Határon túl

„Az etnikai politizálásnak nemcsak létjogosultsága, de jövője is van”

Nacsa Lőrinc kiállt az identitásalapú érdekképviselet mellett

Az etnikai politizálásnak nem csak létjogosultsága van, hanem tartós sikere is lehet – jelentette ki Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Révkomáromban, ahol a Selye János Egyetem (SJE) akadémiai évnyitóján és az oktatási intézmény új rektorának beiktatási ceremóniáján mondott beszédet pénteken.

„Az etnikai politizálásnak nemcsak létjogosultsága, de jövője is van”
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a komáromi Selye János Egyetem tanévnyitó ünnepségén és az új rektor ünnepélyes beiktatásán
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A nemzetpolitikai államtitkár beszédében felidézte: a Selye János Egyetem különleges helyet tölt be a Kárpát-medencei magyarság életében, miután ez az egyetlen olyan, magyar nyelvű egyetem, amely az adott állam fenntartásában és Magyarország kormányának támogatásával működik a Kárpát-medence külhoni régióiban.

Rámutatott: ennek a lehetősége három okból adott. Egyrészt mert a felvidéki magyarság felismerte azt a jogos igényét, hogy szüksége van egy ilyen intézményre, kiállt mellette, és a józan többség támogatta ezt az ügyet.

Aláhúzta: ez bizonyítja, hogy ha egység, elszánás és állhatatosság van a törekvések mögött, akkor páratlan sikereket lehet elérni.

„Együtt erő vagyunk, szerteszét pedig gyengeség” – szögezte le.

Nacsa Lőrinc elmondta: a második ok, amiért az intézmény működhet, az az, hogy a létrehozását célzó elhatározásnak 2003-ban sikerült érvényt szerezni egy okos és kiérlelt politikai kompromisszum eredményeképpen.

„Ez azt bizonyítja, hogy az etnikai politizálásnak nem csak létjogosultsága van, hanem maradandó sikere is lehet” – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, hozzátéve: ha a magyarok összetartanak és jóban vannak mindenkivel, akkor maradandót tudnak alkotni, és a következő nemzedékeknek jövőt tudnak biztosítani.

Kiemelte: ezenfelül ha a Kárpát-medence népei is együttműködnek, akkor Közép-Európa az általunk ismert és szeretett Európa megmaradásának záloga is lehet. Hozzáfűzte: ezért is örömteli, hogy Magyarország és Szlovákia kormányai közt ismét jó a viszony, és tovább javulónak mondható.

Elmondta: a harmadik ok, amiért az intézmény ma működhet, az az egyetemi dolgozók, a hallgatók és az oktatók közössége, akik közül ma kiemelt figyelmet kap az egyetem régi-új rektora, Tóth János professzor, akinek sok sikert kívánnak az újra felvett hivatal vezetéséhez.

Nacsa Lőrinc köszöntője záró mondataiban hangsúlyozta: küzdelmes idők állnak előttünk, de a magyarok megtanulták, hogy ha hittel, összefogással és lankadatlan erővel dolgoznak a mostanihoz hasonló küzdelmes időkben, akkor nem csak megmaradni, de gyarapodni is tudnak. Hozzáfűzte: szemmel látható, hogy külső, idegen erők rést keresnek az összetartásunkon, amelyen keresztül támadhatják a hitünket, értékeinket és a háború, a békétlenség magvait vethetik el. Leszögezte: nem szabad engedni ezeknek a törekvéseknek, hanem ragaszkodni kell ahhoz, amit az előző nemzedékek megszereztek, és építkezni kell ezekre az alapokra.

Kapcsolódó írásaink