Amikor felcsendül a férfikórus

A gímszarvas (Cervus elaphus) tipikus tartása, amikor a bika összegyűjti a hölgykoszorúját a bőgési időszak folyamán. Az, hogy ilyenkor miféle trágárságokat és/vagy kivagyiságokat kiabálnak egymásnak a vadak, nem tudható – az azonban egészen bizonyos, hogy az érintettek már a másik hanghordozásából tisztán érzik, egyáltalán van-e értelme nekifogni párbajozni, vagy inkább felejtős a történet...

Gímszarvasok küzdelme. Olykor összeakadnak az agancsok, s így gyakorlatilag egyik fél sem tud szabadulni a másiktól. Ha találtatik a közelben vadászember, akkor általában egyértelmű lesz a bikák sorsa – amely ugyan kívülről nézve nem túl felemelő, de valahol mégis érthető. Hiszen ki az a bátor alak, aki ilyenkor oda merne menni kibobozni a csomót? Aztán nagyritkán az is megesik, hogy az egyik állat nyaka kitörik, s így ejti halálos csapdába ellenfelét.

Gímszarvas a szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének területén. A látvány felséges – s bár a fotó nem adja vissza, a hang is az.

A tesztoszterontól duzzadó állatok olykor egészen furcsa helyeken is felbukkanhatnak. Megközelítésük azonban ekkor sem tanácsos...

Az álcázás nagymestere

Az orgonaszó bármikor és szinte bárhol fölzúghat. Nem kell hozzá rét, a hangoskodáshoz tökéletes terepet és hátteret ad a sűrű erdő vagy a gyalogösvényt övező alacsony bokorsor. Ha halljuk, érdemes megdermedni, s várni a folytatást...

Urak egymás közt

Ami egy embernek magas, azt a szarvas helyből vagy nekifutásból simán leküzdi. Mozgása viszont meglepően csöndes is tud lenni, ha úgy akarja. Márpedig bőgés idején néha úgy el tud rejtőzni a susnyásban, hogy ember legyen a talpán, aki kiszúrja a pontos koordinátáit.