Képírás

Ismét a jég(lét) a tét!

A gleccserek a hóhatár felett jönnek létre, hiszen az a magasság az, amelyen felül már mindig hó esik, és sohasem olvad el. A hóhatárok földünk részein különböző magasságokban alakultak ki, hiszen a földrajzi és éghajlati viszonyok befolyásolják létrejöttüket. Az Alpokban például 3000 méternél, a sarkvidékeken pedig a tenger szintjével azonos magasságban jöttek létre. Földünk édesvíztartalékának kisebb része a gleccserekben halmozódott fel.

A gleccserek alapanyaga a firn, azaz az összesűrűsödött, jéggé fagyott hó. Természetesen minél több a firn, annál nagyobb lesz a belőle keletkező gleccser. Ha nagy mélyedésekben vagy katlanokban halmozódik fel a firn, akkor az le fog érni a hóhatár alá. Ezt nevezzük elsőrendű gleccsernek, melynek állaga tömör és rendkívül szilárd. A másodrendű gleccserek lejtőkön alakulnak ki, ott gyűlik össze a firn, ennek a szerkezete lazább. A gleccserek folyamatosan mozgásban vannak, évente maximum 120 métert tesznek meg lefelé a völgyek lejtésétől és a jég tömegétől függően.

A kutatások szerint Európa víztornyai, azaz a gleccserek zsugorodása miatt a vízkészlet is veszélybe került. A klímaváltozás drámai folyamata az ökoszisztémára is jelentős hatást gyakorol. Mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémákat, jelenleg megoldhatatlan vízpótlást eredményeznek az eltűnő gleccserek. Mert amikorra teljesen eltűnnek – elolvadnak, kiszáradnak – megkezdődik az elsivatagosodás és a véget nem érő szárazság. Természetesen az olvadással egyidejűleg megkezdődött a tengerszintek emelkedése is. Ezen folyamat veszélybe sodorja a tengerparti településeket is, az ott élők új lakóhelyeket kell hogy keressenek. A sarkvidéki gleccserek olvadása az időjárásra is negatívan hat. A tengeri áramlatok változásai miatt az évszakok is tolódnak, nő az átlaghőmérséklet, tovább tartanak a fullasztó, nyári hőségek, szélsőséges viharok és hőhullámok is érkeznek. Ha a permafroszt felolvad, felszabadulnak az üvegházhatású gázok, elsősorban a metán. A felszabadult metán sokkal gyorsabban alakítja át az energiát hőenergiává, mint a szén-dioxid.

A kérdés most az, hogy mit tehetünk az olvadás lassításáért, a gleccserek megóvásáért. A gleccserkutatók (glaciológusok) már régóta figyelmeztették a világot a veszélyre, úgy tűnik, ezt még mindig nem vesszük komolyan. Pedig most a lét a tét!

Képszerkesztő: BánTóthKata

#1 Ezen a 2017. június 16-án készült felvételen a francia Alpokban, az Ecrins 1870 m magas hegységben (Hautes-Alpes) a Fehér gleccser látható. A gleccserek globális felmelegedés miatti felgyorsult olvadása új tavak kialakulásához vezet, amelyek közül néhány a folyásirányban lefelé veszélyezteti az emberi életet, különösen az Alpokban, ahol a hatóságok igyekeznek megfékezni a kockázatot
AFP/Jean-Pierre Clatot

Ezen a 2017. június 16-án készült felvételen a francia Alpokban, az Ecrins 1870 méter magas hegységben (Hautes-Alpes) a Fehér gleccser látható. A gleccserek globális felmelegedés miatti, felgyorsult olvadása új tavak kialakulásához vezet, amelyek közül néhány a folyásirányban lefelé veszélyezteti az emberi életet, különösen az Alpokban, ahol a hatóságok igyekeznek megfékezni a kockázatot

#2 Önkéntesek gyűjtik a hulladékot a Mer de Glace gleccseren a francia Alpokban található Chamonix-Mont Blanc-ban
AFP/Jean-Pierre Clatot

Önkéntesek gyűjtik a hulladékot a Mer de Glace-gleccseren a francia Alpokban található Chamonix-Mont Blanc-ban

#3 A 3406 méteres La Grande Motte gleccser Tignes-ben
AFP/Jean-Philippe Ksiazek

A 3406 méteres La Grande Motte-gleccser Tignes-ben

#4 Az amerikai földtani intézet (USGS) által rendelkezésre bocsátott műholdas kompozit képen a sarki jégtakarókról 2000. augusztus 28-án (b) és 2006. szeptember 10-én készült műholdas felvételek a Washington államban található South Cascade gleccser visszahúzódó gleccserének végpontját mutatják. A tudósok közel 70 éve szondáznak, mérnek, fúrnak a South Cascade-gleccsernél. Glaciológusok generációi tanulmányozták a lassan mozgó jégtömeget, amely egyike az Egyesült Államok öt úgynevezett „referencia-gleccserének”, és figyelemmel kísérik, milyen változásokon megy keresztül
AFP/US Geological Survey/Handout

Az amerikai földtani intézet (USGS) által rendelkezésre bocsátott, műholdas kompozit képen a sarki jégtakarókról 2000. augusztus 28-án (b.) és 2006. szeptember 10-én készült műholdas felvételek a Washington államban található South Cascade-gleccser visszahúzódó gleccserének végpontját mutatják. A tudósok csaknem hetven éve szondáznak, mérnek, fúrnak a South Cascade-gleccsernél. Glaciológusok generációi tanulmányozták a lassan mozgó jégtömeget, amely egyike az Egyesült Államok öt, úgynevezett „referenciagleccserének”, és figyelemmel kísérik, milyen változásokon megy keresztül

#5 A Kenya-hegy, Afrika második legmagasabb hegycsúcsa a közeli ökoszisztémák és közösségek számára létfontosságú, gyorsan zsugorodó gleccsereknek ad otthont. A Lewis-gleccser, a legjobban vizsgált gleccser, 1934 óta tömegének több mint 90 százalékát veszítette el a World Glacier Monitoring Service (WGMS) szerint. Ezt a drámai veszteséget az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség okozza, amelyet a szakértők a globális éghajlatváltozáshoz kötnek
AFP/Luis Tato

A Kenya-hegy, Afrika második legmagasabb hegycsúcsa a közeli ökoszisztémák és közösségek számára létfontosságú, gyorsan zsugorodó gleccsereknek ad otthont. A Lewis-gleccser a legjobban vizsgált gleccser, ez 1934 óta tömegének több mint kilencven százalékát veszítette el a World Glacier Monitoring Service (WGMS) szerint. Ezt a drámai veszteséget az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség okozza, amelyet a szakértők a globális éghajlatváltozáshoz kötnek

#6 Az olvadó Lewis-gleccser általános látképe az olvadékvízzel teli medencével az alján, a Mount Kenya Nemzeti Parkban 2025. március 7-én
AFP/Luis Tato

Az olvadó Lewis-gleccser általános látképe az olvadékvízzel teli medencével az alján, a Mount Kenya Nemzeti Parkban 2025. március 7-én

#7 A Lewis-gleccser 1934 óta tömegének több mint 90 százalékát veszítette el a World Glacier Monitoring Service (WGMS) szerint. Ezt a drámai veszteséget az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség okozza, amelyet a szakértők a globális éghajlatváltozáshoz kötnek. A gleccserek eltűnése milliók vízforrásait fenyegeti, hatással van a mezőgazdaságra, a vízenergiára és a biológiai sokféleségre. A veszteség a helyi gazdaságokat is veszélyezteti, amelyek a hegység egyedülálló ökoszisztémájához kötődő mezőgazdaságtól és ökoturizmustól függenek
AFP/Luis Tato

A Lewis-gleccser drámai veszteségét az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség okozza. A gleccserek eltűnése milliók vízforrásait fenyegeti, hatással van a mezőgazdaságra, a vízenergiára és a biológiai sokféleségre. A veszteség a helyi gazdaságokat is veszélyezteti, amelyek a hegység egyedülálló ökoszisztémájához kötődő mezőgazdaságtól és ökoturizmustól függenek

#8 A Kenya-hegy, Afrika második legmagasabb hegycsúcsa olyan gyorsan zsugorodó gleccsereknek ad otthont, amelyek létfontosságúak a közeli ökoszisztémák és közösségek számára
AFP/Luis Tato

A Kenya-hegy, Afrika második legmagasabb hegycsúcsa olyan gyorsan zsugorodó gleccsereknek ad otthont, amelyek létfontosságúak a közeli ökoszisztémák és közösségek számára

#9 Volt, kiszáradt! A 2024. augusztus 31-én készített kézi műholdképen a Kenya-hegyen található gleccser maradványa és kiszáradt medre látható, a Mount Kenya Nemzeti Park területén
AFP/© 2025 PLANET LABS PBC

Volt, kiszáradt! A 2024. augusztus 31-én készített kézi műholdképen a Kenya-hegyen található gleccser maradványa és kiszáradt medre látható a Mount Kenya Nemzeti Park területén

#10 A Mont-Blanc-ra vezető úton haladnak a Tete Rousse gleccser tetejére, a 3200 méteres csúcsra 2011. június 30-án. A gleccserek globális felmelegedés miatti felgyorsult olvadása új tavak kialakulásához vezet, amelyek közül néhány folyásirányában az emberi életet is veszélyezteti, különösen az Alpokban, ahol a hatóságok igyekeznek megfékezni a kockázatot
AFP/Jean-Pierre Clatot

A Mont-Blanc-ra vezető út visz a Tete Rousse-gleccser tetejére, a 3200 méteres csúcsra