Kert

Aki kertészkedik, annak állandóan figyelnie kell – INTERJÚ + VIDEÓ

Nem mindegy az, hogy hol és mit ültetünk a kertben, tulajdonképpen ezen múlik minden, no és a helyes sorrend sem mindegy – mondta Megyeri Szabolcs kertész. A vele készült interjúban egyebek mellett kifejti azt is, hogy milyen teendői és kihívásai vannak napjainkban egy kertbarátnak.

Aki kertészkedik, annak állandóan figyelnie kell – INTERJÚ + VIDEÓ
Megyeri Szabolcs azt ajánlja, hogy növény ültetésekor a helyszínhez válasszuk a növényfajtát
Fotó: MH/Török Péter

Hogy van most egy kertész?

– Az interjú készítésének napja nagyon izgalmas, én hajnali háromkor keltem, mint gondolom, sok kertbarát. Ugyanis tiszta volt az ég előző este és mínusz 2-3 Celsius-fokig csökkent le a hőmérséklet – húsvét előtt néhány nappal. Ilyesmi persze volt a klímaváltozás előtti „korszakban” is, nem is akarom elvinni a beszélgetést abba az irányba, hogy milyen ütemben változik a klíma. Az azonban biztos, hogy változik, mi pedig eközben telerakjuk a kertjeinket olyan növényekkel, amelyek adott esetben erre érzékenyek lehetnek. Azért is mondtam el, hogy hajnali háromkor keltem, mert nagyon sok gyakorló kertész és kertbarát is így van ezzel. Tulajdonképpen aki kertészkedik, annak állandóan résen kell lenni és figyelnie kell. Természetesen vannak nyugodtabb hónapok, amikor az ember picit nyugodtan kelhet fel, a hajnal előbújó Nappal együtt, de azért vannak időszakok – és a március–április ilyen, a klímaváltozás beköszönte óta pedig még ilyenebb –, amikor nagyon oda kell figyelni arra, mi is történik a kertekben. Korábban ugyanis pár tucat olyan nap volt ilyenkor, amikor hajnalban lement a hőmérséklet mínusz 1-2 Celsius-fokra, napjainkra azonban az ilyen napok száma sajnos megsokszorozódott. Így azok a növények, amelyek ilyenkor elkezdenek kihajtani, és már friss hajtások vannak rajtuk, veszélyben vannak. Ez a veszély ugyanakkor a vidéki területeknél pár Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletű városokban – ahol általában nincs olyan hideg, mint vidéken –, illetve nagyobb vízfelület közelében némileg csekélyebb.

Mit lehet tenni az említett veszélyhelyzetben?

– Ahogyan mondtam, erre oda kell figyelni. Én például most fagyvédelmi öntözést végeztem, ami azt jelentette, hogy még sötétben, hajnalban megöntöztem a növényeket, hogy védjem őket a sugárzó fagy ellen. A víz így rájuk fagyott, és megakadályozta, hogy a sugárzó fagy tönkretegye a friss hajtásokat. Az persze bosszantó, hogy ilyen időkben már 9 óra körül 10 Celsius-fok fölé is felmegy a hőmérséklet, délben pedig lehet akár 16-18 Celsius-fok is a napokban, és – bár az időjárás ezekben a napokban igen hektikus – közeledik az időszak, amikor senki nem beszél már a fagyról. Viszont ha a növény hajtása megfagy, akkor ez adott esetben több hetet visszavet a növekedésében. A növény nem pusztul el, csak éppen egyrészt újrakezdi a növekedését, másrészt ha virág van rajta, az meg tud fagyni és az nem fog teremni. Amikor ez történik, azután hallani például olyan híreket, hogy nem lesz mondjuk bőséges kajszitermés.

Megyeri Szabolcs
Ha a növény hajtása megfagy, akkor ez adott esetben több hetet visszavet a növekedésében
Fotó: MH/Török Péter

Mire kell még ügyelniük idén tavasszal a kertészeknek, kertbarátoknak?

– Azt gondolom, hogy az idei kora tavaszon a fagyra kell nagyon odafigyelni, valamint arra, hogy ilyenkor bizonyos örökzöldeket elfelejtenek az emberek öntözni. Ugyan most sok eső esett, és ez a helyzet inkább február vége–március eleje körül kiélezettebb, de érdemes szembenézni ezekkel a gondokkal. Amikor ugyanis kidobálják mondjuk a tujákat, azt mondják rájuk, hogy megfagytak. Pedig nem fagytak meg, nem is nagyon fagyhattak, mert szinte alig volt tél, hanem bizony tulajdonképpen kiszárítottuk őket. A kertbarátoknak arra érdemes tehát nagyon odafigyelni akár most, akár az egész évben, hogy milyen növényeket ültetnek a kertjükbe. Az első kérdés tehát a fajtaválasztás, azt kell eldönteni, hogy milyen fajtát választunk. És tulajdonképpen a fajtaválasztással eldől minden. Mondok egy nagyon egyszerű dolgot. Amikor az ember például leandert vesz, arról nem árt tudni, hogy azt tetű ellen permetezni kell, télen pedig majd le kell vinni a pincébe. Ám ha mondjuk egy japán juhart visz haza valaki, arról azt érdemes tudni: a napra kell kiültetni, hogy szép színe legyen, ugyanakkor ha a tűző napra ültetjük ki, akkor könnyen megéghet a levele. Ezt az Acer palmatum számára egy olyan napos helyet érdemes választani, ahol egy kicsit „fellélegezhet” a növény, valamikor nagyjából dél és 14 óra között. Próbáljunk egy kis párás klímát, egy kis párás sarkot kialakítani neki.

Hogyan lehet felkészülni az időjárási anomáliákra?

– Nem volt még olyan régen, így ha megnézzük a tavalyi július–augusztust, akkor sokan emlékezhetnek arra, hogy iszonyatos légszárazság volt Magyarországon. Olyan, amilyennel korábban én legalábbis még nem találkoztam. Azt gondolom, nagyon sok kertésznek, kertbarátnak az egyik legnehezebb időszaka volt a tavalyi nyár vége. Ettől függetlenül az ilyesmire is fel kell készülni. Úgy vélem egyébként, hogy a múlt év időjárási anomáliájának tükrében a legtöbb kertbarát nagyon készül a különféle eshetőségekre. A fő célt pedig, azt hiszem, úgy lehet megfogalmazni – egy kicsit bekeretezve ezt az egész beszélgetést – hogy a növényeinket tökéletes kondícióban kell tartanunk, mert a külső hatások állandóan támadják őket. Ez náluk is ugyanúgy „működik”, mint nálunk, embereknél, tehát ha mi próbálunk egészségesen élni, vitaminnal ellátni a szervezetünket télen, azaz próbálunk odafigyelni az egészségünkre, egy betegségből is gyorsabban fel tudunk épülni. Ez a növényeknél is pontosan ugyanígy van.

Ilyenkor, húsvét táján a lelkiismeretes kertészkedők általában már túl vannak a metszéseken, de mitévő legyen az, aki elmaradt ezzel a kerti munkával?

– Attól is függ, hogy hol van a metszeni való. Éppen a napokban jártam kicsit északabbra, arrafelé láttam, hogy még nem mindenütt hajtanak a fák. Az ilyen helyeken a következő napokban is van még lehetőség arra, hogy valaki a gyümölcsfametszéseket azért lehetőség szerint már minél hamarabb elvégezze. Miután ugyanis például a gyümölcsfák kihajtottak, és ezeket utána metsszük vissza, az már – ahogy mondani szokták – nem az igazi. Azt gondolom, hogy ha nem egy üzemi ültetvényről van szó, hanem egy házikertről, akkor a metszéssel elmaradt kiskerttulajdonos, inkább már hagyja úgy, és majd jövőre megmetszi. Nekem is van barackfám meg szilvafám, amiről azt gondoltam, hogy nem fogom idén megmetszeni, éppen azért, mert féltettem a már említett kora tavaszi fagyoktól. Úgy döntöttem, hogy inkább adok neki több esélyt, egy picikét most sűrűbb lesz, és a következő évben majd megint megmetszem. Azt gondolom tehát, hogy ha valahol már megfakadtak a fák és elkezdenek virágozni, akkor ott már ne metsszünk, mert arról már lekéstünk, de ha van még olyan faj vagy fajta, amit meg tudunk metszeni, akkor azt mindenképpen tegyük meg. Az úgynevezett kora tavaszi időszak ugyanis ezekben a napokban lezárul. Ne feledjük azonban, hogy itt van előttünk az egész évünk, amikor tudunk majd még alakítani, tudunk például majd zöldmetszést végezni.

Megyeri Szabolcs
A növényeknek a hőség és a légköri aszály a két legnagyobb kihívás
Fotó: MH/Török Péter

Mit érdemes erről tudni?

– A zöldmetszésre ma nagyon sokan nem gondolnak, a szakmában persze beszélnek róla, de a kertbarátok számára azért jobbára még ismeretlen ez a tevékenység. Magát a zöldmetszést májusban, júniusban végezzük, lényege, hogy a zöld hajtásokat válogatjuk vagy vesszük vissza. Ez egészen nagy méret is lehet, én például a konténeres gyümölcsfáimnál majdnem egyméteres hajtásokat vágok ilyenkor vissza, mert azok túlságosan gyorsan nőttek fel, túl nyurgák, túl nagy lesz tőlük a fa, amit szeretnénk inkább kicsit kompaktabb, zömökebb formában tartani.

Visszatérve az időjárásra, az egész évben talán a tavaly is megtapasztalt rettenetes hőségtől kell leginkább tartani. Hogyan lehet erre felkészülni, figyelemmel arra is, hogy nem mindenütt lehetséges az öntözés?

– Valóban a hőség a legnagyobb kihívás, de ugyanígy az a növényeknek az ezzel együtt járó légköri aszály is. Tulajdonképpen ez a két iszonyatos támadás az, amit a növényeinknek ki kell bírni. Mi ebben segíthetünk nekik már a korábban is szóba került, jó fajtaválasztással. Ha tetszik, ha nem, el kell azt fogadnunk, hogy az örökzöldek egyre inkább szorulnak vissza. E tekintetben különbséget kell persze tenni az alföldi és a hegyvidéki talaj között. Az viszont biztos, hogy a jó fajtaválasztás során igenis találhatunk olyan növényt, amely a mi kontinentális éghajlatunkra ideális. A fajtaválasztás után a kert kialakítása következik. A kertben olyan rész, ahol a talajfelületet látjuk – például a fű hiánya miatt –, lehetőleg ne legyen. Mégpedig azért ne legyen, mert azt a talajfelületet, amit mi látunk, látja a Napocska is, és ki tudja szárítani. A legjobb tehát, ha takarjuk a talajt. Igen ám, de mivel? Kővel, geotextíliával, fenyőkéreggel? A legjobb, ha növénnyel takarjuk. A talajtakaró növények pedig lehetnek fák – ideértve a gyümölcsfákat is –, örökzöldek, cserjék. Azt gondolom, ezek már nagyon jól beépültek a magyar kertekbe. Amiről úgy vélem, hogy most lesz robbanásszerű növekedés a talajtakaró évelők tekintetében. Kicsit viccesnek tűnhet, de azt szoktam mondani, hogy minden növény takarja a talajt, a lényeg, hogy ne legyenek szabad felületek. Ugyanis ahol van talajtakaró, ott nem szárad ki a talaj legfelsőbb rétege, ennek köszönhetően pedig az alsóbb rétegei sem száradnak.

Elültetett facsemeték
Elültetett facsemeték
Fotó: Agrárminisztérium/Fekete István

Említette a kidobált tujákat, amikről azt gondolják, hogy megfagytak, pedig valójában kiszáradtak, illetve azt is mondta, hogy az örökzöldek egyre inkább visszaszorulnak. Mi a helyzet az egyre több helyen feltűnő, látványosan barnuló örökzöldekkel?

– Ezek döntően olyan hegyvidéki örökzöldek, amelyek 1500 méter magasan élnek, tehát nem ide valók. Egyszerűen nem valók Budapestre, nem valók Magyarországra, nem valók a mifelénk egyre inkább megtapasztalt aszályra. Korábban még jobban megmaradtak, de sosem voltak idevaló növények. Ettől persze még megmaradhatnak mondjuk egy hegyvidéki részen, egy olyan kertben, ahol tudunk számukra egy kis mikroklímát teremteni. Szerintem ezek egyébként olyan információk, amelyekkel a kertbarátok már találkoztak és el is kezdtek azon gondolkodni – ki-ki a maga adottságai, lehetőségei szerint –, hogy gyakorlatilag hogyan is lehet megválaszolni ezt a kihívást. Az is előfordulhat sajnos, hogy egy nem a megfelelő helyre elültetett növényt utóbb ki kell szedni. Ilyen esetben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha lehet, inkább ne kövessük el ugyanazt a hibát még egyszer azzal, hogy ismét csak ugyanolyan növényt ültetünk a helyébe. Hangsúlyozom: az lenne a fontos, hogy előbb kitaláljuk, hogy mit akarunk és ezután az elképzelésünkhöz keressük meg a növényt – a megfelelőt. A sorrend tehát a választásban: helyszín, fajta, ültetés. A legtöbb ember ezt éppen fordítva csinálja. Bemegy a kertészetbe, meglát egy növényt, ami neki megtetszik és ezért hazaviszi úgy, hogy nem tud róla semmit. Utána aztán általában elkezd róla gondolkodni, utánanézni, de ha mondjuk egy így vásárolt növényről azt írták, hogy párát igényel, akkor ez a növény nagy valószínűséggel elpusztult a tavaly nyári hőségben. Ez egészen döbbenetes, mert ilyen korábban nem volt. Mert öntözni még tudunk – tehát vizet tudunk adni a növényeknek – de párát teremteni nagyon nehéz.

Végezetül nem hagyom ki, hogy megkérdezzem: mi a kedvenc virága és miért az?

– A Bugás hortenzia a kedvencem. Azt pedig, hogy miért ez az, inkább nem mondanék semmit, ajánlom inkább az erről szóló videót, amiből rögtön kiderül majd az oka:

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink