Képírás
Lélekemelő szépség
Életgazdagság: népművészeti kiállítás a Vigadóban

A kiállításon 3 babakészítő, 5 bőrműves, 6 bútorfestő, 2 csipkekészítő, 2 csuhéfonó, 1 ékszerkészítő, 12 faragó, 19 fazekas, 4 gyöngyfűző, 2 hangszerkészítő, 1 harangöntő, 5 hímző, 4 keramikus, 2 kosárkötő, 2 kovács, 1 lószőrékszer-készítő, 22 nemezkészítő, 12 szövő, 5 tojásíró és 4 viseletkészítő munkáit láthatjuk.

A nemez, ez az ősi anyag kiválóan alkalmas képi megjelenítésekre, amivel élnek is a kiállítás résztvevői. A fotó a kiállítás a szakrális részén készült, amint ezt a mintákból is láthatjuk.

Ehhez a megszólaltatható haranghoz igazából három mesterember munkája szükségeltetik. Mindenek előtt kell a harangöntőé, amely mesterség szerencsére még él, létezik az országban. Egy ilyen szerkezet munkát ad az asztalosnak, ha templomtoronyban van, akkor az ácsnak. És végül a vasalásokon a kovácsnak kell dolgoznia.

A száz esztendővel ezelőtti faluban hangszerek is készültek, mégpedig leginkább citerák. De egy régi, a középkorból itt maradt hangszer, a tekerőlant vagy csak tekerő előállításához szükséges tudás sem veszett el. Sőt, él az a mai napig.

Az Istenem, Istenem, szerelmes Istenem című szekció főfalán többek között ott vannak a csángó Petrás Mária gyönyörű, Szűz Máriát vagy Babba Máriát ábrázoló kerámiái is.

A népművészet egyik legismertebb megjelenését a fazekasoknak köszönhetjük. A történelmi Magyarország híres fazekasközpontjai, az árujukkal messzire elszekerező fazekasok kielégítették a keresletet. A cserép színe, formája vagy díszítése pedig elárulja, hol is készült a darab.

A korhű népviseletbe öltöztetett babák sem új találmány, de talán a most kiállított darabok már egy magasabb minőséget képviselnek. Itt éppen egy zarándoklat szereplőit láthatjuk, akik Szűz Mária vállon hordozott szobrát viszik.

A háziipar, a fonás és szövés még a 20. század második felében is jelen volt a falu életében. A kiállításon látható textilek között olyan ruhadarabokat is találunk, amelyek alkalmi viseletnek is megállják a helyüket, színházba, bálokra is felvehetők.

A festett, virágos mintákkal díszített fenyőbútorokat a palócok lakta vidéken is megtaláljuk. A kiállításon egy hálószoba komplett berendezése is látható, igazán míves munka. Mint ahogyan a kép középpontjában álló teríték is a maga levesestáljával és mélytányérjaival. Mert a leves nem maradhatott el az ebédre terített asztalról.

Csak a mi döntésünk, hogy milyen körülmények között, milyen tányérokból fogyasztjuk el az ünnepi ebédünket, vacsoránkat. Megtehetjük azt egy lakberendezési áruházban vásárolt készletet használva, de szerencsére van más lehetőségünk is, mint azt eme tárlat is mutatja.