Hétvégi melléklet

2021. július 24.

0724

Konicsivá, Tokió

Ötvenhét esztendő múltán

Konicsivá, Tokió

RR
A legendás Kozma Pici mindig és mindenhol könnyen barátkozott. Arra sem volt nehéz rávenni, hogy japán birkózótársával összeálljon a fotó kedvéért. Fudzsimoto Hideo legjobb eredménye egy olimpiai ezüstérem Mexikóvárosból
A legendás Kozma Pici mindig és mindenhol könnyen barátkozott. Arra sem volt nehéz rávenni, hogy japán birkózótársával összeálljon a fotó kedvéért. Fudzsimoto Hideo legjobb eredménye egy olimpiai ezüstérem Mexikóvárosból
Fotó: Fudzsimoto Hideo családi archí

Japán fővárosának nincs (nagy) szerencséje az olimpiarendezéssel. Először az 1940-es játékokat kapta meg, de a rendezést a második világháború elsodorta. Egy évvel az 1936-os helyszínkijelölést követően Japán lerohanta a Kínai Köztársaság egy részét, a nankingi mészárlás néven hírhedtté vált tömeggyilkosság a kínaiak számítása szerint 300 ezer életet követelt. A háború kirobbanása után a japán politikai elit a rendezői jog visszaadása mellett volt, az ország sportvezetői a háború gyors befejezésében bízva reménykedtek abban, hogy Tokió mégis lehet házigazda.

1938. július 16-án vált véglegessé Japán visszalépése, a NOB akkor felkérte Helsinkit a rendezésre, de a világpolitikai események a finn főváros rendezését is meghiúsították. Kido Koicsi, a korszak Japán oktatási minisztere az alábbi mondatokkal zárta a visszalépést bejelentő beszédét: „Amikor a béke újra visszatér a Távol-Keletre, meghívjuk majd a játékokat Tokióba, s megragadjuk az alkalmat, hogy megmutassuk a világnak, milyen is az igazi japán lélek.”

Nagyjából negyedszázadot kellett várniuk rá. 1964-ben kiváló és emlékezetes olim­piát rendeztek, az elsőt az ázsiai kontinensen. Akkor sem ment minden simán, a politikai okokra visszavezethető bojkott például a magyar labdarúgó-válogatott menetrendjét is érintette, de utólag tényleg mindenki a nagy egyéniségekre figyelt. A harmincévesen hat olimpiai érmet nyerő Larisza Latinyinára, aki 18 olimpiai éremmel zárta le a pályafutását –, de már át kellett engednie a trónját a cseh Vera Caslavskának.

Tokió legeredményesebb sportolójára, a négyszeres bajnok Don Schollanderre vagy az ausztrál Dawn Fraserre, aki első úszónőként sorozatban harmadik olimpiáján is megnyerte ugyanazt a számot, ráadásul a klasszikus 100 gyorsot. Azzal is a világlapok címlapjaira került, hogy – állítólag – éjszaka, nem nagyon szomjasan, heccből ellopott egy olimpiai zászlót a császári palota elől. (Letartóztatták, de nem bírságolták meg, sőt megkapta ajándékba a zászlót.) Vagy az etióp Abebe Bikilára, aki már nem mezítláb futott, mint Rómában, így azzal okozott szenzációt, hogy elsőként védte meg az olimpiai bajnoki címet a maratoni futásban.

De ki feledné Tamakoce Te’Hila teljesítményét? Olim­piai bajnok lett a tízezer méteres síkfutásban, abban a számban, amelyet addig az európaiak uraltak, azóta pedig (főleg) az afrikaiak. Ám a nevét nem találjuk az évkönyvekben, ugyanis a dél-dakotai Pine Ridge rezervátumban világra jött későbbi tengerészgyalogos nem eredeti, az oglala törzsbeli nevét használ(hat)ta, Billy Mills néven versenyzett.

A magyar sport tíz aranyéremmel zárta a játékokat, ennél többet csak 1952-ben Helsinkiben (16) és 1992-ben Barcelonában (11) nyert. Tokióban mindössze hat csapat (nem hat ország…) nyert legalább tíz aranyat, az Egyesült Államok (36), a Szovjetunió (30), Japán (16), valamint a közös német küldöttség (10), Olaszország (10) és Magyarország (10).

Magyar szempontból a súlyemelő Földi Imre ezüstérmével indultak a játékok, majd három nappal később ugyanilyen medáliát akasztottak a zászlóvivő, az új országos csúcsot elérő gerelyhajító, Kulcsár Gergely nyakába. De a játékok negyedik napjának vége után még nem volt aranya a magyar küldöttségnek! A következőn aztán lett, mégpedig kettő is. Az előző napok formái, teljesítményei alapján számítani lehetett arra, hogy (időrendben haladva) előbb az öttusázó dr. Török Ferenc (aki a csapattal hozott egy bronzot is), majd a tőrvívó Rejtő Ildikó is nyerhet.

Az Újpesti Dózsa vívónője egy évvel korábban, a gdanski világbajnokságon hármas holtversenyben zárt a döntőben, de akkor két barátnővel, két másik magyarral, Sákovicsné Dömölky Lídiával és Juhász Katalinnal. Tokióban ellenben két külföldivel, az olasz Ragnóval és a német Messzel kellett csatáznia az aranyért. Rejtő Ildikó akkor vívott a legjobban, amikor a legnagyobb szükség volt rá: a valódi aranycsatában a korábban őt legyőző Helga Mees ellen 4:0-ra nyert.

S ha egy üzlet beindul… Másnap egy 22 éves orvostanhallgató, az élete első nagy felnőttversenyén induló Hammerl László világ- és olimpiai csúcsot lőtt sportpuskájával. Olimpiai aranyérem lett a jutalma. A következő nap a női tőrcsapat igazolta, hogy a világ legjobbja, majd október 18-án a férfi vízilabdázók szerezték vissza a Melbourne-ben megszerzett, Rómában elveszített olimpiai trónt. Szepesi György közvetítése legendássá tette a legfontosabb pillanatokat s Dömötör Zoltán gólját: „Lőj, Dömötör, lőj!”

Október 19. a birkózók napja volt, győzött a 32 éves, az előző három olimpiájáról ezüstökkel hazatérő Polyák Imre, miként a vir­tuóz ifjú utód, a nehézsúly új, 25 éves királya, Kozma István, „Pici” is. A következő napon a nagy magyar kardhagyományokat folytató Pézsa Tibor megszerezte a fegyvernem egyéni olimpiai bajnoki címét. Ebben a számban, ha a magyar küldöttség részt vett az olim­pián, 1908 óta mindig magyar győztest avattak. A vívócsapatok „szokásos” aranyát ezúttal a párbajtőrözők szállították, megszerezve a magyar sport kilencedik tokiói elsőségét. Már mindenki boldogan ismételgette: Konicsivá, Tokió, Jó napot, Tokió!

Az olimpia utolsó napjára is jutott arany: a labdarúgóké. Lakat Károly, a csapat edzője karakánul belemondta Szepesi György mikrofonjába, amit érzett: „Örülök, hogy éppen október 23-án szereztünk ilyen nagy örömet a magyar népnek.”

Hajrá, magyarok!

A világ az elitbe várja a mieinket

Az esélylatolgatást megnehezíti az elhúzódó koronavírus-járvány, ami miatt az elmúlt másfél évben sok nemzetközi versenyt nem tudtak megrendezni. „Ez az olimpia még kiszámíthatatlanabb, mint általában” – hangsúlyozta Simon Gleave, a Gracenote sportelemzési vezetője.

Abban minden elemző cég egyetért, hogy az Egyesült Államok megőrzi elsőségét az éremtáblázaton, de elmarad az öt éve szerzett százhuszonegy medáltól. A Gracenote előrejelzése szerint az Egyesült Államok negyven arany-, huszonhét ezüst-, huszonkilenc bronz-, összesen kilencvenhat érmet nyer, az olympicmedalspredictions.com viszont „csak” száznyolc medált jósol. Sokkal nehezebb megtippelni, hogy az oroszok vagy a kínaiak végeznek-e a második helyen, mivel az ázsiai ország sportolói az elmúlt egy évben alig indultak nemzetközi versenyen. Ezért a Gracenote szerint Kína hatvanhat éremmel az oroszok mögött végezhet, míg az OP szerint kilencvenkettő éremmel a második lesz.

Csökkent a japánok várakozása, a házigazdák legjobb szereplése a 1964-es tokiói és az 2004-es athéni játékokon volt, tizenhat arannyal. A világjárvány előtt úgy gondolták, hogy a győzelmeik száma majdnem megduplázható harminc elsőséggel, de amióta kiderült, hogy hazai nézők sem lehetnek a lelátókon, a szervezők jelentősen lejjebb tették a mércét.
A külföldi elemzők sokkal derűlátóbbak, mint a magyar sportvezetés, amely a riói tizenöt után most tizen­három
érmet remél.

Az amerikai hírügynökség, az  Associated Press (AP) szerint sportolóink huszonkét érmet nyerhetnek Tokióban, kilenc aranyat, öt ezüstöt és nyolc bronzot. Ezzel kiegyeznénk. Érdekes, hogy az előrejelzés szerint az úszó Hosszú Katinka, Milák Kristóf, a kajakos Kopasz Bálint, a női kajak négyes, a vívó Szilágyi Áron mellett a birkózó Lőrincz Tamás, az öttusázó Marosi Ádám és sportlövő Péni István sportpuska összetettben és Mészáros Eszterrel légpuska vegyesben is az élen végezhet. Az AP szerint a női és a férfi vízilabda-csapatunk is a harmadik helyen végezhet.

A Bestsports egy éve még huszonhárom érmet jósolt a magyaroknak, azóta ez a szám azonban fokozatosan csökkent, jelenleg nyolc arany, öt ezüst és négy bronz, tehát tizenhét medál a prognózis. Az előrejelzés szerint az úszóink öt, a kajak-kenusok négy, a vívók három, a birkózók kettő, az atléták, öttusázók és vitorlások egy-egy medált nyerhetnek. Szerintük a korábbi esélyeseink mellett a finn dingi szakágban vitorlázó Berecz Zsombor is első lehet, női kajak négyesben és férfi kardban is magyar győzelmet várnak.

A Bestsports szerint is az Egyesült Államok lesz az első, száztizenhárom éremmel. A már idézett Gracenote huszonnyolc érmet vár a magyaroktól, 9–10–9-es elosztásban, a kilencedik legnagyobb aranykontingenst jósolja a mieinknek. Mindez persze csak a korábbi világversenyek és nemzetközi viadalok eredményei alapján kiszámított előrejelzés, az olimpián majd a napi forma, sőt egy ki- vagy befelé pattanó labda is befolyásolhatja a végeredményt. Mindenesetre a magyar sport elismerése, hogy a külföldi elemzők szerint Magyarország a több mint kétszáz részt vevő nemzet közül a legjobb tizenkettőben végezhet. Szurkoljunk ezért!

 Az AP hírügynökség elemzése szerint aranyérmes lehet Lőrincz Tamás (birkózás, kötöttfogás, 77 kg), Kopasz Bálint (kajak-kenu, K–1 1000 m), Marosi Ádám (öttusa, férfi egyéni), Péni István (sportlövészet, kisöbű sportpuska, összetett), Péni István, Mészáros Eszter (sportlövészet, vegyes légpuska), a női kajak négyes, Milák Kristóf (úszás, 200 m pillangó), Hosszú Katinka (úszás, 400 m vegyes), Szilágyi Áron (vívás, kard egyéni).

Ezüstérmes lehet Lőrincz Viktor (birkózás, kötöttfogás, 87 kg), Balla Virág, Takács Kincső (kajak-kenu, C–2 500 m), Milák Kristóf (úszás, 100 m pillangó), a férfi kardcsapat, Siklósi Gergely (vívás, párbajtőr egyéni).

Bronzérmes lehet: Halász Bence (atlétika, kalapácsvetés), Muszukajev Iszmail (birkózás, szabadfogás, 65 kg), Tóth Krisztián (cselgáncs, 90 kg), Péni István (sportlövészet, légpuska), Verrasztó Dávid (úszás, 400 m vegyes), Kapás Boglárka (úszás, 200 m pillangó), a férfi vízilabda-válogatott és a női vízilabda-válogatott.



A 2012-es londoni játékok magyar bajnokai közül Szilágyi Áron és Kozák Danuta is megvédheti olimpiai elsőségét. Igen, megvédheti, mert mindketten nyertek Rio de Janeiróban is. A Vasas kardvívója egyéniben, címvédésével pedig Fuchs Jenő és Kárpáti Rudolf, illetve a külföldiek közül Viktor Krovopuszkov és Jean-Francois Lamour nyomdokaiba lépett. Háromszor még senki nem tudta megnyerni férfi kard egyéniben az olimpiai aranyat.

Kozák Danuta előtt mindössze a szovjet színekben induló Ljudmilla Hvedoszjuk-Pinajeva nyert a hölgyek között K–1 500-on egymást követően kétszer olimpiai aranyérmet, valamint kétszer győzött Birgit Fischer is, de tizenkét év kihagyással. A magyar sportolók közül mindössze ketten tudtak eddig három egymást követő olimpián egyéni versenyszámot nyerni: az ökölvívó Papp László (egyszer középsúlyban, majd kétszer nagyváltósúlyban), valamint az úszó Egerszegi Krisztina (öt egyéni számban nyert, ebből Szöulban, Barcelonában és Atlantában is egyet-egyet a 200 méteres hátúszásban).

Aranyérem
Fotó: Tokyo2020.com

Ilyen érmeket még soha nem kaptak az olimpikonok! S ez nem csak a dizájnra igaz… 2017 februárjában a tokiói szervezőbizottság elektronikai újrahasznosítási programot hirdetett a Japán Környezetvédelmi Közegészségügyi Központtal és az NTT Docomóval együtt. Célja az érmek anyagaként újrahasznosítható elektronikai eszközök, elsősorban mobiltelefonok összegyűjtése és felhasználása volt.

2019 nyarán gyűlt össze a NOB szabályzataihoz illeszkedő színesfémmennyiség, körülbelül 32 kiló arany, 3500 kiló ezüst és 2700 kiló bronz. Az olimpiai aranyérmek tulajdonképpen ezüstalapúak, aranybevonattal. Az érmek tervezésére kiírt pályázatot az oszakai Kavanisi Junicsi nyerte meg. Az olimpiai és paralimpiai érmek szalagjaiba egy, két vagy három domború szilikonvonalat húztak az érmek tapintással való megkülönböztetésére.
 

Ezüstérem
Fotó: Tokyo2020.com

A magyar olimpiai küldöttség (lapzártánkkor) 173 sportolót foglal magába, a véglegesnek vélt 176-os létszámból kiesett a megsérült Babos Tímea, valamint a Babos visszalépése miatt indulási lehetőségét elveszítő Jani Réka, valamint a kajak-kenu vadvízi szakágában kvótát szerző Schmid Julia. Utóbbi nem kívánta beoltatni magát, s emiatt visszalépett. A létszám magasabb, mint a 2012-es londoni és a 2016-os riói volt, ellenben az utólagos változások miatt nem éri el a 2008-as pekingit (174).

A sportolói kontingensbe a Ferencvárosi Torna Club adja a legtöbb versenyzőt (21), majd a BVSC-Zugló (14), a Bp. Honvéd és az Újpesti TE (12-12) következik, az MTK-t (9) megelőzve. A vidéki klubok közül a Debreceni Atlétikai Centrum (5) adja a legtöbb versenyzőt. A Sportegyesületek Országos Szövetségének összeállításából kiderül, hogy a legtöbb sportágban (8) a Bp. Honvéd versenyzői érdekeltek.

Bronzérem
Fotó: Tokyo2020.com


Ha versenyzőként pástra lép, Mohamed Aida a magyar olimpiatörténet csúcstartója lesz hetedik részvételével. A nemzetközi mezőny csúcstartója a kanadai Ian Millar, aki 1972 és 2012 között tíz olimpia lovasversenyén indult. Ketten állnak kilenc ötkarikás szerepléssel (Hubert Raudaschl osztrák vitorlázó és Afanasijs Kuzmins szovjet–lett sportlövő), hozzájuk csatlakozik majd Tokióban Nino Szalukvadze grúz sportlövő, aki az első kilencszeres olimpikon hölgy lesz. Ha már a hölgyeknél tartunk: a nevezési listák alapján esélye van nyolcadik ötkarikás szereplésére az üzbég Okszana Csuszovityinának (torna), aki ezzel beérné a német–olasz kajakost, Josefa Idemet és a kanadai evezős Lesley Thompsont. Mohamed Aida a vívók között nagyon előkelő helyen áll majd hét ötkarikás részvételével, utoléri az eddigi listavezetőket, az 1908 és 1948 között versenyző dán Ivan Osiiert és az ötkarikás pályafutását éppen Tokióban kezdő svéd Kerstin Palmot (1964–1988).

Az olimpia hagyományos magyar számaiban Tokióban is sikerre, érmekre számíthatunk, jószerivel mindennap. A közmédia is kiemelten koncentrál ezekre. A várható kiemelkedő események, döntők magyar idő szerint

július 24., szombat: férfi kard egyéniben a kétszeres olimpiai aranyérmes Szilágyi Áron és a vb-aranyérmes Szatmári András az esélyesek közé tartozik (11 órától elődöntő, döntő). Megkezdődnek az úszóversenyek (12 órától), pályára lép a teniszező Fucsovics Márton, és megrendezik az országúti kerékpárversenyt a Giro d’Italián remeklő Valter Attilával (hajnali 4 órától);

július 25., vasárnap: úszásban a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka kedvenc számának (400 m vegyes) döntőjét rendezik (3.30-tól), a férfi vízilabdázók és a női kézilabdázók megkezdik a csoportmeccseket, vívásban női tőrben és férfi párbajtőrben a regnáló világbajnok Siklósi Gergellyel versenyeznek (11 órától elődöntő, döntő);

július 28., szerda: a pillangó-úszók napja, amelyen Milák Kristófnak és Kenderesi Tamásnak szurkolhatunk 200 méteren, és többek közt Hosszú Katinkának 200 m vegyesen, Késely Ajnának 1500 méteren (3.30-tól elődöntők, döntők). A férfi kardcsapatunk csatája (11.30-tól bronz- majd aranymeccs). Cselgáncsban Tóth Krisztián versenyez (10 órától vigaszágtól a döntőig). Női pólósaink az Egyesült Államok ellen vívnak csoportmérkőzést (7 órától);

július 29., csütörtök: tornában egyéni összetett döntőt rendeznek, az Európa-bajnok Kovács Zsófiáért szurkolhatunk (12.50). Újabb magyar úszónap többek közt a világbajnok Kapás Boglárkával (200 m pillangó) és Szabó Szebasztiánnal (100 m gyors) (3.30-tól). Női tőrcsapatverseny (11.30);

július 31., szombat: az atléták 100 m gátfutás előfutamában Kozák Luca versenyez (2 órától), női kézilabdázóink a spanyolokkal néznek farkasszemet (12.30), úszásban a 100 m pillangó döntőben Milák Kristóf a favoritunk (3.30-tól), és a női karcsapat is pástra lép (11.30);

augusztus 1., vasárnap: asztaliteniszben a női csapatra (3 órától), atlétikában a súlylökő világbajnok Márton Anitára érdemes külön figyelni (2.10 órától), ez a férfi teniszdöntő napja (5 ó) és a női szerenkénti tornadöntő is zajlik Kovács Zsófival (10 ó), főképp váltókkal a műsorban zárul az úszók versenye (3.30);

augusztus 2., hétfő: megkezdődnek a kajak-kenu előfutamok (2.30-tól), birkózásban londoni ezüstérmesünk, Lőrincz Tamás elkezdi a versenyt (4 órától), Halász Bence kalapácsvetésben és Kozák Luca 100 m gáton döntős lehet (2 ó), férfi pólósaink az olaszokkal játszanak csoportmeccset (3 ó), sportlövészetben Péni Istvánnak szurkolhatunk (4.30);

augusztus 4., szerda: atlétikai nagyüzem a kalapácsvetés döntőjével és remélhetően Halász Bencével (2 ó), női kézilabda negyeddöntők, négy meccs 2.30-tól (ha eljut idáig a magyar válogatott). Nyílt vízi úszásban női 10 km a vb-ezüstérmes Olasz Annával (23.30), férfi vízilabda negyeddöntők (7 órától);

augusztus 5., csütörtök: nyílt vízi úszásban férfi 10 km Rasovszky Kristóffal (23.30), kajak-kenu döntők (2.30-tól) férfi K–1 200, női C–1 200, női K–1 500 m az újra triplázásra készülő Kozák Danutával és férfi K–2 1000;

augusztus 6., péntek: női öttusa a vb-bronzérmes Gulyás Michellel (7.30), férfi vízilabda-elődöntők (7 órától);

augusztus 7., szombat: férfi öttusa Marosi Ádámmal és Kasza Róberttel (7.30), női vízilabda bronz- és aranymeccs (6.40, ill. 9.30), kajak-kenu zárónap férfi és női K4–500 döntővel (2.30-tól);

augusztus 8., vasárnap: női kézilabda bronzmeccs és döntő (4, ill. 8 óra), férfi vízilabda bronz- és aranymeccs (6.40, ill. 9.30).

Gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt.

Régi-új sportágak

Morvai Katalin

Baseball/softball

Baseball
Fotó: AFP/Frederic J. Brown

A baseball nem ismeretlen az olimpiákon, 1904-ben mutatkozott be, majd bemutató sportágként 1912 és 1988 között hét nyári játékokon ott volt, sőt 1992 és 2008 között „állandóként” felkerült a terítékre, hogy aztán Londonban és Rio de Janeiróban kikerüljön. A baseball női változata a softball 1996-ban került be a programba, de 2012-ben már nem rendezték meg. Tokióban most visszatér. Magyar résztvevő egyiken se lesz. Összlétszám: 234 fő, 6–6 férfi és női válogatott 24, ill. 15 játékossal. A férfi torna résztvevői: Dominikai Köztársaság, Egyesült Államok, Izrael, Japán, Koreai Köztársaság (2008-as pekingi bajnok), Mexikó. A női torna résztvevői: Ausztrália, Egyesült Államok (2018-as világbajnok), Japán (2008-as pekingi bajnok), Kanada, Mexikó, Olaszország.

Gördeszka

Gördeszka
Fotó: AFP/Getty Images/Sean M. Haffe

Először szerepel az ötkarikás műsorban. Tokióban két versenyszámban, utcai és parki szakágban rendeznek versenyeket. Magyar induló nincs. Összlétszám: 80 fő (számonként 20–20 férfi és nő). Az utcai versenyen csak tereptárgyakat használhatnak, a selejtezőből nyolcan jutnak a döntőbe. Legutóbbi férfi és női világbajnokok Parki szakág: Haimana Reynolds (Egyesült Államok, 2019), Okamoto Miszugu (Japán, 2019). Utcai szakág: Horigome Juto (Japán, 2021), Nisimura Aori (Japán, 2021).

Hullámlovaglás

Hullámlovaglás
Fotó: AFP/Marvin Recinos

A szörfdeszkás, vitorlázat nélküli sportág most mutatkozik be. Magyar versenyző nem indul. Összlétszám: 20–20 fő, országonként és nemenként maximum két versenyző állhat rajthoz. A versenyt a Curigaszaki szörfparkban rendezik.
A selejtezőt követően a negyeddöntőktől egyenes kiesésben zajlik a verseny. A legutóbbi, 2021-es férfi és női világbajnokok: Joan Duru (Franciaország), Sally Fitzgibbons (Ausztrália).

Karate

Karate
Fotó: AFP/Javier Soriano

A sportág a tokiói hivatalos programba kerülve lényegében hazatért. A tízmilliók által űzött küzdősport ugyanis japán gyökerű. Sporttörténelmet írunk mi is, Hárspataki Gábor révén Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmesként a 75 kg-osok közt kvótát szerzett. A küzdelemre jellemző, hogy 96 ország félezer versenyzőjét nevezték az utolsó ötkarikás kvótaszerző viadalra. Összlétszám: 80 fő (40 férfi és 40 nő). Formagyakorlatban (katában) 10–10, küzdelemben (kumite) 30–30 karatés versenyez. A legutóbbi, 2018-as férfi és női vb-aranyérmesei: Rjó Kijuna (Japán), Sandra Sánchez (Spanyolország) katában, illetve Miho Mijara (Japán, 50 kg), Angelo Crescenzo (Olaszország, 60 kg), Steven Dacosta (Franciaország, 67 kg), Asgari Ghonchen Bahman (Irán, 75 kg), Ivan Kvesic (Horvátország, 84 kg), Jonathan Horne (Németország, +84 kg), valamint Dorota Banaszczkyk (Lengyelország, 55 kg), Jovana Prekovic (Szerbia, 61 kg), Irina Zarecka (Azerbajdzsán, 68 kg), Eleni Czatziliadou (Görögország, +68) kumitében.

Sportmászás

Sportmászás
Fotó: AFP/Yomiuri/Ryohei Moriya

Még sosem szerepelt az ötkarikás műsorban. Nincs magyar induló. A győztest a három szakági mászás – gyorsasági, szabad és magassági – összetett eredménye alapján hirdetik ki. Összlétszám: 40 fő (20–20 férfi és nő). Országonként két-két fő indulhat. Mindenki mindhárom számban mászik, a legjobb hat döntőzik. A legutóbbi 2019-es férfi és női világbajnokok: Naraszaki Tomoa (Japán), Janja Garnbret (Szlovénia).