Habitus

„Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani”

Néhány napja megérkezett a budapesti Múzeumkertbe a Pálosan szép az élet! című utazó kiállítás, amelyet egy hatvanfős busz belsejében alakított ki a tárlat kurátora, Sudár Annamária, valamint arculattervezője, Török Máté. Velük beszélgettünk a pálos rendhez és rendtörténethez fűződő kapcsolatukról.

A pilisszentléleki pálos kolostor romjai. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás legendásan jó kapcsolatot ápolt a renddel, amelynek Mohács előtt több tucat magyarországi központja volt

Fotó: MH/Papajcsik Péter

A vándorkiállítás az egyetlen magyar szerveződésű és ma is működő szerzetesrend, a Remete Szent Pálról elnevezett pálos rend történetének jellegzetességeit mutatja be a hagyomány szerinti alapító, Boldog Özséb esztergomi kanonok halálának hétszázötvenedik évfordulója alkalmából. A magyar pálos történet elemeit elsősorban mint közös, mindenki számára átélhető magyar örökséget teszi láthatóvá, és célja, hogy ne csak a katolikus – és ne csak a hívő – embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, akit érdekel a magyar múlt, a magyar történelem. Nyolc részét az evangéliumi nyolc boldogság mondatai fűzik össze, ezeken át ismerhetjük meg a rendtörténet bizonyos elemeit.

A boldogmondásokra épülő kiállítás ötletének megszületéséről Sudár Annamária azt mondja, nagy feladat volt, hogy a kis helyhez igazítva sikerüljön átadni valamit azoknak, akik eddig semmit vagy csak nagyon keveset hallottak erről a témáról:  „Az evangéliumi nyolc boldogsághoz az inspirációt egyrészt Bolyós Ákos atya egy mondata – »ne azért adjál hálát, mert pálos vagy, hanem azért, mert pálos lehetsz«, amelyet a rendben ma is gyakran idéznek –, másrészt Bátor Botond atya nyilatkozata adta, aki pappá szentelésének huszonötödik évfordulóján, tavaly így szólt: »boldog pálos szerzetes vagyok.«”

Mint Sudár Annamária fogalmaz, ezek nyomán jutott eszébe a nyolc boldogság, amelyet egy-egy témához kapcsoltak, sugallván azt is, hogy pálosnak és általában szerzetesnek, szerzetespapnak lenni teljes élet: hétköznapi és teológiai értelemben is boldogságra vezető és modern életforma lehet. A buszos kiállítás ötlete persze nem ismeretlen, legutóbb 2017-ben az Arany János-emlékévhez kapcsolódóan láthatott ilyet a magyar közönség. Az első terv a vándorkiállítás kapcsán az volt – emlékezik vissza Török Máté –, hogy egy utaztatható, különböző helyeken felépíthető kiállítást állítsanak össze: „Ekkor vetettem fel, hogy mi lenne, ha szereznénk egy buszt, és abban rendeznénk be a tárlatot. A gondolat onnan származott, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum már több buszos utazó kiállítást készített. Elindult a közös gondolkodás, először saját buszban gondolkodtunk, de végül partnerre találtunk az Infinitoursban, ahol a kollégák nyitottak és segítőkészek voltak.”

A megoldás jó döntés volt: a január huszadikai megnyitása óta folyamatos az érdeklődés a mozgó tárlat iránt. A lengyelországi helyszíneken állandó telt házzal működött, és egyre több érdeklődő település keresi meg a szervezőket és a rendet azzal a kéréssel, hogy hozzájuk is ellátogathasson az év folyamán. A guruló kiállítás szerdán tért haza Lengyelországból, ahol hét helyszínen is látható volt. A busz a tervek szerint november elejéig folyamatosan úton lesz, hogy bejárja a Kárpát-medencét.

A határokon belül maradva számos „pálos települést” – azaz olyan helyet, ahol a középkorban vagy a barokk korban a rendnek kolostora állt – keres majd föl, határon túl pedig eljut az erdélyi Hargita­fürdőre, ahol 2014 óta van rendházuk a pálosoknak, vagy éppen a felvidéki Sasvárra, a 18. századi Magyarország egyik legfontosabb zarándokhelyére. Amellett, hogy a kiállítóbusz számos interaktív anyagot tartalmaz –, egy eredeti tárgyat, egy 14. századi padlótéglát is bemutat a kesztölc-klastrompusztai pálos kolostorból.  A hely méretei nem teszik lehetővé a nagyobb tárgyi emlékek bemutatását, viszont digitálisan lapozható a Kinizsi Pálhoz köthető nagyvázsonyi pálos kolostorban készült Festetics-kódex, a középkori Magyarország leggazdagabb díszítésű nyelvemlékkódexe.

„Csodálatos volt látni, hogy a témák, az ötletek Török Máté arculattervező-grafikus és Gergely Imre asztalosmester munkája nyomán hogyan szerveződtek bensőséges, vonzó térré” – mondja Sudár Annamária. Gergely Imre munkáját Török Máté is kiemeli, aki a busz építésének idejére így emlékszik vissza: „Még nagyon bennem van az összes egység, az összes felületet látom magam előtt és a monitoron, ahol a látvány megszületett.” Sokat dolgoztak a buszon annak érdekében, hogy január 20-ra, az évforduló napjára készen legyenek, és hogy a monitoron megálmodott felületeket előkészítsék, a megtervezett tárlókat, a falakat, a címerforgatót, a játékfalat elkészítsék, vagy éppen leparkettázzák a buszt, beszereljék a világítást és a légkondicionálást.

S hogy van-e a tervezőnek kedvence? „Ha mégis ki kéne emelnem valamit, akkor az lenne, hogy a busz külsejére nagy betűkkel felírtuk Virág Benedek pálos költő sírfeliratának egy részletét: »Születtem. Szerettem hazámat s dolgoztam érte. (…) Tegyetek Ti is így.« Már maga ez a gondolat is missziós feladat, s a busz külső oldalán ezt bárki elolvashatja akár áll a busz, akár megy, illetve akkor is szembetűnő, ha fel sem lép az illető a kiállítótérbe”  – fogalmaz Török Máté. A rendtörténettel összefüggő „missziózás” persze nem idén, a Boldog Özséb-évvel indult. Sudár Annamária és a Misztrál együttes – amelynek Török Máté egyik alapítója – együttműködésében 2009-ben született meg az Asperges me… című összeállítás.

Az irodalmi, művelődéstörténeti és zenés válogatás, amelyben a pálos rendtörténettel összefüggő szövegek és versek megzenésített és prózában előadott részletei hallhatók. Maga a cím a liturgiából ered, így kezdődik a szenteltvízhintés szertartása, amelynek magyar jelentése: „Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok.” A műsorra 2008-ban az akkori tartományfőnök, Bátor Botond kérte föl Annamáriát. A tartományfőnök atya Virág Benedek és Ányos Pál 18. századi költők műveit javasolta, valamint azt, hogy Eperjes Károlyt, aki a pálosok gellérthegyi Sziklatemplomába jár, kérjék fel közreműködésre. Később a műsorban Oberfrank Pál váltotta Eperjes Károlyt, azóta pedig elkészült az est rövidített változata is.

„Bölcsészként – magyar és történelem szakon végeztem az ELTE-n – addig nagyjából csak két nevet ismertem pálos vonatkozásban, Fráter Györgyét és Virág Benedekét, és nyilvánvaló volt, hogy ezzel a többség is így van” – mondja Sudár Annamária. A rend az 1786-os, II. József-féle feloszlatását köve­tően csaknem másfél száz évig nem lehetett jelen Magyarország történetében.

Az egykor fehér barátoknak nevezett pálosok kihullottak az emlékezetből. Szédítő belegondolni, hogy mennyi minden történt közben az országban és az országgal!

Az úgynevezett hosszú 19. századnál is hosszabb idő alatt a pálosokat egyszerűen elfelejtette a többség, ám az 1934-es visszatérésük után ismét csak tizenhat esztendő telt el, amikor 1950-ben a kommunista hatalom újra feloszlatta a rendet. A nem tu­dás helyére pedig a rendszerváltozás után sok fél­információ, túlzó állítás, vélekedés került.

„A félinformációk és a tudományos igényességet nélkülöző megállapítások helyett ma a történészek, régészek, irodalomtörténészek és művészettörténészek feladata, hogy kutatási eredményeik egy része népszerűsítő formában juthasson el a szélesebb közönséghez is – folytatja Sudár Annamária. – Ennek érdekében indult útnak újra A fehér barát című rendi értesítő, ezért fontos az Asperges me… műsor, a Boldog Özséb Program és sok más feladat is. Nagy öröm számomra, hogy az öt évvel ezelőtti Pálosaink, a fehér barátok című pécsi kiállításunk katalógusa is újra megjelenhetett némiképp átszerkesztve: színes kézikönyvként, kalauzként a pálosokhoz.”

Mind az említett 2014-es kiállításban, mind pedig a Boldog Özséb Programban kiveszi részét Török Máté is. Minthogy a zenén kívül tervezőgrafikával is foglalkozik már régóta, a Pálosaink, a fehér barátok című pécsi rendtörténeti kiállítás összeállításában szintén segédkezett, ahol a kurátor Sudár Annamária mellett Sarbak Gábor volt.

„A Boldog Özséb Program keretén belül Annamáriával elvállaltuk a rend megismertetését és bemutatását szolgáló ismeretterjesztő program vezetését – mondja Török Máté –, amely számos elemből áll, és egészen a jövő évig tart. Ide tartozik a pálos rendtörténetet, építészetet, irodalmat bemutató kötetek megjelentetése mellett a Palosrend.hu honlap megújítása, a częstochowai, magyar nyelvemléket tartalmazó egyik kódex res­taurálása és digitalizálása, rádióműsorok elkészítése, ismeretterjesztő vándorkiállítás megálmodása és kivitelezése, megannyi más feladat mellett. Ennek a programnak köszönhetően tavaly már napvilágot látott többek között a Pálos kalauz, az Asperges me... könyv CD-melléklettel, pálos ismeretterjesztő füzetek magyar és angol nyelven, és elkészült a buszos vándorkiállítás. Ezenkívül a Magyar Pálos Rend grafikai arculatát is igyekeztünk egységesíteni, ami a címer megjelenését, a levelezőpapírok, nyomtatványok feliratozását is érintette.”

A program a rend megszervezője, Boldog Özséb nevét viseli, annak ellenére, hogy talán az egész rendtörténetnek ő a legnehezebben megfogható alakja. Életéről egykorú történelmi forrásokat és dokumentumokat nem ismerünk, mindössze két és fél évszázaddal később számol be róla Gyöngyösi Gergely, a pálosok történetírója.

Gyöngyösi Gergely a 16. század elején összegyűjtötte nemcsak a legfontosabb rendtörténeti eseményeket, de azoknak a szerzeteseknek az alakját is, akik életükkel példát mutathatnak a későbbi rendtársaknak: így született meg a Vitae fratrum, a rendtörténet első összefoglaló, elbeszélő jellegű munkája, amelyben nagy hangsúlyt kap a rendalapítás eseménye és Boldog Özséb esztergomi kanonokból lett pilisi remete története. Gyöngyösinek és barokk kori folytatóinak hála, hogy a későbbi rendtörténetről már jóval több információ áll rendelkezésünkre.

A rend nem csak Fráter György és Virág Benedek alakjával járult hozzá a magyarországi művelődéshez: az általuk gondozott kegyhelyeken virágzott a Mária-tisztelet és a búcsújárás, emellett pedig egy-egy pálos szerző alkotása Gyöngyösi Gergely előtt és után is bőven helyet kaphatna a magyar irodalmi és művelődéstörténeti kánonban.

A rend együtt változott a magyar történelemmel, ahogyan ezt a hagyományosan Pázmány Péternek tulajdonított mondat is kifejezi: „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Éppen ezért fontos lenne, hogy a rendtörténet egyes eseményei a közoktatásnak is részévé váljanak. Sudár Annamária szerint a rend létrejöttének ténye ugyanúgy helyet érdemel a történelem tananyagban, mint ahogyan a ferences rend vagy a jezsuita rend megszületése.

„Szintén fontos lenne a magyar középkor kapcsán említeni a pálosokat, hiszen Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás legendásan jó kapcsolatot ápolt a renddel, amelynek Mohács előtt több tucat magyarországi kolostora volt – hívja fel figyelmünket Sudár Annamária. – A középiskolában leginkább az lenne a fel­adat, hogy ablakokat, ajtókat nyissunk a diá­koknak, hogy például megmutassuk azt is, hogy van egy középkori eredetű magyar alapítású szerzetesrend, amelynek szerepe volt a magyar művelődéstörténetben is. És ma is itt vannak a pálosok közöttünk! Az ismeret az, amely szervezi az identitást.”

A valaha volt pálos kolostorok nevéből Sudár Annamária megalkotta a Kolostordisztichonokat: a településneveket cédulákra írta, majd időmértékes verset, disztichonsorozatot írt belőle. „Óriási öröm volt, hogy a Misztrálban ebből dal született, hogy »szerzőként« is bekerülhettem az Asperges me... műsorba, majd lemezre került a dal, s most ott van a kiállításon a vaktérkép és a pálos kolostorokat felsoroló fal előtt. Nagyon jó erre a folyamatra, a közös munkára visszatekinteni, s tudom, hogy ezzel a rendnek is adtunk.”

Nem kellene persze minden tanárnak saját költeményt írnia a pálos rend múltjából: a tananyagbővítésre számos lehetőség kínálkozik így is. Sudár Annamária érthe­tően az irodalmi művek tanítását tartaná kiemelten fontosnak. Kevesen tudják, hogy a Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) elődjének számító Magyar Hazafiúi Társaság épp a pesti pálos kolostor köré szerveződött. Az Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos szerzetes nevéhez is köthető irodalmi és közéleti kör az 1770-es évek végén a reformmozgalom helyi irányítója volt.

„Ányos Pál befejezetlen s az utókor által Kalapos király címen emlegetett verse érdekes, bár nehéz elemzendő szöveg lehetne egy magyarórán – mondja Annamária, hozzátéve, hogy az lenne jó, ha össze tudna kapcsolódni a történelemórán tanultakkal, az ezerhétszáznyolcvanhatos feloszlatás drámája pedig többet érne egy mondatnál.”

Sudár Annamária egyébként épp a Boldog Özséb Program részeként dolgozik egy pálos antológián – vagy ahogyan ő fogalmaz: olvasókönyvön –, amely várhatóan jövőre jelenik majd meg.

Abban mindkét beszélgetőtársam egyetért, hogy a rend megismertetése nemcsak a múltat hozná közelebb, hanem ráirányítaná a figyelmet arra is, hogy a pálosok 1990 óta ismét nyíltan részei lehetnek a magyar katolikus vallásosságnak. Noha 1786 után 1950-ben is föloszlatták őket, a pálos közösség mégsem szűnt meg: tizenketten tettek fogadalmat titokban, akkor, amikor már hivatalosan nem is létezhettek. A kommunista hatalomátvétel után üldöztetést szenvedett el a teljes magyar rendtartomány, mind a harminchárom szerzetes.

A hitükért szenvedést vállaló pálosokat név szerint és megpróbáltatásukkal együtt mutatja be a kiállítóbusz, fölhívva egyben a figyelmet arra a hősiességre, amelyet a Rákosi-korban és a Kádár-korban tanúsítottak. A földalatti – úgynevezett „klandesztin” – pálosok Pécsett egyébként „indiántáborok” fedőnéven titkos cserkészetet éltettek, és az 1960-as évek elejéig pótolhatatlan szerepet töltöttek be a keresztény ifjúságnevelésben és közösségszervezésben. A pécsi pálosok közül például a többször bebörtönzött Bolváry Pál alakja legendás; több egykori titkos hittanosa a mai napig emlékszik rá. A 20. század pálos mártírjai közül mégis talán Vezér Ferenc neve a legismertebb.

A kommunista hatalom 1951-ben tartóztatta le, majd a Grősz-per IX. rendű vádlottjaként halálra ítélték. Ferenc atya a siralomházban mindvégig támasza volt fogolytársainak. Testét, ahogy sok száz elítéltét, arccal lefelé, összekötözve temették el egy névtelen-jeltelen gödörbe. Megtalálása és azonosítása sem volt egyszerű: Susa Éva antropológus, igazságügyi főtanácsos minderről 2019 tavaszán számolt be lapunk hasábjain.

Vezér Ferenc esetében alkalmazta ugyanis először azt a módszert, ami tavaly Sándor István szalézi vértanú esetében is sikeresnek bizonyult. Vezér Ferencnek biológiai minta maradt a hagyatékában. A szerzetesrendek föloszlatása után világi munkát vállalt, szakszervezeti tag lett, így azonban szakszervezeti könyvében volt egy bélyeg, amit ő maga „nyalt be” a könyvbe.

Erről – és ez kriminalisztikai érdekesség is – gyönyörűen kinyerhető volt a hatvan évvel korábbi nyálminta, amelyet a csontokkal összevetve sikerült megbizonyosodni az egyezésről. Méltó újratemetésére 2012-ben került sor egykori szolgálati helyén, Pálosszentkúton.

A rendszerváltozás után a pálos rend azonban a titkos fogadalomtevőknek köszönhetően újjá tudott éledni, és így ma tizenkilencen lakják a magyar rendtartományt.

„Azok a ma már idős pálosok, akik az ötvenes, a hatvanas években csak titokban tehettek fogadalmat, nagy tiszteletet ébresztettek bennem, s ajándék, hogy beszélhettem velük, hogy többször ülhettem velük egy asztalnál – hangsúlyozza Sudár Annamária, aki részt vett 2019 nyarán a velük fölvett életútinterjúk elkészítésében is.”

„Tavaly a megjelenő kiadványok kapcsán felkerestem Arató László Botondot, Laci bácsit, aki maga a huszadik századi pálos történelem – kezdi a saját élményét erről Török Máté. – Laci bácsi azok közül a pálosok közül való volt, akik megélték az ezerkilencszázötvenes feloszlatást, és akiket nem engedtek papként szolgálni. A kommunizmus alatt a titokban élő pálos „közösség” egyik szervezője volt. Konkrét céllal érkeztem hozzá, mert a rendtörténeti műsorunkban elhangzik a gépelt titkos rendi imakönyv egyik melléklete, ami egy kicsi, írógéppel szedett imakönyv, s összesen negyven példány készült belőle. A címlapra szándékosan rossz évszámot gépeltek, hogy mondhassák, a feloszlatás előtti kiadványról van szó. A nála lévő példányt le is tudtam fotózni, bekerült az Asperges me... könyvbe, ugyanakkor egy dal szerzői jogait is rendezni kellett vele.

Ő volt ugyanis a negyvenes években keletkezett, Ének Boldog Özsébhez című dal egyik szövegírója. A nála töltött időben végig a pálos történelemről beszélt, majd a végén a kiállítás számára adott egy ötvenes években használt pálos habitusdarabot, amit a szerzetesek titokban maguknál tartottak. A rendi öltözék szóban forgó darabja most a buszon tekinthető meg.”

A kommunista időszak megpróbáltatásai ellenére a rend megmaradt, és a remetehagyományokhoz történő ragaszkodás ma a legkevésbé sem jelent elzártságot. A pálosok bárki számára elérhetők, sőt a lelkipásztorkodás olyan modern és vagány formái köthetők hozzájuk, mint például a Pálos70 teljesítménytúra és zarándoklat vagy a motorosközösség, a MotorkerékPálosok.

A pálos rendben sokféle ember él, saját gondolatokkal, érzésekkel, s a rend körül tevékenykedők között is megannyi szín található.

„A rend és a magyarság története együtt halad, így a magunkénak is érezzük – hangsúlyozza Török Máté, aki szerint az egyik legfontosabb üzenet, hogy a rend létezik, él, dinamikusan halad, miközben a mélyben érződik a csend és a béke. – Ha az emberek megérzik a pálos atyákban ezt a végtelen nyugalmat, miközben azt is látják, hogy épp most száll le valamelyikük egy ezeregyszáz köbcentis motorról, majd kiveszi a csomagtartóból a habitust, akkor nem kell nagyon győzködni senkit arról, hogy ez jó.

De, hogy ezt a jót a saját életünkben is meg tudjuk élni, fontos a lelki vezetés. Ebben segítenek ők nekünk. Mi pedig azzal segítjük őket, amit mi kaptunk feladatként.”

Sudár Annamária hasonló karizmát emel ki: „Egyszerűek, megközelíthetők és sokukból az a fajta mélyebb csönd árad, ami – ma már tudom – az elmélyült istenkapcsolatból származik. Ez a fajta csönd önmagában útmutató nekem. Inspiráló megtapasztalni lelki beszélgetések, gyónások, egyéb világi helyzetek kapcsán is, hogy az atyák mennyire értik a hívek problémáit és lelki útjait.”

„A pálosok tehát úgy vannak jelen a mai modern korban, mint bármelyikünk, miközben olyan lelki békességet sugároznak valahonnan mélyről, amire mindannyian vágyunk” – egészíti ki Török Máté.

A busz március elsejéig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, majd országjárásra indul