Három év múlva búcsúzik az óraátállítás

Gazdasági okokból majdnem negyven éve ismét alkalmazza Magyarország a nyári időszámítást, amelyet 2001 óta egységes irányelvek is szabályoznak az Európai Unióban. Idehaza március utolsó vasárnapjára fordulva hajnali két óráról háromra tekerjük a kismutatót, októberben pedig három óráról kettőre. Akármennyire csekély mértékűnek tűnnek is ezek a változtatások, valójában igen kellemetlen hatásai lehetnek az emberi test működésére, hiszen minden ember a saját belső óráját követi.

Márpedig a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az ehhez szükséges idő egyénenként változó. Van, akinek csak néhány napra, míg másoknak (bár nagyon ritkán) két hétre is szükségük van ehhez.

Egészségügyi problémák főleg a nyári időszámításra való átálláskor lépnek fel. Tavasszal az órát egy órával előre állítják és ez azt jelenti, hogy ha óraátállítás előtt és után is hét órakor kelünk fel az óra szerint, valójában egy órával korábban (hat órakor) kelünk, mint előző nap. A tudósok, miközben a nyári időszámítás káros következményeit hangsúlyozzák, felhívták a figyelmet az úgynevezett szociális jetlagre. A fogalom azt a különbséget jelöli, amely a testünk természetes igényeinek megfelelő ébredés és az ébresztőórára felkelés időpontja között fennáll. A jelenség különösen a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében jelentkezik, de elmondható, hogy az iparosodott országok lakosságának nyolcvan százaléka szenved valamilyen fokú szociális jetlagtől, ezáltal alváshiánytól. Az őszi óraátállítás – amely az időseket, a csecsemőket, a gyerekeket viseli inkább meg – visszabillenti valamelyest az egyensúlyt, ez az átállás rövid távon is kevesebb nehézséggel jár a szervezet számára, mint a március végi.

Alvás-egészségügyi szempontból pozítív fejleménynek nevezte az évi kétszer történő óraátállítás eltörlését a Magyar Alvásszövetség is. G. Németh György, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, az egészségkutatásoknak azokkal az irányzataival értenek egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására, ellentétben az erdeti, csillagászati szempontokon alapuló télivel.

Kizárólag szakmai szempontból egyértelműen a téli időszámítás mellett tette le voksát az Országos Meteorológiai Szolgálat. Érveik között első helyen szerepel, hogy Magyarország jelenleg a nyári időszámítás esetén (hét hónapon keresztül) egy órával „később” kapja meg a legfrissebb modellfutásokat. Ha viszont áttérnénk a téli időszámításra, akkor nyáron az élet- és vagyonvédelmi szempontból is fontos zivatarok előrejelzésénél egy órával „hamarabb” meglennének a modellek, amelyeket a szakembere előbb felhasználhatnának prognózisaiknál. Ez az egy órás előny, amely jelenleg csak a téli szezonban áll a meteorológusok rendelkezésére, viszont teljesen eltűnne akkor, ha a nyári időszámítás mellett döntenénk.

Létezik egy kezdeményezés (GMT+2 időzónát Magyarországnak), amely szerint az lenne a legjobb, ha megmaradna az évenkéti kétszeri óraátállítás, ám országunk időzónát vált: a közép-európai GMT+1-es időzónáról a kelet-európai GMT+2 időzónára, amelyet pél­dául Romániában is használnak. Ötletgazdája, Herman Gábor telekommunikációs mérnök szerint az óraigazitás nem egy szerethető dolog, sokkal inkább amolyan szükséges rossz, és az EP a héten engedve a politikai nyomásnak rossz döntést hozott.

Az európai országoknak eddig két eszközük volt, amivel az emberek ébrenlétét a télen-nyáron változó hosszúságú nappalokhoz lehetett igazítani: időzóna és óraátállítás. Most az utóbbi kényszerű megszüntetésével a két lehetséges eszközből 2021-re csak egy marad majd, amivel valahogy be kellene lőni minden ország időzónáját, ami így sokkal nehezebb – magyarázta lapunknak Herman Gábor.

Számításokat is végzett, amelyek alapján óraátállítás nélkül a téli időszámítás hátránya, hogy nagyon korán van világos, ahogyan sötét is, és mindig lemegy este nyolc előtt a nap. Véleménye szerint a nyári időszámítás kedvezőbb, ugyan mint a téli, de a hazai lakosság nagy részének még mindig nem elég jó a napfénykihasználása.

Van viszont egy harmadik megoldás, az UTC+3 időzóna (ez a nyári időszámítástól még egy óra eltérés), ami sok világos estét eredményezne, télen viszont nagyon késői, 9.30-as napkeltét. Előnye leginkább tavasszal és ősszel jelentkezne, hiszen így két és fél hónappal több olyan nap lenne, amikor este nyolc óráig világos van, amit az emberek szeretnek – hangsúlyozta Herman Gábor. Hangsúlyozta, nem kellene engedni az egységes európai időzónának, mert földrajzilag nagy távolságban vagyunk, nagy a különbség a napkelte-napnyugta időpontok között is. Sokkal fontosabb lenne, hogy minden országnak olyan helyi ideje legyen, ami az ott élők életét javítaná. Ez azt jelentené, hogy a mostani időzónatérkép megváltozna. Hozzátette, az lenne a kívánatos, ha az észak-déli szomszédságban levő tagállamok egységes időzónában lennének, tehát velünk együtt például Szlovákia, Szerbia, Románia egyformán az UTC+3 kelet-európai időzónához tartozna.

Akár így,akár úgy a 2021-es végrehajtási időpont miatt az év végére meg kellene történniük a tagállamok közötti egyeztetéseknek.