Határon túl
„Szüksége van ránk a magyaroknak”
A kisiskolák ügye azonnali megoldást kíván Berényi József pártelnök szerint
– Mi a véleménye a pozsonyi kormány a migrációs válságkezeléséről?
– Sok kérdésben kritikusak vagyunk Robert Fico kormányával szemben, de a bevándorlással kapcsolatban lényegében ugyanazt mondjuk. Egy aspektusával nem értünk egyet, azzal, hogy a kormányfő a szlovák-osztrák, valamint a szlovák-magyar határra építendő kerítéssel kampányol. A mi álláspontunk szerint a schengeni övezet külső határait kell megvédeni.
– Hogyan értékeli az MKP kötelező kvóta elleni aláírásgyűjtését?
– Nagyon sikeres a kezdeményezésünk, ugyanis csaknem nyolcvanezren aláírták, s ennyi aláírást kisebbségi pártnak még nem sikerült összegyűjtenie Szlovákiában. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét arra, hogy milyen veszélyt jelent Európára a bevándorlási hullám. A tavaly októberben indított petíció emellett a helyi népszavazások érvényességére, ügydöntővé tételére való törekvés is. Nem csak a migránsok betelepítéséről, hanem a környezetvédelmi beruházásokról, a települések névhasználatának ügyéről is szó van, mert voltak már népszavazások, amelyeket a kormány lesöpört az asztalról – a legismertebb ezek közül Pered ügye, ahol nem fogadták el az eredményt.
– Lesöpörték az asztalról a bősi népszavazás eredményét, ami a menekültszállás építése ellen irányult. Lehet ennek köze ahhoz, hogy magyar városról van szó?
– Voltak arra utaló jelek, hogy a táborok létesítésekor a magyar településeket részesítik „előnyben”, de úgy látszik, ezen a téren visszakozott a kormány. Bősre továbbra is hozzák a menekülteket Ausztriából, de ez nem csak azért problémás a szemünkben, mert magyar városról van szó. Bősön van a víztározó, ami biztonságpolitikai tényező Szlovákiában. Bizonyított tény, hogy a migránsokkal nem csak jó szándékú emberek, hanem terrorszervezetek tagjai is bejuthatnak, nem kellene ennek a veszélynek pont Bőst kitenni.
– Milyen kérdések állnak, álltak az MKP kampányának középpontjában?
– Magyar szempontból kiemelném a kisiskolák ügyét. A kormány megemelte az osztályok minimális létszámát, így száz kisiskolánk került veszélybe. Ez az egyik legfontosabb ügy, amire megoldást kell találnunk a választások után. Szintén égető probléma, hogy a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott járások Dél-Szlovákiában vannak. Rossz az úthálózat, az infrastruktúra. Arról nem is beszélve, hogy a felvidéki magyarság fogyása drámai, százezerrel vagyunk kevesebben, mint huszonöt éve. Egy félmilliós közösségnél ez óriási szám. Nagy az asszimiláció és az elvándorlás is – ezen változtatnunk kell, ha bejutunk a parlamentbe.
– Bejutnak?
– Látunk rá esélyt. Minden azon múlik, hogy a választópolgárok el- mennek-e a szavazni, felismerik-e az erősebb magyar képviselet szükségességét.
– Milyenek a viszonyuk a Most-Híd vegyespárttal?
– Nyitottak voltunk arra, hogy választási koalíciót kössünk velük, de elutasították a lehetőséget, nyilván úgy gondolták, hogy ha mi nem jutunk be, akkor nekik meglesz az egyeduralmuk a szlovákiai magyar politikai színtéren. A választóknak nem szabad elfelejteniük, hogy a Most-Híd semmit sem tud felmutatni abból a négy évből, amit a parlamentben töltöttek. Mindössze két javaslatuk került a törvényhozás elé: a vasúti kétnyelvűségre, és a kisebbségi kultúrák finanszírozására vonatkozó. Mindkettő elbukott. Ilyenre 1990 óta nem volt példa, hogy magyar képviselők egyetlen javaslatot se tudjanak sikerre vinni. Az MKP nélkül nem lesz magyar érdekérvényesítés, bízom benne, hogy ezt a szavazók is felismerik.
– Mire számít a kormányalakítást illetően?
– A legtöbb szavazatot biztosan a Robert Fico vezette Smer-SD kapja, de kérdéses, hogy tud-e kormányt alakítani. Ha több öt százalék körüli párt bejut – beleérte az MKP-t is – akkor széles jobboldali koalíció alakulhat. Egy ilyenben mi is készek lennénk részt venni.