Orbán: Középpontban az érdekeink

Közjogi méltóságok és pártvezetők a Magyar Állandó Értekezlet XIII. plenáris tanácskozásán (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Kárpát-medence-szerte megerősödött a magyar érdekképviselet 2014-ben, a választások évében – idézte fel a határon túli magyar pártok sike­reit a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIII. plenáris tanácskozásán Orbán Viktor. A kormányfő a román elnökválasztással kapcsolatban úgy fogalmazott, még korai megítélni, hogy mit hoz Klaus Johannis megválasztása Magyarország és Erdély számára, mindenesetre a leendő államfő a Fidesszel azonos pártcsaládba tartozik, s Áder János köztársasági elnök már találkozót is kezdeményezett vele. Ami az anyaországi választásokat illeti – folytatta a kormányfő –, áprilisban megtartottuk az első országgyűlési választást, amelyen a külhoni magyarok is részt vehettek, a májusban megválasztott EP-delegáció pedig – legalábbis a Fidesz nemzeti listája – őket is képviseli Brüsszelben. „A sikeres nemzetpolitika alapfeltétele a sikeres anyaország” – szögezte le a miniszterelnök, kiemelve, hogy gazdasági kilátásaink jók, s a kormány elindítja az eddigi legnagyobb gazdaságfejlesztési programot, amely 2018-ig komoly megerősítést hoz. Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a jövő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében, ösztöndíjprogramokkal és a magyar nyelvű szakképzést biztosító intézmények támogatásával akarják segíteni a fiatalokat. Orbán Viktor szerint a nemzetközi politikában a geopolitikai megközelítés elsődlegessé vált. Mint mondta, a keleti szomszédságunkban kialakult helyzettel Európa, Magyarország és maga Ukrajna is veszít. A kormányfő megerősítette, hogy következetesen kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, s ez elsősorban nem valamilyen szövetségesi kötelességünk, hanem saját nemzeti önérdekünk. Orbán szerint magyar érdek, hogy Oroszország és hazánk között legyen egy működőképes, önálló, demokratikus Ukrajna, amely a kétszázezres kárpátaljai magyar közösségnek is otthont adhat.

A keleti határainkon kialakult háborús helyzet Európa számára „hideg békét” hozott – tette hozzá Orbán. „Veterán rendszerváltókként” mindenben a lehetőséget és az esélyt keressük, nem akarunk újabb hidegháborút – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, ezt a összefüggést rajtunk kívül a németek értik igazán, hiszen egykori kettéosztottságuk révén megtapasztalták, milyen a hidegháború. „Magyarország önálló külpolitikát folytat, ám Németország támpontot és olykor iránytűt is jelent” – emelte ki.

A kormányfő szerint könnyen lehet, hogy a mostani gazdasági válság egy nagy átrendeződés felszíni megnyilvánulása, s ilyen helyzetekben a nagyhatalmak meg szokták húzni érdekszférájuk határait – ahogy az most Ukrajnában is történik. „Nekünk most nem az a dolgunk, hogy értékeljük szövetségeseink vagy Oroszország magatartását, hanem az, hogy saját érdekeinket és pozíciónkat minél nagyobb pontossággal meghatározzuk” – hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint az a kérdésfeltevés, hogy Magyarországnak hova kell állnia, tévesen ragadt meg a közgondolkodásban, hiszen most az a kérdés, hogy mi a magyar érdek. Ez pedig, tette hozzá, a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi lehetőségek megléte. „A nemzetelvű gondolkodásnak a külpolitikánkban is meg kell jelennie” – tette hozzá. A kormányfő felidézte, hogy hazánk a NATO tagjaként teljesíti kötelezettségeit, hiszen „büszkék vagyunk rá, hogy elmentünk Afganisztánba, pedig nem a mi háborúnk, semmilyen érdekünk nem fűződött hozzá”, s elmentünk Irakba is az Egyesült Államok kérésére. „Erre nem vagyunk büszkék” – jegyezte meg. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy most itt, Közép-Európában történnek a fontos események, ezért mi várunk támogatást szövetségeseinktől.

Mint mondta, külpolitikánk két legfontosabb alapvetése a szövetségi kötelezettségek vállalása és a magyar érdekek képviselete. „A világ minden jelentős gazdasági szereplőjét érdekeltté kell tenni hazánk sikerében – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve –, nem könnyű megtalálni ezt az ösvényt, de most abban a pozícióban vagyunk, hogy mindenki érdekelt a sikerünkben.” „Senkit se tévesszenek meg a felszíni, politikai lökdösődések” – fogalmazott Orbán, utalva arra is, hogy nő az amerikai–magyar kereskedelmi forgalom, s katonai téren is kitűnő az együttműködés. Mint mondta, a hét végén meg is fogja látogatni Litvániában a NATO-hadgyakorlaton részt vevő magyar katonákat.

David Cameron brit kormányfőt idézve Orbán kitért arra is, hogy „az eurózóna egy lehetséges harmadik recesszió határán egyensúlyoz”. Mint mondta, ennek elkerülése érdekében meg kell erősíteni az európai intézményeket. „Erős Európai Bizottságra (EB), erős bizottsági elnökre van szükség” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint – noha eredetileg nem támogattuk – most ki kell állnunk Jean-Claude Juncker EB-elnök mellett.