Honvédelem

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Mi, magyarok békét akarunk!

A hősök adósai vagyunk, de ezt az adósságot nem elsősorban emlékművekkel kell megfizetnünk, hanem azzal, hogy megvédjük mindazt, amiért az életüket adták: a szabad és a sorsáról maga döntő Magyarországot – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, az 52-es hősi parcellánál.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Mi, magyarok békét akarunk!
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter koszorút helyezett el a magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, az 52-es hősi parcellánál 2024. május 26-án
Fotó: MTI/Purger Tamás

A magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a miniszter úgy fogalmazott: „tartozunk minden magyarnak azzal, hogy nem visszük értelmetlen, elkerülhető, mások érdekeiért vívott háborúkba őket”.

„Tartozunk minden magyarnak – azoknak is, akiknek örökösei vagyunk, és azoknak is, akik utánunk jönnek – azzal, hogy megmaradjunk és megvédjük magunkat” – tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte: nehéz, háborús időket éltek, amikor báró Abele Ferenc, a vezérkar ezredese 1915-ben megírta levelét gróf Tisza Istvánnak. A hazáért elesett hősök előtti tiszteletadásra akarta felkérni a nemzetet, az emberek pedig értették szándékát és a hősi emlékműveket közadakozásból állították fel.

Az emberek tudták, hogy az emlékmű az övék, az ő családtagjaik, rokonaik, barátaik, ismerőseik, szomszédaik szerepelnek rajta – mondta a miniszter, hozzátéve, ez a kötelék, az emlékezés köteléke a két háború közti Magyarország egyik legerősebb összetartó ereje volt.

Megjegyezte: a kommunista diktatúra leértékelte az első világháborút és a hazáért meghozott áldozatokat, a rendszerváltoztatás egyik fontos szimbóluma volt az emlékművek megújulása, amelyekre rákerülhettek a második világháború hősei és áldozatai is.

A hősök napjának az ezredfordulón történt törvénybe iktatása azt jelentette, hogy az ország újra megemlékezik hőseiről, és újra megbecsüli azt az évezredes utat, amelyet katonáink a haza védelmében bejárnak – közölte a honvédelmi tárca vezetője.

Kiemelte: a hősök adósai vagyunk, nélkülük ma nem lennénk itt, és akinek van múltja, annak mindenekelőtt jelene van; „tudják, kik ők, honnan jöttek, és van fogalmuk arról, mit kell tenniük a világban”. „Akiket nem érdekel a múlt, akik végképp eltörlik a múltat és a soha meg nem érkező szebb jövőbe költöznek, miközben pokollá teszik a jelent, nem értik, mert nem akarják megérteni azt, hogy összetartozunk. Ennek ellenére ez az ország ad otthont nekik is, mert van. Van, mert voltak, akik hajlandók voltak küzdeni érte ezer és egyszáz éven keresztül” – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter szerint a 20. század történetét átlapozva látható, hogy „azok a politikusok, akik elég ostobák, hogy háborúról álmodjanak, és az emberek és a katonák józan hangját nem hajlandók meghallgatni, sosem hoznak jó döntéseket”.

Innen, a hazáért meghalt hősök sírja mellől üzenjük nekik: mi, magyarok nem akarunk háborút, mi békét akarunk, nem halott hősöket, hanem élő férfiakat, férjeket és családapákat akarunk. Magyarországról csak Magyarországon lehet meghozni a döntéseket, háború és béke kérdésében csak mi, magyarok dönthetünk – fogalmazott a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt kérte, hogy „fogadjuk meg újra: a magyarok többé nem fognak idegen érdekekért háborúba menni”.

Kitért arra, hogy high-tech eszközökkel, professzionálisan felkészített katonákkal építik a Magyar Honvédséget, önkéntes alapon.

Közölte: Európa ismét nehéz, háborús időket él, „Európában két évvel ezelőtt senki sem ismerte a háború igazi arcát”.

„Egyre súlyosabb, eddig sosem látott fenyegetésekkel nézünk szembe: belátható közelségbe került a harmadik világháború is. Józanságra, gazdasági és katonai szempontok mérlegelésére, arányérzékre éppen úgy szükségünk van, mint bátorságra, hogy elkerülhessük a háborút. Szükségünk van katonai erőre, amelyet szövetségeseinkkel együttműködve, a stabilitás és biztonság eszközeként kell használnunk” – jelentette ki.

Az ünnepségen állami, önkormányzati és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

Kapcsolódó írásaink