Határon túl
Szijjártó: Ne büntessék a román hatóságok a magyarokat azért, mert megünneplik nemzeti ünnepüket!
Az ilyen büntetések méltatlanok egy európai uniós országhoz, és semmi közük sincs a kölcsönös tisztelethez - húzta alá a külügyminiszter
"Az ilyen büntetések méltatlanok egy európai uniós országhoz, és semmi közük sincs a kölcsönös tisztelethez. A magyarok semmit sem ártanak Romániának azzal, hogy ünneplik a hőseiket, ne zavarják őket ebben" - írta a külügyminiszter arra reagálva, hogy Sepsiszentgyörgy után Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármesterére is öt-ötezer lejes (330 ezer forintos) pénzbírságot szabott ki szerdán a prefektusi hivatal a március 15-i nemzeti ünnep tiszteletére kitűzött magyar jelképek miatt.
Mind a Székelyudvarhely esetében intézkedő Hargita megyei, mind pedig a Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön bírságoló Kovászna megyei prefektus azt kifogásolta, hogy a városháza nem tett román zászlót is minden magyar lobogó mellé.
Semjén Zsolt súlyos támadásnak nevezte a büntetéseket
Súlyos támadásnak nevezte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt, hogy a romániai prefektúrák erdélyi magyar önkormányzati vezetőket büntettek meg a Magyarország nemzeti ünnepén Kovásza és Hargita megyékben kihelyezett magyar szimbólumok miatt.
Semjén Zsolt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: "Nemzeti ünnepünkön különösen elfogadhatatlan és botrányos, hogy büntetik nemzeti szimbólumaink használatát." Magyarországon természetes, hogy nemzeti kisebbségek - így a magyarországi románság - teljes szabadságban használhatják nemzeti és kisebbségi szimbólumaikat.
Ugyanez alapvető elvárás Románia tekintetében is - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a magyar kormány nemzetpolitikai minisztereként teljes szolidaritását fejezi ki az erdélyi magyarság és a megtámadott magyar vezetők iránt. Magyarország kormánya mögöttük áll.
A székelyföldi megyék prefektusai a román zászlótörvényre hivatkoznak, amely előírja, hogy más államok lobogóit csak Románia zászlajával együtt, kizárólag külföldi hivatalosságok látogatása, nemzetközi találkozók vagy ünnepségek alkalmából, hivatalos épületeken vagy a helyhatóságok által kijelölt köztereken szabad kitűzni.
Székelyudvarhelyen a kormány helyi képviseletét ellátó prefektus annak ellenére rótta ki a büntetést, hogy a román zászlók kihelyezését sürgető felszólítására küldött válaszában Gálfi Árpád polgármester tisztázni próbálta, hogy a várost nem a magyar állam, hanem a magyar nemzet jelképeivel díszítették fel az 1848-as forradalom kitörésének 170. évfordulója alkalmából, az ünnepség után pedig leveszik a nemzeti szalagokat.
A polgármester felhívta a figyelmet, hogy Magyarország szabályos állami lobogóját csak március 15-én és kizárólag a városházára tűzik ki a Soltész Miklós államtitkár vezette magyarországi küldöttség tiszteletére, a törvényes előírásoknak megfelelően a román állam hivatalos zászlaja mellé. A polgármester rámutatott: a 2001-ben elfogadott 1157-es számú kormányhatározat lehetővé teszi, hogy az - országos szervezetekbe tömörült - etnikai kisebbségek rendezvényeiken használhassák saját jelképeiket.
A kézdivásárhelyi bírságolásról Bokor Tibor polgármester közösségi oldalán adott hírt. Rámutatott: tíz évre visszamenőleg ugyanazokkal a zászlókkal ugyanazokat a helyeket díszítik fel a városban március 15-én.
RMDSZ: Legyen józanság, több az egyenlőségből, a szabadságból és a testvériségből!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-i üzenetében azt kérte, hogy 2018-ban legyen józanság, több az egyenlőségből, a szabadságból és a testvériségből! A Kelemen Hunor elnök által jegyzet üzenetet az RMDSZ csütörtöki hírlevele közölte.
Az RMDSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a 170 évvel ezelőtt kitört forradalmat teljes nemzeti egyetértés övezi. Annak történeti tablóján mindenki megtalálja a maga helyét és a maga hősét: a radikálisok Petőfi Sándort, az ellenállók Táncsics Mihályt, a romantikusok Jókai Mórt. "Március 15. összeköt bennünket, magyarokat, annak ellenére, hogy sok olyan kérdés van, amelyben megoszlik a véleményünk" - áll az üzenetben.
Az RMDSZ megállapítja, hogy ma ugyan nem kell kivont karddal csatába vonulni, a magyarságnak értékeiért és érdekeiért ugyanúgy harcolnia kell. "Kollektív jogaink biztosítását kérjük, és elvárjuk Romániától, hogy legyen víziója, elképzelése arról, merre kellene haladnia - mert ma céltalan ez az ország, irányt vesztve sodródik. A román politika nem a tudatos tervezésről, hanem az egymás elleni harcról ismerszik meg. Ez nincsen rendjén. Ha a román társadalom képviselői nem kezdenek komoly párbeszédet a jövőről, a 2018-as esztendő is úgy telik el, mint az uniós csatlakozás utáni tíz: nem alkotunk sem újat, sem maradandót" - áll a dokumentumban.
Az RMDSZ emlékeztet arra, hogy az 1848-1849-es szabadságharcot kiegyezés követte. "Mi, magyarok ma is kiegyezésre törekszünk. Ki kell egyeznünk abban, hogy Romániának ugyan a neve román, valójában több nemzetiség közös országa. És ki kell egyeznünk abban is, hogy semmit sem ér a haza szolgálata, ha nem járulunk hozzá az ország fejlődéséhez, közös jövőnk építéséhez" - fogalmazott a Kelemen Hunor elnök által jegyzett ünnepi üzenetében az RMDSZ.
Dancila: A románokat és magyarokat összekötő dolgokra kell tenni a hangsúlyt
Viorica Dancila román miniszterelnök a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából kiadott üzenetében kijelentette: elérkezett a hangsúlyváltás pillanata, és ideje azokra a dolgokra fektetni a hangsúlyt, amelyek összekötik a románokat és a magyarokat, amelyek segítik az emberi és kulturális kapcsolatokat, a közös európai perspektívát, a két népet jellemző hagyományok és szokások felmutatását. A miniszterelnök üzenetét a kormány sajtóosztálya juttatta el az MTI-hez.
Viorica Dancila úgy vélte, a világ magyarságának az ünnepe jó alkalom a romániai magyarságnak, és annak a jó együttélésnek a megünneplésére, amelyet az utóbbi évtizedekben sikerült kialakítani Romániában. A miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte magyar honfitársainak, és köszöntötte őket annak a történelmi pillanatnak a 170. évfordulóján, amikor a magyar forradalmárok csatlakoztak az európai nemzeti felszabadulási mozgalmakhoz.
Nyomatékosította: a mai Európában az etnikumok és a kultúrák közötti különbségek a kölcsönös megértés és tisztelet forrásai kell, hogy legyenek. Ezért Románia az "egység a sokszínűségben" európai elvet vallja, és elkötelezetten támogatja mind az etnikai identitás szabad kinyilvánítását, mind a nyelvi, kulturális örökségi önazonossági elemek ápolását. Ebbéli igyekezetében pedig a magyar társadalmi és kulturális szervezetekre alapoz.
A miniszterelnök megemlítette: a román centenáriumi év az egész romániai társadalom számára rendkívül fontos. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek hozzájárultak az ország közös kulturális örökségéhez, valamint a modern román állam megerősödéséhez.
"A román kormány számít az ország minden állampolgára közös erőfeszítésére, hogy együtt sikerüljön felépíteni azt az országot, amelyben élni szeretnénk" - fogalmazott március 15-i üzenetében Viorica Dancila, Románia miniszterelnöke, aki egyben kellemes ünnepet kívánt a romániai magyaroknak.