Villámháborúnak indult, de még most sem látjuk a végét

Ukrán katonák állnak Kijev északi részén az orosz hadsereg ukrajnai inváziójának első napján, 2022. február 24. Nem sokkal később a harcok már a külvárosban folytak, a lakosokat Molotov-koktélok készítésére és az orosz csapatmozgások jelentésére szólították fel.

Egy ukrán BMP–2 gyalogsági harcjármű áll őrségben Kijev külvárosában. Az ukrán hadsereg szerint harc folyik a Kijev melletti légibázisért 2022. február 24-én. Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz erők behatoltak Kijev Obolony kerületébe, amely nagyjából tíz kilométerre van a város központjától. 

Képünkön balról jobbra: Gitanasz Nauseda litván elnök, Olaf Scholz német kancellár, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök tanácskoznak az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozóján az Európai Tanács épületében Brüsszelben 2022. február 24-én az Oroszország által indított inváziót követő ukrajnai helyzetről. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én „különleges hadműveletet” indított Ukrajna ellen, több tucat embert megölve és több százakat kényszerítve arra, hogy az életükért meneküljenek a nyugatbarát szomszédos országban. Az orosz légi csapások katonai létesítményeket értek országszerte, a szárazföldi erők pedig északról, délről és keletről vonultak be, ami a nyugati vezetők ítéletét és masszív szankciókkal kapcsolatos figyelmeztetéseket váltott ki. Az ukrán elnök bírálta a világ vezetőit, amiért a távolból figyelik az eseményeket. „Egyedül hagytak minket, hogy megvédjük az államunkat. Ki áll készen arra, hogy mellettünk harcoljon? Nem látok senkit. Ki áll készen arra, hogy garanciát adjon Ukrajnának a NATO-tagságra? Mindenki fél” – mondta Zelenszkij.

Az emberek fedezékbe vonulnak a Kijevtől nyugatra fekvő Bucsa városában 2022. március 4-én. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022. március 4-én elsöprő többséggel megszavazta az Ukrajna elleni orosz inváziót követően elkövetett jogsértések legmagasabb szintű vizsgálatát. Ma már bizonyos: az orosz hadsereg egyes alakulatai háborús bűnöket követtek el a városban: mintegy 400 civilt mészároltak le itt.

Ukrán menekültek Záhonynál. A háború kezdete óta hétmillió ukrán hagyta el otthonát, és menekült Nyugatra. A Frontex adatai szerint 1,2 millió ukrán állampolgár menekült Magyarországra, ebből 33 228 személy kapott menedékes státuszt. 

Orosz rakétatámadás pusztítása az ukrajnai Harkivban, 2022. március 15-én.
 

A Moszkva orosz cirkáló a krími Szevasztopol kikötője előtti fekete-tengeri hadgyakorlaton. 2020. április 14-én a Kreml is elismerte, hogy a Fekete-tengeren elsüllyedt az orosz hadiflotta egyik legfontosabb hajója, a Moszkva cirkáló, ám mind a hajóban keletkezett kár, mind annak elsüllyedése vitatott, lévén az ukrán és orosz fél homlokegyenest ellenkezőt állít. Az ukránok szerint egy (vagy több) Neptun-rakéta becsapódása okozta a hajó vesztét, az oroszok szerint tűz ütött ki, majd vontatás közben, viharban süllyedt el a hajó, csakhogy a környéken legfeljebb egy kisebb eső volt, nem vihar.

A plakát felirata „Orosz hadihajó, húzz a fa**ba!” Kijev külterületén, Brovary városában (2022. március 11.). Ez volt a Kígyó-szigeten (Zmiinyi sziget) állomásozó ukrán határőrök válasza egy orosz hadihajó megadásra vonatkozó felhívására 2022. február 24-én. A mondat az Ukrajnát megszálló orosz erők elleni harc egyik szimbólumává vált, és futótűzként terjedt a különböző közösségimédia-felületeken.

Ezen a 2022. március 13-án készült és 2022. március 14-én közzétett Maxar műholdképen egy orosz Ropucha-osztályú hajó látható, a Kígyó-sziget közelében. Oroszország február végén foglalta el a Kígyó-szigetet, egy lakatlan, de stratégiai fontosságú sziklás kiemelkedést mindössze 45 kilométerre Románia partjaitól, ahol Bukarest tengeri gázkészletekkel rendelkezik.

Menekültek Ukrajnából a Nyugati pályaudvaron. Március végén a BOK Csarnokban új tranzitállomás nyílt, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron megszűnt az addig működő civil segélyezés.

Füst száll fel az Azovstal acélgyár területéről Mariupol városában 2022. április 29-én. Mariupol ostroma a 2022-es ukrajnai orosz invázió kelet-ukrajnai offenzívájának részeként lezajlott ütközet volt, a február 24-én kezdődött csata május 16-án orosz győzelemmel ért véget. Mariupol bevétele az orosz hadsereg egyik legfontosabb célja volt mind stratégiai, mind ideológiai szempontból. Külön sikerként könyvelték el, hogy az acélgyárat védő, szélsőjobboldali alakulat, az Azov ezred is megadta magát (tagjai később fogolycserével szabadultak).

Egy bezárt McDonald’s egy moszkvai bevásárlóközpontban Az Ukrajna elleni orosz agresszió példátlan nyugati szankciókat váltott ki Moszkva ellen, és kivonulást indított el a külföldi vállalatok, köztük a H&M, a McDonald’s és az IKEA részéről is.

Rendőrök őrizetbe vesznek egy férfit Moszkvában 2022. szeptember 21-én a részleges mozgósítás elleni tiltakozáson. Vlagyimir Putyin elnök aznap elrendelte az orosz katonai tartalékosok behívását, és kijelentette, hogy ígérete, miszerint minden katonai eszközt bevet Ukrajnában, „nem blöff”, és utalt arra, hogy Moszkva kész atomfegyverek bevetésére is.

Egy orosz rakéták által lerombolt bevásárlóközpont Kijevben. A civil célpontok elleni támadás lényegében emberiesség elleni bűntett.

Népszavazás az ukrajnai Donyecki területen 2022. szeptember 24-én. A fegyveresek által ellenőrzött szavazáson az embereknek arról kellett dönteniük, hogy akarják-e, hogy Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók Oroszország részévé váljanak. Az eredmény nem lehetett kétséges.

A Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi híd a robbanás után, 2022. október 8-án. A híd a Krím félsziget és Oroszország egyetlen szárazföldi összeköttetéseként épült fel, a maga 18,1 kilométerével a leghosszabb híd Európában. A hídon történt robbanás következtében a 2×2 sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi kigyulladt, hárman életüket vesztették. Az orosz hatóságok szerint egy teherautó robbant fel, amelybe bombát rejtettek.

Egy romos lakóház tetején lobog az ukrán zászló a nemrég visszafoglalt Arkangyalszke faluban, Herszon megyében, Ukrajnában, 2022. október 26-án. Az ukrán csapatok nem sokkal később, november 11-én visszafoglalták Herszont is.

Egy lengyel katona az ukrán határ közelében egy délkelet-lengyelországi faluba csapódott rakéta egyik áldozatának a temetésén Przewodowban 2022. november 19-én. A rakéta robbanása két lengyel áldozatot követelt, amikor Oroszország az ukrán polgári infrastruktúra ellen intézett nagyszabású támadást.

Joe Biden amerikai elnök és Jill Biden first lady üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Házban 2022. december 21-én Washingtonban. Zelenszkij az orosz invázió kezdete óta első ismert Ukrajnán kívüli útja során találkozott az elnökkel. 

Egy orosz katona járőrözik a Zaporizzsjai Atomerőmű területén Energodarban. Legutóbb novemberben nem sokon múlt a nukleáris katasztrófa, miután lövedékek csapódtak be az Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítményébe. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik fél felelős a létesítményben bekövetkezett legalább tucatnyi robbanásért. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója kijelentette, hogy akárki is áll a támadás mögött, az „hatalmas kockázatokat vállalt, és számos ember életével játszott”.

Kirill orosz ortodox pátriárka részt vesz az orosz védelmi minisztérium igazgatótanácsának kibővített ülésén a moszkvai Nemzeti Védelmi Ellenőrző Központban 2022. december 21-én. A szovjet hírszerzésnek dolgozott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája az 1970-es években, amikor Svájcban élt – áll a svájci rendőrség titkosítás alól feloldott és a sajtó számára hozzáférhetővé tett archívumaiban.

Családtagok meglátogatják az orosz–ukrán háborúban elesett szeretteik sírját a Licsakov temetőben az ortodox karácsony estéjén, Lvivben, Ukrajnában, 2023. január 6-án. Több mint 125 500 orosz katona esett el Ukrajnában Oroszország február 24-én indított inváziója óta – számolt be januárban az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara a hadijelentésében. Szerintük ukrán oldalról ez a szám valahol 10 és 13 ezer között mozog.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (jobbra), Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (középen) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott az EU-csúcstalálkozó keretében tartott kerekasztal-beszélgetést követően Brüsszelben 2023. február 9-én. Ukrajna elnöke díszvendégként részt vett a csúcstalálkozón, ahol vadászgépek szállítását sürgette a szövetségeseitől.

Lengyel és ukrán katonák gyakorolnak egy Leopard 2 harckocsin a nyugat-lengyelországi Swietoszow katonai bázison 2023. február 13-án. Hosszas huzavona után januárban tört meg a jég, amikor kiderült: Németország egy századnyi Leopard 2 A6-os harckocsit küld Ukrajnába, ezzel együtt engedélyezi azt, hogy olyan államok, mint Norvégia és Finnország is átadják saját járműveiket. Az Egyesült Államok Abrams harckocsikat ad Kijevnek, Stockholm pedig bejelentette: Svédország is kész Leopard harckocsikat küldeni Ukrajnának a megtámadott országnak nyújtandó újabb segélyszállítmány keretében.

A 83 éves Halyna (középen) és a 68 éves Tetyana (balra) lakásuk pincéjében élnek körülbelül húsz másik emberrel. Felváltva masszírozzák fázó kezeiket, miközben a lövések hangjai hallhatók az ukrajnai orosz invázió közepette a frontvonalban lévő Avdijivka városában 2023. februárjában.

Ukrajna további 500 millió dollárt értékben kap katonai támogatást az Egyesült Államoktól, melynek részleteit kedden ismertetik – jelentette be Joe Biden 2023. február 20-án, amikor váratlanul Kijevbe látogatott és találkozott Zelenszkij elnökkel. Az amerikai elnök tudatta: a csomagban a HIMARS rakétatüzérségi eszközhöz való lőszer is szerepel. Beszélt arról is, hogy Washington hamarosan új szankciókat jelent be Oroszországgal szemben. Leszögezte: az Egyesült Államok ameddig kell, kiáll Ukrajna mellett. „Egy év eltelt, és Kijev még áll. Ukrajna is áll, és a demokrácia is áll” – hangoztatta az amerikai elnök a kijevi elnöki palotában, miután megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkij azt mondta: Joe Biden látogatása „a támogatás rendkívül fontos jele minden ukrajnai számára”.