Határon túl
Kolozs megye magyar díszpolgárokat kapott
Két sportoló munkásságát ismerték el a tiszteletreméltó kitüntetéssel
A kolozsvári sétatéri Kaszinóban tartott ünnepségen Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte román és magyar nyelven a jelenlévőket. Alin Tise megyei tanácselnök díszpolgárokhoz címzett levelét olvasta fel, melyben a megyei elöljáró a két kitüntetett munkásságát méltatta, amellyel megfogalmazása szerint számos generációnak mutattak példát.
Vákár István elmondta: a korábban díszpolgárrá avatott Tasnádi István olimpiai ezüstérmes súlyemelő és Kallós Zoltán néprajzkutató után a megyei közgyűlés most olyan személyiségek munkásságát ismeri el, akik a sport és a tudomány terén is maradandót alkottak, a Kolozs megyei magyar közösséget szolgálták és példát mutattak a fiataloknak, hogy a szülőföldön is lehet alkotni, családot alapítani.
Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese Uray Zoltánt méltatva elmondta: nemcsak tudósként, biológusként vette ki a részét a kolozsvári közösségi életből, hanem tőrvívóként is. A neves kolozsvári vívóiskola markáns tagja volt és a sportág támogatója. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagja, igazi „közösségi ember”, aki szolgálta a közösségét – sorolta a kitüntetett érdemeit a méltató.
A 93 éves Uray Zoltán köszönőbeszédében úgy értékelt: a kolozsvári vívók „jó munkát végeztek”, az 1950-80-as években számos nemzetközi versenyen vettek részt, összesen 357 érmet hoztak haza. A romániai vívók közül őt díjazták elsőként világversenyen – mondta arra utalva, hogy tőrvívóként megszerezte a romániai vívás első, világversenyen elért érmét, amikor az 1954-es főiskolai világbajnokságon dobogós lett.
Uray Zoltán 1931. szeptember 23-án született Kolozsváron, tanulmányait is szülővárosában végezte. Egyetemi diplomát a Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett biológiából 1955-ben. A biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
1950 és 1957 között volt a román vívóválogatott tagja, 1952-ben részt vett a helsinki olimpián. 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon egyéniben és csapatban is bronzérmes lett. Kétszeres országos tőrvívóbajnok.
Nyugdíjba vonulása után a közösségi élet aktív tagja maradt, tudományos rendezvényeket szervezett, közreműködött több, a kolozsvári sportról és vívásról szóló több monográfia elkészültében, évente ösztöndíjakat ajánl fel kiváló fiatal sportolóknak.
A Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt méltató Blag Ovidiu újságíró a „normalitás gesztusának” nevezte a jeles sportolók kitüntetését. Bogdán Lászlóról elmondta: kiváló atlétikai teljesítménye mellett egyetemi tanárként is sokat tett a kolozsvári közösségért, az általa edzett sportolók jelentős sikereket értek el.
Bogdán László köszönőbeszédében nagy megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést, és azt, hogy Uray Zoltánnal egyszerre veheti át.
Bogdán László atléta, nyugalmazott egyetemi tanár 1950. május 21-én született Kolozsváron. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Testnevelés Karán szervezett diplomát 1972-ben, majd Bukarestben tanult. A tízpróba romániai csúcstartója, a BBTE Testnevelés és Sport Karának volt dékánja, aki atlétikaedzőként is jelentős sikereket ért el.
