Megtartó erő lehet a közoktatás

Az egyik, jól ismert gond az állampolgárság kérdése, ugyanis, ahogy a pártelnök emlékeztetett, „a szomszédos országok közül Szlovákia az egyetlen, ahol nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot, a több szerződésben is rögzített jószomszédi viszony dacára”. Égető probléma az iskolák helyzete is a Felvidéken. Berényi József lapunknak rámutatott, hogy ha egy iskola megszűnik egy faluban, különösen egy vegyes lakosságú faluban, akkor nemcsak egy intézményről van szó, hanem a falu lelkülete is megváltozik. A zárónyilatkozat kitér továbbá a még a Dzurinda-kormány alatt kiharcolt kisebbségi intézmények leépülésére is. „A kisebbségi tanácsban ma a félmilliós magyar közösségnek ugyanúgy egyetlen szavazata van, mint a többi, néhány ezres kisebbségnek” – emlékeztetett Berényi.

A plenáris ülésen meghirdetett szakképzés évével kapcsolatban elmondta: nagyon fontos, hogy a felvidéki magyar diákok otthoni és ne anyaországi intézményben tanuljanak, ehhez viszont színvonalas iskolák kellenek. „Rendkívül fontos nemzetmegtartó erő, ha a szakmunkásképzés is elérhető magyarul, ez stratégiai kérdés, nagyon örülünk Magyarország segítségének” – tette hozzá. Berényi József sikerként értékelte, hogy a Magyar Közösség Pártja harmadik erőként került ki a szlovákiai önkormányzati választásból, pedig csak az ország egyharmadában állított képviselőket. Mint mondta, majdnem annyi polgármesterük és képviselőjük van, mint korábban. „Vannak győzelmeink, hiszen jelentősen megerősödtünk például Dunaszerdahelyen, Ógyallában és Somorjában is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy van azért néhány „érzékeny vereség is”. Ám mint mondta, Komáromban csak a párt vesztett, a magyarság azonban nem, hiszen magyar polgármestert választottak, aki „csak felfüggesztette tagságát a Magyar Közösség Pártjában”.