Kína
Kínából jelenti munkatársunk: Nincs határideje az újraegyesítésnek
A nemzetközi sajtó a napokban megkongatta a vészharangot, hiszen több helyütt is – főleg a tengerentúlon – Kína katonai kiadásainak növelése mögött háborús szándékot feltételeznek. Voltak, akik 2025-re háborút vizionáltak. „Ez azonban teljesen alaptalan vád” – jelentette ki Li Yihu a megjelent újságíróknak.
„Tavaly augusztusban született egy dokumentum, amely tisztázza a Kínai Kommunista Párt álláspontját a kérdés kapcsán” – mondta el a politikus. E szerint Kína elidegeníthetetlen területként tekint a szoros másik oldalára, azonban továbbra is elkötelezett a helyzet békés rendezése mellett. Egyúttal azt is kiemelte, a dokumentum világosan fogalmaz, Kína az „egy ország, két rendszer” elv alapján szeretné rendezni a fennálló helyzetet.
Az „egy ország – két rendszer” elv Teng Hsziao-ping vezetésének idején alakult ki az 1980-as években. Ez volt az a javaslat, amit a korábbi elnök felvetett Margaret Thatcher brit miniszterelnöknek a Hong Kong jövőjéről szóló tárgyalások során. Az egykor a Brit Birodalomhoz tartozó város helyzetének rendezése érdekében Kína nagy fokú autonómiát biztosított Hong Kong számára, amely így megtarthatta saját gazdasági és politikai berendezkedését. Ugyanezen elv szerint egyesítették Kínával a hajdani portugál gyarmatot, Makaót is.
A beszélgetés elején a képviselő elmondta: Tajvan kérdésének tisztázásához elengedhetetlen megvizsgálni, milyen folyamat vezetett a szakadáshoz. A történelmi kontextus tekintetében mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi állapotot egy polgárháború idézte elő. „Tajvan helyzete egy belső konfliktus eredménye, így annak rendezése is kizárólag belső feladat lehet” – hangsúlyozta a politikus.
A kínai polgárháború egy, a Kuomintang, azaz a Kínai Nemzeti Párt és a Kínai Kommunista párt között kirobbant, évtizedekig tartó konfliktus volt, amelynek végén 1949-ben a Kínai Kommunista Párt került ki győztesen. A rengeteg áldozatot követelő konfliktusra 1949. október 1-jén került pont, amikor is a kommunista párt vezére, Mao Ce-tung kikiáltotta Pekingben a Kínai Népköztársaság megalakulását. A Kuomintang megmaradt erői Csang Kaj-sek vezetésével Tajvan szigetére menekültek.
Li Yihu szerint a már kipróbált elv alapján történő rendezés megteremtené a lehetőséget, hogy Tajvan megtarthassa saját gazdasági és politikai berendezkedését. „Ha a cél tehát a nemzet újraegyesítése, akkor jól látható a történelmi példákból, hogy a legjobb megoldás Tajvan kérdésére az „egy ország, két rendszer” elve, hiszen így az előnyök is megőrizhetőek” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ki kell dolgozni annak egy sajátos tajvani változatát, amellyel orvosolni lehet a Tajvani-szoros évtizedek óta húzódó kérdését.
„Látható tehát, hogy a kínai kormányzat kész mindent megtenni azért, hogy Tajvan kérdését békés úton tudja rendezni, ezt bizonyítja az is, hogy Li Ko-csiang miniszterelnök a kormányzati beszámolójában szintén koherensen ragaszkodott ezen politikai elvekhez, újfent hitet téve a békés rendezés mellett” – hangsúlyozta Li Yihu, de nyomatékosította, a rendezés egyes-egyedül Kína ügye és a szoros két oldalán élő emberek feladata, az ország semmilyen fajta külső, valamint tengerentúlról érkező beavatkozást nem fogad el.
A védelmi kiadások növelése és az azzal kapcsolatosan háborút vizionáló hangokra reagálva a képviselő hangsúlyozta, azok teljesen irracionálisak és nonszenszek. Kína a növekvő védelmi kiadásait továbbra is védelmi célokra kívánja felhasználni. Ráadásul ez a növekedés közel sem olyan jelentős, mint azt a sajtó beállítja. Kiemelte ugyanakkor, Kína ezirányú költései még a védelmi kiadások növelésével után is GDP-arányosan elmaradnak más országok hasonló költségvetésétől. Ennek kapcsán a politikus kiemelte:
„Kína történetében nincs hagyománya a territoriális terjeszkedési törekvéseknek, épp úgy, ahogy a háborús provokációnak sincs. Kína pusztán saját védelmi képességeit szeretné fejleszteni, hogy saját és a régió stabilitását is megőrizhesse.”
A Tajvanon sűrűsödő diplomáciai látogatásokat firtató kérdésre válaszul a képviselő hangsúlyozta, az ország vezetése továbbra is fenntartja az egy Kína-politikáját. Amikor egy ország diplomáciai kapcsolatot alakít ki a Kínai Népköztársasággal, azzal elfogadja ezt az alapvetést. „Minden ilyen irányú látogatás tehát sérti az egy Kína-irányelvet, ennek megfelelően minden hasonló cselekményt a továbbiakban is helytelenítünk és elutasítunk, és minden ilyen lépésnek meglesznek a következményei” – mondta.
Li Yihu elmondta, az újraegyesítés egy összetett folyamat, ezért: „Két teendőnk van ebben az ügyben, az első, hogy továbbra is küzdünk minden fajta külső és belső, Tajvan függetlenségét támogató szeparatizmus ellen, ugyanakkor az is feladatunk, hogy segítsük azokat a gazdasági, technológiai és kulturális intézkedéseket, amelyek a békés újraegyesítést szolgálják a szoros két partján.”
A technológiai és gazdasági együttműködésről szólva kiemelte, azok a tajvani lakosság érdekeit és jólétét is szolgálják. A meghozott intézkedések közül példának a politikus az egyenlő bánásmód elvét hozta fel, amelynek értelmében a tajvani lakosságot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az anyaország lakóit.
Lapunk azon kérdésére, hogy van-e a kínai kormányzatnak konkrét időpontja, amikorra realizálni szeretné az újraegyesítést, úgy fogalmazott: „Sokan gondolják, hogy Kínának van egy kitűzött dátuma, amikorra szeretné az újraegyesítést elérni, azonban tudomásom szerint ilyen dátum nincs, viszont szeretnénk a békés egyesítés folyamatát felgyorsítani” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: ez a közös érdeke és a közös akarta az embereknek a szoros két oldalán. „Ez egy történelmi pillanat lesz, ami előbb vagy utóbb bekövetkezik, azonban ezt nem akarjuk időbeli korlátokhoz kötni” – jelentette ki.
Névjegy: Li Yihu
Az Országos Népi Gyűlés külügyi bizottságának tagja, a Tajvani Tanulmányok Intézetének elnöke, a Pekingi Egyetem professzora, valamint a Pekingi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának vezetője.