Határon túl
Fokozódik a kivándorlás a Felvidékről
Berényi József: a magyar közösség többsége Európa-párti, a kisebbségvédelem terén azonban csalódást okozott az unió

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke és Gubík László, a Via Nova elnöke (Fotók: Csudai Sándor, Kövesdi Andrea)
Részt vett az Európai Néppárt kibővített elnökségi ülésén, valamint Manfred Weber EP-frakcióvezetővel és Joseph Daul pártelnökkel is találkozott Brüsszelben Berényi József.
A felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke más külhoni szervezetek vezetőivel közösen utazott az Európai Parlamentbe a Fidesz-delegáció meghívására a héten. Berényi József lapunknak beszámolt róla, hogy nem tudott megnyugtató választ adni Daulnak a szlovákiai jobbközép pártok együttműködési lehetőségeiről, ugyanis nagyon sok a kis párt, s nem lesz komoly kihívója Robert Fico szociáldemokrata kormányfőnek az egy év múlva esedékes választásokon. Webert a felvidéki magyarság erős asszimilációjára figyelmeztette. Berényi emlékeztette a német frakcióvezetőt arra, hogy a kisebbségvédelem szerepelt a Néppárt választási programjában, s fontos lenne, hogy meg is valósuljon az EU-ban.
Kedden és szerdán uniós vezetőkkel találkozott Brüsszelben Andrej Kiska szlovák elnök, s országának uniópártiságát méltatta. Berényi szerint a szlovák társadalom és a felvidéki magyarok többsége is EU-párti, már csak azért is, mert a szlovákiai beruházások 80-85 százaléka uniós forrásokból valósul meg, a magyarok számára pedig óriási eredmény a schengeni rendszer. A kisebbségvédelem terén ugyanakkor csalódást okozott a magyarságnak az unió, a csatlakozás óta magára hagyta a nemzeti közösségeket, problémáikat belpolitikai ügynek minősíti. Mint mondta, a felvidéki magyarság többsége nem látja gyakorlati hasznát az EP-képviseletnek, hiszen az unió sorra vonul ki az állampolgárság, a Benes-dekrétumok és az autonómiakérdések megoldásából is.
Berényi József emlékeztetett, hogy az MKP óvatosságra intette a magyarokat a Kiskával kapcsolatos reményeket illetően, s elővigyázatosságuk be is igazolódott, hiszen az új elnök semmilyen gesztust nem tett a felvidéki magyarság irányába. „Kiskának ki kellene mondania, hogy a szlovákiai magyarok nem radikális elvárásokat fogalmaznak meg, hanem a megmaradásukért küzdenek. Óriásit segítene, ha kimondaná ezt az egyetlen mondatot, de nem teszi” – hangsúlyozta a politikus. A szlovákiai külpolitikával kapcsolatban Berényi emlékeztetett, Pozsony számára létezik egy íratlan szabály arra, hogy a belpolitikai ügyei-
ket nem exportálják, szemben a magyar ellenzékkel, amely gyakorta viszi az otthoni problémákat európai intézmények elé.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke lapunknak elmondta: a felvidéki magyar fiatalokat szlovák társaiknál is jobban érinti az elvándorlás, jobb esetben az anyaországba, rosszabb esetben Nyugatra. A fogyás harmadik iránya, az asszimiláció a legaggasztóbb, e tekintetben pedig a fiatalok a leginkább veszélyeztetett réteg, akik számára a korszellem és egzisztenciális okok miatt sem olyan egyértelmű magyarságuk vállalása.
A folyamat megállításához Gubík szerint gazdasági fellendülésre és megfelelő intézményrendszerre, oktatásra van szükség, az ifjúsági szervezet lehetőségei arra korlátozódnak, hogy a fiatalok nyelvén népszerűsítsék a hagyományos értékeket. Kulturális és szórakoztató rendezvényekkel, a népszerű Felvidéki Labdarúgó-bajnoksággal és a Martosi Szabadegyetemmel érik el a fiatalokat. Mint mondta, számos szimbolikus lépése mellett a 2010-ben megváltozott nemzetpolitika azt is lehetővé tette, hogy szerteágazó kapcsolatrendszer alakuljon ki a magyarországi és a határon túli ifjúsági szervezetek között, amely a jövő nemzetpolitikájának alapja is lehet. Gubík hozzátette, a Via Nova hiába szlovákiai szervezet, forrásainak kilencven százalékát magyarországi, nem pedig pozsonyi támogatások jelentik.