Hétvégi melléklet

2021. október 2.

1002

Hungarikum Liget

Az értékek kikötője

Hungarikum Liget

Népfőiskola Alapítvány tulajdonosa, kuratóriuma, igazgatója

Kiss-Rigó László, Lezsák Sándor, Bakos István, Bíró Zoltán, Gálfalvi György, Kassai Lajos, Lezsákné Sütő Gabriella
Kiss-Rigó László, Lezsák Sándor, Bakos István, Bíró Zoltán, Gálfalvi György, Kassai Lajos, Lezsákné Sütő Gabriella
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Lakitelek Alapítványt Lezsák Sándor és felesége alapította 1991-ben, az egykori szőlészeti és borászati kutatóintézet lakiteleki telepén, amely mára huszonhat hektáros Hungarikum Ligetté bővült. A kuratórium 1999-ben a tulajdonjogot átadta a Szeged-Csanádi Egyházmegyének azzal a kitétellel, hogy a Népfőiskola Alapítvány ötven esztendeig marad a vagyon kezelője és üzemeltetője.
 

Bibliaház

Bibliaház
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Bibliaházban minden látogatónak lehetőséget biztosítunk arra, hogy kézírással lemásoljon egy – az éppen soron következő – mondatot a Szentírásból, amit egy könyvjelzőn ajándékba megkap.
 

Értékfeltáró Kollégium

Értékfeltáró Kollégium
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Kutatómunkánk során elért eredményeink: huszonöt Értékfeltáró Kollégium 2014 és 2020 között, ahol több mint ötszáznegyven településen jártunk és végeztünk kutatást a Kárpát-medencében. 18 589 kérdőívet töltöttünk ki, melyekkel csaknem 51 ezer személyt értünk el. Több mint ezer egyetemista, főiskolás és helyi kutató vett részt a munkában, segítségükkel csaknem negyven egyetemmel és főiskolával kerültünk kapcsolatba.
 

Retörki

Retörki
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum új épületét 2018-ban adták át. Az intézmény munkatársai archiválják és bemutatják a rendszerváltás és az azt megelőző időszak társadalmi és politikai állapotát, ezekről rendszeresen könyveket jelentetnek meg. Az archívum gyűjti és rendszerezi az elmúlt évtizedek rendszerváltó dokumentumait: plakátokat, röplapokat, újságokat, hang- és videokazettákat, visszaemlékezéseket, jegyzőkönyveket, tanulmányokat, valamint a tárgyi emlékeket (bélyegzők, karszalag, ajándéktárgyak stb.). Folyamatosan gyűjtik és vásárolják
 az anyagokat.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum ügyvezető igazgatója: Nyári Gábor történész. Elérhetőség: titkarsag@retorki.hu
 

Mindszenty Társaság

A Mindszenty Társaságot jeles közéleti személyiségek – országgyűlési képviselők, jogtudósok, egyházi személyiségek – 2004. március 5-én alakították meg azzal a céllal, hogy Mindszenty József bíboros urunk emlékét megismertessék, teljes életútjának feltárását elősegítsék, egészséges kultuszát ápolják a hazai és a nemzetközi közvéleményben, kiemelten hangsúlyozva erkölcsi nagyságát és szilárd példaadását, ezzel is szorgalmazva Mindszenty bíboros urunk boldoggá, szentté avatását. A Mindszenty Társaság évente három alkalommal ülésezik a bíboros életútjában jelentőséggel bíró települések, helyszínek valamelyikén, és ezen alkalmakkor kerül sor a Mindszenty Emlékérem és -oklevelek átadására és/vagy Mindszenty-szobor állítására, avatására.
A Mindszenty Társaság képviselői: Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke, az Országgyűlés alelnöke
Bágya Rita, a Mindszenty Társaság titkára, kommunikációs szakember. Elérhetőség: bagya.rita@parlament.hu

Nemzeti panteon

Nemzeti panteon
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Dr. Gróf Klebelsberg Kuno 1875–1932. Az iskolaépítő

Nemzeti Művelődési Intézet

Nemzeti Művelődési Intézet
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az állami közfeladatot ellátó, 75 éves szakmai múltra visszatekintő Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységében kiemelt hangsúllyal vannak jelen azok a szakmai feladatok, folyamatok, kezdeményezések, amelyek a magyar közösségek számbeli, szellemi és kulturális gyarapodásához érdemben hozzájárulhatnak. A szellemi jogelőd, az 1946-ban alapított Népi Művelődési Intézet első elnöke Illyés Gyula volt. A Nemzeti Művelődési Intézet csaknem hétezer négyzetméteres új székháza – a magyar kormány beruházásának köszönhetően – Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben épült meg. Az intézmény a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Adaptálható módszertani mintaprogramokat valósít meg, szakmai tanácsadást végez, helyi közösség- és társadalomfejlesztő folyamatokat indít el, részt vesz a közművelődési szakemberek képzésében. A Nemzeti Művelődési Intézet a pandémia alatt „A szakkör” (Aszakkor.hu) tudásfejlesztő honlap videószakköreivel járult hozzá a szabadidő aktív eltöltéséhez.
A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója: Závogyán Magdolna. Elérhetőség: titkarsag@nmi.hu
 

Kertészet

Kertészet
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az 5500 négyzetméter alapterületű, modern technológiával ellátott, termálvízzel fűtött üvegházban öko minőségben zöldségek és dísznövények termesztése történik 2018 óta. A megtermelt zöldségek egy részét a Tisza Vendéglő konyhájában használják fel, a másik részét pedig zöldségfeldolgozó üzemünk tartósítja befőzéssel, savanyítással, illetve fagyasztással. Dísznövényeink a Hungarikum Liget területén is megtalálhatók. A zöldségek és virágok fennmaradó részét pedig helyben, illetve a környékbeli piacokon értékesítjük.

Felhívás

SÁRA SÁNDOR EMLÉKEZETÉRE
XX. LAKITELEKI FILMSZEMLE
Helyszín: Lakitelek Népfőiskola, Kölcsey Ház
Időpont: 2021. november 17–19.
 

Pályázati feltételek: A versenyen részt vehetnek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek, magánszemélyek határon innen és túlról, minden 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléinken nem szerepelt. A filmeket az alábbi kategóriákban lehet nevezni: Krónika: helyi híradó, aktuális közéleti riportműsor, sport (max.: 26 perc); Korkép: filmtanulmányok a településről, filmszociográfia (max.: 52 perc); Művelődés: hungarikumok, helyi értékek (max.: 26 perc); Portré (max. 26 perc); Fikciós műsorok: szórakoztató filmek, animációs, rajz-és kísérleti film (max. 10 perc).


NEVEZÉSI DÍJ NINCS!
A szemle legjobb alkotásai díjazásban részesülnek!
Fődíj 1.000.000 Ft
Különdíjak
A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2021. október 5.
A zsűri elnöke: Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer
Az előzsűri időpontja: 2021. október 12–13.
Helye: Lakitelek Népfőiskola • H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.
Az előzsűri döntéséről a pályázókat október 15-ig értesítjük.


Nevezési lap és tájékoztatás kérhető:
NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.
Elérhetőség: +36-76-549-049, filmszemle@nepfolakitelek.hu vagy letölthető a Népfőiskola honlapjáról: Nepfolakitelek.hu

Lakitelek Népfőiskola * NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft.
RETÖRKI Nonprofit Kft. * Dunaversitas Egyesület

Zöldségfeldolgozó

Zöldségfeldolgozó
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A 2016-ban átadott feldolgozó üzem az üvegházban megtermesztett zöldségfélék és a környéken termő gyümölcsök tartósítását végzi. Az épület korszerű gépekkel, valamint hűtő- és fagyasztó helyiségekkel felszerelt.
Az előállított krémeket, savanyúságokat, rostos leveket, lekvárokat, befőtteket és gyümölcsaszalványokat főként a Tisza Vendéglő konyháján használják fel, de megvásárolhatók a helyszínen, illetve a Hotel Club Tisza recepcióján is.

Kácsor-tanya

Kácsor-tanya
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Kácsor-tanyában két kiállítás tekinthető meg. A Botz Terem Felsőalpár avarkori régészeti leleteinek kiállítótere, de itt mutatják be Lakitelek és a Népfőiskola, valamint a lakiteleki sátor történetét is. A Pálinka Zug a hungarikummá vált pálinka előállítását hivatott bemutatni a régi idők módszereitől indulva napjaink korszerű technológiájáig. A tiltott pálinkafőző eszközöket bemutató tárlat és a helytörténeti kiállítás tárgyi eszközei mellett interaktív felületekkel is várja a látogatókat.

Bethlen Gábor Alapítvány

Bethlen Gábor születésének négyszázadik évfordulóján egy róla elnevezett alapítvány létrehozását határozta el nyolcvanöt nemzetféltő hazai személy, akik aláírták – majd 1980 húsvét hétfőjén a kultuszminiszternek átadták – a működés engedélyezését kérő hivatalos beadványt. A nagy fejedelem emlékére kezdeményezett alapítvánnyal az utódállamokban élő – emberi és nemzetiségi jogaikban korlátozott; vagyonuktól, nyelvi-kulturális örökségüktől megfosztott – magyaroknak akartak szervezetten segíteni, számukra szellemi, lelki és anyagi támaszt nyújtani.

A kelet- és közép-európai térségben elsőként létrehozott új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor – a Király Tibor jogtudós által készített alapszabállyal és százezer forint összeggel – 1982-ben hozták létre a Bethlen Gábor Alapítványt. A szervezet megkezdte nyilvános működését, de „hivatalosan” csak 1985-ben legalizálták.

A Bethlen Gábor Alapítvány hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, valamint kurátorai munkája révén, azok anyagi, szellemi és lelki támogatásával szolgálja a nemzetet. Kitüntetéseivel, programjaival és szolidaritási akcióival úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a kelet- és közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében,
a magyar–magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kurátorai, titkársága tagjai közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, például a Bibó-emlékkönyv és az 1987 őszi lakiteleki találkozó megszervezésében, a nemzetépítő Magyar Demokrata Fórum mozgalom létrehozásában és megszervezésében, a Hitel, az Illyés Közalapítvány, a Duna Televízió és más nemzeti intézmények létesítésében.

Döntő szerepük volt a Magyarok Világszövetsége és számos külhoni magyar civil szervezet újjáalakításában, hazai kapcsolataik fejlesztésében, az utódállamok magyar tannyelvű oktatásának támogatásában. Évente adományozott kitüntetéseik (Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj) ösztönzik a magyarság – benne a diaszpóra – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét. A kulturális együttműködés kiemelkedő külföldi képviselőinek kitüntetése fontos jelzés, a magyar civil társadalom elismerő gesztusa. Az elmúlt évtizedek során negyven ország mintegy négyszáz jeles személyiségét, intézményét és egyesületét tüntették ki határon innen és túl végzett nemzetszolgálatukért.
A Bethlen Gábor Alapítvány titkára: Házi Balázs. Elérhetőség: bethlenalapitvany@gmail.com

Meghívó

A Mindszenty Társaság szeretettel meghívja Önt 2021. október 10-én (vasárnap) Jakabszállásra,
a Jézus Szíve-templomba (6078 Jakabszállás, Dózsa György u. 2.)
 

Program:
10.30 a Jakabi Kultúrműhely Mindszenty-emlékműsora
11.30 érseki szentmise, majd Mindszenty bíboros atyánk szobrának avatása, szentelése és a Mindszenty Emlékérmek átadása:
Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, Tóth Tamás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
titkára
A vendégeket köszönti: Szabó György Róbert, Jakabszállás polgármestere

Mindszenty Emlékérmet kap:
posztumusz – Tarjányi Béla professzor
Laudáció: Juhász Judit, a Mindszenty Társaság tagja, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője


Lantos Györgyi és Máté István ​szobrász-művész házaspár
Laudáció: Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke


Mindszenty József bíboros urunk bronz mellszobra a Népfőiskola Alapítvány adománya

Padok

Padok
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Makovecz Imre padja

Kollégium

Szeptember 25-én két kopjafát, Szabó Imrefia Béla munkáját avattuk föl, és búcsúztattuk a Kína Kollégium és a Neumann János Kollégium hallgatóit.

Népfőiskolai Hálózat

Népfőiskolai Hálózat
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat 2021-től fokozatosan épül, bővül az alábbi rendszerben: nagytérségi, térségi, kistérségi, határon túli és helyi viszonylatban. Nagytérségi népfőiskolaként az együttműködés központja, szakmai, tartalmi és szellemi koordinátora a Lakitelek Népfőiskola. Az anyaországi népfőiskolák kiépítésén túl szükséges a határon túli népfőiskolák létrehozása, támogatása is. Ennek előkészítésére a Lakitelek Népfőiskola 2014 óta szervez Értékfeltáró Kollégiumokat szerte a Kárpát-medencében, ezek az értékek mellett a helyi közösségek állapotát is felmérik, értékelik.
Megbízott vezetői: Kárpáti Árpád és Sütő Linda. Elérhetőség: nfhalozat@nepfolakitelek.hu

Antológia

Antológia
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. 1990. augusztus elsejei megalakulása óta végzi értékteremtő és értékőrző munkáját. Igényes szépirodalmi és történelmi témájú könyvek megjelentetése a cél. A világ minden tájáról érkeznek kéziratok, eddig több mint 340 könyvet adtak ki. Itt jelennek meg a népfőiskola Kárpát-medencei Értékfeltáró Kutatásának kötetei is. A beruházás keretében korszerű, modern körülmények között, új épületben, új nyomdagépekkel, felszerelésekkel végzik munkájukat.
Az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. vezetője: Agócs Sándor. Elérhetőség: antologia@nepfolakitelek.hu


 

Hungarikumok Háza

Hungarikumok Háza
Fotó: MH/Papajcsik Péter

„Magyarok égen és földön” – a Hungarikumok Háza mottója.Az épület négy interaktív egységből áll: Vendégfogadó előtér, Csillagnéző Planetárium, Hungarikumok Csarnoka, amelyet körülölel egy öt részből álló, Géniuszok nevet viselő kiállítótér, ahol 21 magyar tudós életútja jelenik meg. Az öt félkör ívű helyiség témái: Kémikusok és vegyületek, Feltalálók és találmányaik, Illúzió, A fizika törvényei, valamint az Űrkutatás és csillagászat. Megnyitó: 2022-ben, a magyar kultúra napján.

Borkatedrális

Borkatedrális
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A kunhalom alakzatú Borkatedrális 2020 elejére készült el. A belső terébe és az előcsarnokába negyedmillió bontott téglát építettek be. A központi kupola alatti részben negyven személy befogadására alkalmas tér található, ami borkóstolók, versenyek, szakmai tanfolyamok, rendezvények tartására kiválóan alkalmas. Itt látható a magyar borvidékeket bemutató posztersorozat is. A leghíresebb Kárpát-medencei tájegységek borait egy-egy polcokkal ellátott folyosón mutatják be. A központi teret egy kerengő öleli körül, amely százhuszonhat bortrezort foglal magába. A trezorok bérlői kilencfős vendégfülkékben fogyaszthatják el a saját boraikat. A katedrális a bortermelő vidékek, borászok és boraik bemutatásán túl családi vagy baráti kis közösségek borkóstolására is lehetőséget ad.
A Magyar Borok Katedrálisa vezetője: Szappanos Benedek .Elérhetőség: szappanos.benedek@gmail.com

Ligetszépe Gyógyászat

Ligetszépe Gyógyászat
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Gabriella Gyógyfürdőben működő Ligetszépe Gyógyászat egy 2021 februárjában átadott gyógyászati központ, amely a legkülönfélébb balneoterápiás (iszappakolás, súlyfürdő, szénsavfürdő, víz alatti vízsugármasszázs) és számos hidroterápiás, fizikoterápiás és mozgásterápiás kezeléssel várja az ide látogatókat. Szakorvosi vizsgálatra előzetes bejelentkezés szükséges: 06-76-549-053. A magán reumatológiai szakrendelés hétfőn 12.00–17.00 és csütörtökön 10.00–14.00 óra között érhető el.
A Ligetszépe Gyógyászat – vasárnap és ünnepnap kivételével – 10.00–18.00 óra között szeretettel várja vendégeit. Bővebb információ: 06-76-549-053

Vaspatkó Lovarda

Vaspatkó Lovarda
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A lovardát 2019 szeptemberében adták át, benne tizenhét boksz és egy fedeles gyakorlópálya található, két oldalán több mint százötven főt befogadó lelátókkal. Az épület mellett kültéri gyakorlópályát is kialakítottak. Lakiteleki diákoknak 2012 óta tartunk itt díjmentesen iskolai lovasoktatást. Hetente csaknem százötven kisdiák lovagol oktatóink felügyeletével. Délután egyéni edzéseket is tartunk külsős és szállóvendégeinknek, bértartóinknak. Egyik központja vagyunk a lovas polgárőr- képzésnek is. A lovarda emeleti részén teraszos kávézót alakítottak ki. Ebben az épületben találhatók
a Footgolf Park öltözői is.
A Vaspatkó Lovarda vezetője: Keserű Roland. Elérhetőség: rolandkeseru33@gmail.com

Épületek

Épületek
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A száz személy befogadására alkalmas Tisza Vendéglőt 1994 decemberében adták át, és 2015-ben teljes mértékben felújították, ekkor bővült egy negyven férőhelyes fedett terasszal. A falakon Hermann Ottó képes gyűjteménye látható a tiszai halászatról. Konyháját a legkorszerűbb eszközökkel látták el. A vendéglő konyháját a hagyományos magyar ízvilág jellemzi. Elsődlegesen a népfőiskola öko kertészetében termelt alapanyagokat és a zöldségfeldolgozó által készített krémeket, lekvárokat, savanyúságokat, ivóleveleket és egyéb késztermékeket használja fel az ételek készítéséhez, valamint helyi és környékbeli őstermelőktől vásárol alapanyagot. A Tisza Vendéglő 2017 tavaszán Lakodalmasházzal bővült, amely kétszázötven fős rendezvényeknek nyújt színvonalas helyet igényes személyzeti és technikai kiszolgálással. Emellett egy ötvenfős különtermet – Gálfalvi Terem – is kialakítottak. Az épület tetőterében huszonegy darab kettő-négy ágyas, saját fürdőszobás kollégiumi szoba található, ezek egy része teljesen akadálymentesített.

Útjelzők

Útjelzők
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Programjaink, vetélkedőink résztvevőit is bevonva százkettő útirányjelző táblát helyeztünk el tizenhét oszlopon a Lakitelek Népfőiskola területén. A jelzőtábla a magyar kultúra, történelem, irodalom egy-egy fontos helyszínére, eseményére utal, egyik oldalán az adott település nevével, másik oldalán az esemény – és adott esetben az évszámok – jelölésével. Természetesen további útjelző táblák felállítására is lehet javaslatot tenni.

Fedák Sári Ultibajnokság

A Magyar Ultiszövetség és a Nemzeti Fórum Egyesület közös szervezésében XIV. alkalommal rendezik meg Lakiteleken, a népfőiskolán a Fedák Sári Ultibajnokságot. A megmérettetés idén október 16-án lesz, amelyre az ország különböző részeiből érkeznek versenyzők, hogy mind csapatban, mind egyénileg megmérkőzzenek a Fedák Sári Kupáért.
A versenyről bővebb információ kérhető: Muzslai Róbert, a Magyar Ultiszövetség elnökétől. Elérhetőség:  muzslai.robert@gmail.com

Teqball

Teqball
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A teqball a labdarúgás és az asztalitenisz elemeinek kombinálásával kialakított sportág, amelyet egy ívelt asztalon játszanak. A játékosok, a karok és a kezek kivételével a test bármely részével hozzáérhetnek a futball-labdához. Egyesben két játékos, párosban négy játékos játszhatja. A sport pontozási rendszer alapján működik, egyaránt játszható beltéren és kültéren, beleértve a strandkörülményeket, tehát a homoktalajt is. A térfeleket elválasztó háló szilárd és ellenálló, így a labda visszapattan róla, lehetővé téve a folyamatos játékélményt. Összhangban a hivatalos teqball-szabályokkal, az asztalok felépítése lehetővé teszi, hogy a szerencse vagy a véletlen semmilyen formában ne befolyásolhassa a játékot; a játékosok kizárólag tudásukra és képességeikre hagyatkozhatnak. A szabályok szerint a játékosok legfeljebb három érintést alkalmazhatnak, mielőtt visszajuttatnák a labdát az ellenfél térfelére. A teqball kifejlesztői a magyar Borsányi Gábor, Huszár Viktor Dénes és Gattyán György. A sportágat hivatalosan Budapesten, 2016. október 18-án mutatta be Ronaldinho brazil futballista, a teqball egyik nagykövete. A teqball első világbajnokságát 2017-ben Budapesten rendezték meg.
A teqballjátékra a Hotel Club Tisza recepcióján lehet bejelentkezni

Footgolf

Footgolf
Fotó: MH/Papajcsik Péter

2009-ben Hollandiából indult el a footgolf mint új sportág. Ez a sport ötvözi a labdarúgás és a golf szabályait. A focilabdát kell lábbal minél kevesebb érintésből a lyukakba juttatni. A kifejezetten footgolfra tervezett, nemzetközi versenyek tartására is alkalmas, 7,5 hektáros, tizennyolc szakaszos pálya a Nimród nevet viseli. A pálya kialakításánál a Nimród csillagkép pontjait képezték le a játék végpontjainak. A park tanösvényén sétálva az érdeklődők megismerhetik az itt élő emberek múltját és az alföldi táj jellegzetes növény- és állatvilágát.
A Nimród Szabadidő- és Footgolf Park vezetője: Molnár Arnold. Elérhetőség: arnoldmolnar7@gmail.com

Tájoló

Tájoló
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Hungarikum Kiállítóházhoz szervesen kapcsolódó, facölöpökkel határolt Nagy-Magyarország-térkép a Kárpát-medencében való tájékozódás elmélyítését teszi lehetővé. A tájolóként működő, kétszázharminc négyzetméter alapterületű térkép leghosszabb távolsága huszonkilenc méter, a legszélesebb részén pedig eléri a tizenegy métert. A térképen játékos feladatok segítségével ismerhetik meg a diákok az anyaországi és határon túli nemzetrészek településeinek elhelyezkedését. A nevezetes történelmi eseményeink helyszíneinek beazonosításában is jó szolgálatot tesz a méretarányosan kialakított térkép.

Szerkesztette: Bágya Rita
Elérhetőség: hungarikumliget@gmail.com

Sokszínű Lakitelek, sokszínű Liget

A fejlesztések nem állnak meg

Varga Bence

Folyamatosan fejlődik és egyre népszerűbb a Hungarikum Liget, a magyar kultúra értékeit bemutató létesítmény hamarosan egy országos hálózat központjává válhat – árulta el a lapunknak adott interjúban Bíró Zoltán. A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kurátora beszélt arról is, miként szerveződött az 1987-es lakiteleki találkozó, és miben állt a történelmi jelentősége.

Bíró Zoltán: Mindig is kiemelt  fontosságú volt, hogy intenzív kapcsolatot ápoljunk a külhoni magyarsággal
Bíró Zoltán: Mindig is kiemelt fontosságú volt, hogy intenzív kapcsolatot ápoljunk a külhoni magyarsággal
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Mikor járt először Lakiteleken?

– Először a Fiatal Írók Találkozóján, ezerkilencszázhetvenkilencben, ezután pedig ezerkilencszáznyolcvanhét szeptembe­rében, az első lakiteleki találkozón. Ezt már jó ideje szerveztük, de az igazi lökést valójában az adta, hogy a másik fél, a későbbi Szabad Demokraták Szövetsége lényegében átvert minket, azzal, hogy olyasmit tettek, ami idegen volt a korábbi megbeszéléseinktől. Nevezetesen kiadtak egy röplapot, ami úgy kezdődött, hogy „Kádárnak mennie kell…”. Anélkül jelentették meg, hogy egyeztettek volna velünk, ezért döntöttünk úgy, hogy megcsináljuk a magunk találkozóját, függetlenül tőlük. Ekkor fektettük le az alapjait a későbbi Magyar Demokrata Fórumnak.

– Hogyan zajlott a találkozó?

– Több mint százötvenen gyűltünk össze. A felszólalók a legkülönbözőbb szövegekkel álltak elő, elhangzottak jelentős és kevésbé jelentős hozzászólások is, de ami igazán lényeges, hogy elkészültünk egy javaslattal, amelyben a MDF képet alkotott a társadalomról, valamint vázolta azt is, hogy mit kellene tennünk. Ez volt a lakiteleki nyilatkozat, amit végül Fekete Gyula elnökletével terjesztettünk elő, a társaság pedig el is fogadta.

– Miről volt szó ebben a nyilatkozatban?

– Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a társadalom szétesett, és olyan helyzetbe került, ahol már nem is lehet megszervezni, illetve nincs megfelelő fórum, ahol megszólalhatnak az emberek. Szorgalmaztuk egy olyan egyesület létrehozását, amely időről időre összehív nagyobb tömeget, hogy velük közösen megvitassa a társadalom különböző ügyeit. Más szóval jövőképet vázoltunk fel, hogy megágyazzunk egy demokratikus működésnek. Úgy hiszem, ez sikerült, hiszen ezt követően számos rendezvényt tartottunk, amelyek a határon túli magyarság helyzetéről és ezzel kapcsolatos feladatainkról, a szabad sajtóról, valamint a politikai és a jogrendszer állapotáról szóltak. A következő év szeptemberében a második lakiteleki találkozóra már alapítólevéllel készültünk, amely megpróbálta vázolni egy lehetséges nemzeti pártnak a képét.

– Miért éppen Lakiteleket választották?

– Eleinte zavarban voltunk, hiszen nem tudtuk, hol lehetne mindezt megszervezni. Tudtuk jól, hogy csak magánterület jöhet szóba, hiszen olyan épületeket, birtokokat, amelyeket az állam tartott kézben, természetesen nem kaphattunk meg. Ekkor jutott eszünkbe Lezsák Sándor faluszéli, majdnem hogy tanyasi háza. Ismertük a nevét, hiszen a fiatal írók számára ezerkilencszázhetvenkilencben szervezett itt egy találkozót – ami meglehetősen bonyolult ügy volt, hiszen a pártközpont sokáig akadályozta ebben –, és világos volt számukra, hogy közénk tartozik. Lezsák Sándor pedig szívesen vállalta
a felkérést.

– Mennyire voltak optimisták?

– Őszintén szólva nyolcvanhétben még nem látszott, milyen változásokra lehet számítani, illetve hogy lesznek-e egyáltalán. Ennek ellenére magabiztosak voltunk, és eleve a rendszer megváltoztatásában gondolkodtunk, még ha nem is mondtuk ki. Vigyáztunk arra, hogy kis lépésekben haladjunk előre, és majd csak akkor lépjünk nagyobbat, ha a nemzetközi és a hazai helyzet ezt lehetővé teszi. Kicsit bizonytalan, de bizakodó és előre néző társaság jött össze.

– Miben áll a lakiteleki találkozó történelmi jelentősége?

– Ez volt az első olyan rendezvény, amelyet nem konspiráltak. Nem titkos üzenetekkel szerveztük meg, hanem nyíltan felvállaltuk: egyszerűen, telefonon hívtuk meg egymást. Eleinte hatvan főben gondolkodtunk, később ez növekedett, és egyre többen jöttek, olyanok is, akiket nem hívtunk. Elég vegyes volt a társaság, és tudtuk, hogy ennyi ember között biztosan lesznek, akik majd jelentenek az eseményekről, mint az utólag ki is derült. Ezzel együtt az, hogy Pozsgay Imre elfogadta a felkérésünket, és előadást tartott, bizonyos védettséget jelentett számukra. A rendőrség nem tudta szétszéleszteni a társaságot.

– Hogyan lett ebből a szellemi közösségből Lakitelek Népfőiskola, később pedig Hungarikum Liget?

– Értelemszerűen egy hosszú folyamatról beszélünk. Az elmúlt évtizedekben szakadatlanul fejlődött a népfőiskola, de új arculatot nem kapott. Az elmúlt három-négy év munkája során azonban olyan fejlesztések indultak meg, amelyek jelentősen átformálták a területet. Ezért döntöttünk egy új elnevezés mellett, hogy kifejezzük, milyen irányba történt elmozdulás a korábbihoz képest: egy egészen új, szinte kisváros jött létre, új épületekkel.

– Tudna példákat említeni?

– Elkészült többek között egy lovarda, egy lakodalmasház és egy csillagvizsgáló. Említhetem akár a Biblia házát, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum levéltárát, illetve a Nemzeti Művelődési Intézetet. Kialakult továbbá szállodák egy sora: van egy egészen egyszerű, hagyományos szálláshely, felépült egy közepes, háromcsillagos, és most épül a négycsillagos, úgy tudom, a jövő évben szintén elkészül. Mindemellett természetesen programokat is szervezünk, egyebek mellett előadásokat, vetélkedőket, táborokat. Intézményeink, szolgáltatásaink híven tükrözik a konzervatív gondolatkör értékeit. A célunk, hogy akik ellátogatnak hozzánk, találkozhassanak a magyar kultúra sokszínűségével.

– A Hungarikum Liget kurátoraként hogy látja, mennyire sikerült megfelelni ennek?

– A benyomásom az, hogy sikerült. A Hungarikum Liget népszerű, rendkívül sokan látogatnak el ide, és azt kell mondjam, a legkülönbözőbb ízlésű és igényű emberek is felkeresnek minket. Mindenki megtalálja a számára megfelelő programokat. Emellett nagy öröm, hogy a határon túlról is folyamatosan érkeznek vendégek. Maga Lezsák Sándor és mások is járják a Kárpát-medencét, mindenütt, ahol magyarok élnek, helyi értékek után kutatva, amelyeket aztán könyvek formájában adnak ki. Nagyon intenzív kapcsolatot ápolunk a külhoni magyarsággal, erre kiemelt figyelmet fordítottunk mindig is.

– Mik a tervek a jövőre nézve?

– A fejlesztések nem állnak meg, a lakiteleki lesz az országos népfőiskolai hálózat központja. Több helyszínen – így a Dunántúlon, Tiszántúlon és Erdélyben is – építkezni fogunk terveink szerint. Hamarosan felépül egy hálózat, amely képes lesz mindezt országos szintre kiterjeszteni.

Bíró Zoltán (1941): irodalomtörténész, politikus, az MDF alapító tagja és első ügyvezető elnöke, 2013 és 2019 között a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, jelenleg a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kurátora