Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A béke nemzeti érdekünk

Ha ismét blokkok lesznek és mi ismét a jobb sorsra fogunk várni, akkor Magyarország nem azon az úton fog haladni, amit elterveztünk maguknak, hogy régiók, világrészek találkozási pontjai lehessünk„ - tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter kiemelte, a béke megőrzéséhez erő kell, ezért csatlakozott Magyarország a NATO-hoz, ezért költjük a magyar nemzeti össztermék legalább 2 százalékát védelemre és ezért újítjuk meg a honi hadiipart.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, 175 évvel ezelőtt, itt, Pákozdon született meg a Magyar Honvédség, amikor Móga János vezetésével először ütköztek meg a '48-as szabadságharcot leverni készülő, az országba betörő horvát bán csapataival.

A ”mieink visszaverték a frontális támadást„ és kivédték a bekerítő mozdulatot, hiába volt nagyjából kétszeres túlerőben Jellasics serege - fűzte hozzá.

Pákozd dombjai az ellenállás terepévé lettek. Az óvatosság, a tárgyalások, a visszavonulás után ez lett az a pont, ahol a nemzet meghúzta a határt: ”eddig és ne tovább„! - mondta a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette, ”ma is kiállunk nemzeti érdekeink védelméért; a tárgyalóasztalnál is megtartjuk a pozícióinkat: a szabadságunkat, életmódunkat, kultúránkat, a nemzeti összetartozásunkat érintő kérdésekből nem engedünk„.

A koszorúzás után a XIV. Honvédfesztiválon, a csata eredeti helyszínén 300 diák játszotta el a pákozdi csatát és az ahhoz vezető eseményeket.

A bemutatót megtekintette Novák Katalin köztársasági elnök is, aki a domboldalon ülő, háromezer fős diákközönség között foglalt helyet.