Ahová tízszeres a túljelentkezés

A prágai születésű Láng Adolf által tervezett egykori Műcsarnok neoreneszánsz homlokzata. Az épület átriumos belső terében kiállítások voltak, mellette működött a középiskolai rajztanárokat képző Mintarajziskola.

A szitaműhely ajtaján szereplő felirat nem fedi teljes egészében a valóságot, hiszen itt lehet megismerni azt az Ázsiában felfedezett, többlépcsős sokszorosító grafikai eljárást, amelyet vagy négy évtizede művelnek itt.

Munkában a metszőkés, készül a linómetszet a sokszorosító grafikai tanszék egyik termében. A magasnyomású eljárás lényege, hogy a linóleumba metszett negatív képet hengerrel egyenletesen befestékezik, ezután következik majd a hengeres présgép segítségével a nyomtatás. Ezzel az eljárással egy-egy lemezről számtalan nyomat készíthető.

Folyik a munka a szitázó műhelyben. Az eljárás lényege, hogy a nyomtatásra készített, gézre vagy selyemanyagra rajzolt motívum környezetét viasszal vagy lakkal fedik le, így a festék a nyomtatás során csak a kihagyott felületeken keresztül kerül át a papírlapra.  

Veress Pál absztrakt festőművész hagyatékából származó festőállvány a Képzőn. Veress 1938 és 1943 között járt az akkor még 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának nevezett művészképzőbe. A mestere a végül Zebegénybe költöző Szőnyi István volt.

A festőművész mesterség szerszámai. A különféle ecsetek mellett a kép központjában a paletta látható, amelyen a festő olajfestékekből kikeveri azokat a színeket, amelyeket a vásznon szeretne látni. Ezen a palettán jól látszik, hogy már huzamosabb ideig használták. Az asztalon ott van a Képző közkedvelt művészettörténet-tanárának, Révész Emesének a könyvillusztráció történetéről szóló munkája is.

Ahogy láthatjuk, a paletta, az ecsetek és a festőállványok mellett a 21. századi technika is jelen van az ódon falak között. 

A litográfiai műhelyben járunk éppen, amelyet még Olgyai Viktor hozott létre 1906-ban. A sokszorosító grafikai eljárás lényege, hogy simára csiszolt mészkőlapra, megfelelő előkészítés után kerül fel szabadkézi rajzzal a kinyomtatásra szánt motívum. Ezek után ráhelyezik a papírlapot, és már jöhet is a présgép, a nyomtatás.

A Képző hallgatói igyekeznek minél otthonosabbá tenni azokat a tereket, ahol napjaik nagyobbik részét eltöltik. Az intézményben valódi műhelymunka folyik, az alkotás itt még nem magányos tevékenység.

Angol vendéghallgatók dolgoznak a Képző nagy papírvágójával, amit intézményi berkeken belül csak amputáló készüléknek hívnak.

Festékhengerek és a litográfiák nyomtatásához használt porózus mészkőlapok a műhelyben. Az eljárást egy német kottamásoló találta fel még a 18. században. Az ofszetnyomtatás felfedezéséig ezzel a módszerrel készültek a plakátok mellett az újságokban szereplő képes ábrázolások is.

A befestékezett linóleumlap és a papír átment a hengerek között, kész a nyomtatás. A nyomat ott látható a hallgató bal kezénél.

Zajlik a munka a restaurátorok műhelyében is. Itt egy ötödéves, végzős hallgató dolgozik a diplomamunkáján, egy fából faragott liturgikus kettős kereszten. 

A végzős hallgató diplomamunkája egy ikon restaurálása lesz, amihez az apró részletek miatt mikroszkópot is használ. Most éppen egy kis szikével azokat a korábban felvitt lakkrétegeket szedi vissza, amelyek alatt az eredeti mű lapul.

Egy mára már nem annyira ismert festő által, préselt falemezre készített portrén dolgozik a restaurátor. A mű sokáig vizes környezetben volt, így az alsó részéről le is jött a festék. De nemcsak ez a baj, hanem az is, hogy a két lapból összeállított felület is eltávolodott egymástól a nedvesség miatt. Jelenleg ennek a problémának a kiküszöbölése zajlik.

A szobrászképzés nem itt, hanem az Epreskertben zajlik, talán ez a historizáló alkotás is onnan került az épület folyosójára.

A restaurátorok munkájához elengedhetetlen a művészettörténeti tudás és a biztos kéz mellett az anyagismeret. Tisztában kell lenniük azzal, hogy egy adott felülethez például milyen tisztító vegyszereket használhatnak. Mert ha ilyen esetben hibáznak, akkor megsemmisülhet az egész felújításra szánt mű, felbecsülhetetlen kár is keletkezhet.

Időközben a Képző, még a műcsarnoki időkből megmaradt, nagy, átriumos kiállítóterében a hallgatók egy kiállítást készítenek elő. Zajlik a munka az intézményben.