Határon túl
Egy város, amely hidat épít nemzetek között
A 300 éves szlovák-magyar együttélés és a szüret közös öröme színes programsorozatban elevenedik meg

Soltész Miklós a Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok megnyitóján arról beszélt, hogy az elmúlt 10-15 évben a magyarországi szlovákok a harmadik legnépesebb nemzetiség az országban, hiszen közel harmincezren vannak, köztük a kiskőrösiekkel.
Mint mondta: „hatalmas feladatot láttak el és tettet hajtottak végre a két nemzet között”, hiszen a szlovákok és a magyarok között a megbékélés elindult, megerősödött, és talán az egyik legjobb kapcsolat van most a két ország között a történelem évszázadai során – fogalmazott.
„Ehhez azonban kellettek a magyarországi szlovákok is, akik kultúrájukkal, zenéjükkel, hitükkel, valamint evangélikus és katolikus közösségeikkel segítik a jó kapcsolat ápolását” – tette hozzá kifejtve, hogy bátrak és nagyszerűek a magyarországi szlovákok, mert néhány hónnappal ezelőtt Bükkszentkereszten, az országos szlovák nemzetiségi napon az evangélikus templomuk megújításához kértek támogatást, amelyet meg is kaptak.
Az államtitkár ígéretet tett, hogy a munka ezzel nem fejeződött be, és jövőre is folytatódik a felújítás, közösség építése Kiskőrösön. Soltész Miklós szerint a számos nemzet részvétele, a szomszédos és távolabbi országok képviselőinek jelenléte azt mutatja, hogy Kiskőrösön nagyszerű összefogás zajlik. Márpedig enélkül sem az országban, sem a nemzetek között, sem a világban nem lehet békességet teremteni, a fejlődést fenntartani – tette hozzá.
Font Sándor (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun vármegye 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője felidézte, hogy az evangélikus Wattay család fontos szerepet játszott Kiskőrös alapításában és benépesítésében, mivel kedvezményeket biztosítottak a felvidékről érkező mintegy 70 szlovák családnak, akikkel a várost betelepítették.
A képviselő a kiskőrösi szüreti napok kapcsán a szintén felvidéki, evangélikus lelkészi családban született Hamvas Bélát idézve kifejtette, hogy „alapvető különbség a homoki borok fajtái között nincs. Mindegy, hogy rizling, kadarka, muskotály, otelló, mézes fehér.
A homoki az egyszerűbb életsebek gyógybora”. Domonyi László Kiskőrös polgármestere arról beszélt, hogy a szüret nemcsak munka, hanem ünnep is. Ünnepe a szőlőnek, a bornak, a természet ajándékának, amelyekhez ezer szállal kötődik a város múltja és jelene, de ünnepe a közösségnek is, hiszen a szüreti napokon együtt vonulnak fel, együtt kóstolják meg a szlovák ételeket és együtt hallgatják a népdalokat, táncolnak a népzenére.
„Ezek a közösen átélt pillanatok teszik igazán élővé és maradandóvá a hagyományainkat” – fogalmazott. A Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok rendezvénysorozatot harmincegyedik alkalommal rendezik meg szeptember 4. és 7. között az alföldi városban.
A szlovákok több mint 300 évvel ezelőtt, a török kiűzetése után népesítették be a települést. A programsorozattal egyrészt emlékeznek az ősökre, akik a szőlőtermelés kultúráját meghonosították, másrészt gondolnak a jelenre, a várható idei termésre is.
A tűzijátékkal záruló többnapos rendezvény kínálatában folklórprogramokkal színesített szüreti felvonulás, borlovagrendi ceremónia, nemzetiségi ételkóstoló és borutca, kézműves vásár, veterán jármű felvonulás és kiállítás, musical-operett előadás, táncház és könnyűzenei koncertek egyaránt szerepelnek. Sztárfellépők között lesz Regán Lili, a TNT együttes és a Tóth Vera Band.