás ismerete nélkül is lehetőség van közösségeket kialakítani, a hasonló nézeteket vallók könnyen egymásra találhatnak, igazolhatják, megerősíthetik egymás megalapozatlan, áltudományos, gyakran szélsőséges nézeteit. Emiatt a felhasználók látóköre beszűkül, amihez hozzátartozik a buborékhatás-jelensége is. Ennek létezéséről ugyan folynak viták, azt viszont kijelenthetjük, hogy az online felületek mögött működő algoritmusok a személyes preferenciákhoz alkalmazkodnak.
Az internet változásai miatt lehetőség van elszakadni a hivatalostól és az intézményesültségtől, ez kedvez a tudományos, de sajnos az áltudományos tartalmak terjedésének is. „A laikus felhasználók a tudományos tartalmakat alakítani is akarják, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek a megfelelő tudással és feltételekkel, álszakemberek, kuruzslók is megnyilvánulhatnak, állításaikat a tudomány köntösébe bújtatva. A laikus olvasók nem feltétlenül tudják megállapítani, mennyire hiteles az adott tartalom, illetve a valóban hiteles és igaz állításokban sem feltétlenül bíznak már” – mondta Falyuna Nóra, aki maga is vizsgálja, melyek azok a nyelvi és formai jellemzők, amelyek alapján felismerhető egy áltudományos szöveg.
Mint mondta, a pszeudotudományos szövegek gyakran használják a tudományos stílust, ám kritikus olvasással felismerhető a szöveg hiteltelensége, többek között arról, hogy hiányzik az érvelés megalapozottsága, a hivatkozott szaktekintélyek hitelessége, azonosíthatósága, a módszertan vagy a terminológia pontossága. „Ha egy termék például nem azzal érvel minősége mellett, hogy mit tud, hanem azzal, hogy az Egyesült Államokban is jóváhagyták, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy ez miért releváns. Egy tudományos szövegtől elvárt az azonosítható, ellenőrizhető és hiteles kutatásokra, szakértőkre hivatkozás, nem elég pusztán valamilyen tekintéllyel meggyőzni” – mondta. Hozzátette, a számoknak sem szabad kritika nélkül hinnünk, figyelnünk kell a számadatok előállításának és felhasználásának körülményeire is. Így van ez a szakszavakkal is. Ezek azt a speciális tudást jelenítik meg, amellyel egy szakértő rendelkezik. Használatukkal az áltudományos szövegek azt a látszatot tudják kelteni, hogy a szerző e tudás birtokában van, holott sok esetben nem létező terminusokat használ, vagy létező terminusok nem pontos használata okozza a félrevezetést.
A téma mindig aktuális, hiszen a tudomány nem egy külön világ, fejlődése mindannyiunk életére hat, fontos, hogy ismerjük működését és eredményeit. Ebben a tudósközösségnek óriási a szerepe, felelőssége, nem lehet félvállról venni az ellenőrzött, hiteles és közérthető tudományos ismeretterjesztés jelentőségét – hangsúlyozta Falyuna Nóra.