Korondi mohikánok
- 2019.09.14. - 10:47
Az erdélyi sóvidéki Korond ma elsősorban cikornyás kerámiájáról ismert, a Szováta és Székelyudvarhely közötti völgyben tekergő falunak azonban nem is olyan régen még más nevezetessége is volt: a taplógombából készült portékái. Mára maroknyian maradtak csak a készítők – a taplászok –, akik maguk gyűjtik be az erdőből a taplógombát, dolgozzák fel és készítenek belőle ezerféle portékát kalaptól a hűtőmágnesig. Viszik is az árut, mint a cukrot, alig győzik a munkát, az idősebb és ifjabb Máté Károly mégis szakított időt arra, hogy megmutassa nekünk, hogyan szüretelik az erdő e gyümölcsét, s hogyan lesz a lesajnált gomba "húsából" szarvasirhához hasonlóan bársonyos tapintású, őszszínű alapanyag kalaphoz, táskához, terítőhöz. Máté Károly energikus ember, szerencsés is, hiszen a fia képében utódja is van, hanem elmondja: mégis csak szomorú dolog, hogy kopik ki a mesterség. Ők már csak afféle utolsó mohikánok.
Szöveges helyszíni riportunkat ide kattintva olvashatja el, míg videónk itt nézhető meg.
A taplászok begyűjtéskor elengedhetetlen felszerelése: balta a gombák leszüreteléséhez, Bancza-zsák a begyűjtéshez, s kalap (természetesen taplógombából) a kullancsok ellen.
A rengetegben jól kell tudni tájékozódni. „Néha lábig leszáll a köd, jól kell ismerni a járást, hogy kitaláljon belőle az ember" – mondja Máté Károly bácsi, a taplász.
Két-háromszáz, de olykor ötszáz éves őserdőkben járnak taplógombák után a taplászok. Az öreg fa: gyenge fa, jól terem rajta az élősködő tapló.
A szüret. Apró, ügyes baltavágás, majd repesztés. Kétujjnyi csonkot azért hagy Károly bácsi, hogy újra teremjen a gomba.
A szüret. Apró, ügyes baltavágás, majd repesztés. Kétujjnyi csonkot azért hagy Károly bácsi, hogy újra teremjen a gomba.
Friss monogram a taplóban. „Lássátok, mikor ez hónapok múltán megnő, s leszedjük,c sakúgy benne lesz még, hogy Máté Károly"
Károly bácsi fia, Karesz nyolc év külföldi szerencsepróba után három éve költözött haza Korondra; letelepedett, házasodott, gyermeke született. Azóta szorgalmasan szedi fel a tudást apja mellett.
Van is mit felszedni Károly bácsitól: az öreg négy évtizede járja az erdőt, felvértezve a régi- taplász-vadász családok tudásával. „Tudom, merre járnak a vadak, érzem, ha farkas vagy medve jön."
A márkás melegítő és a taplászkalap izgalmas eklektikája. Karesz hazaköltözésekor fák „beoltásával" is próbálkozott, de eddig nem sikerült mesterséges „taplóültetvényt" létrehoznia. Ellenben remek ötletekkel gazdagította az üzletet.
Ebből két kalap is lesz – mondja Károly bácsi. A szép, márványos felületű gombának jó földszaga van, innen tudni, hogy alkalmas a taplásznak. „Ha ánizsszagú, az nem jó" – világosít fel Károly bácsi.
Hiába van ingyen az alapanyag, nagyon meg kell érte dolgozni: néha oda-vissza ezer kilométert is mennek a taplászok, de akkor már több napra; s a nagy havasokba a vadak miatt sosem egyedül.