HÖOK: Közös felelősség a határon túli magyarok anyanyelvének őrzése

A tervezet értelmében hivatali érintkezésben kizárólag a szlovák nyelv használata lenne megengedett és az információs táblákon a szlovák feliratoknak a kisebbségi nyelvűeknél jóval nagyobb méretben kellene szerepelniük. A szabályok megszegése esetén komoly bírságokkal kellene számolni, amelyek akár az 5000 eurót is elérhetik. Ez a szigorítás ellehetetlenítené, hogy például magyar nyelven lehessen jegyet vásárolni, küldeményt feladni, vagy akár mentőszolgálatot hívni, és jelentősen megnehezítené a mindennapi ügyintézést – írták.

Értékelésük szerint a változtatások nemcsak a gyakorlati életben okoznának nehézséget, hanem sértenék a Szlovák Köztársaság alkotmányának vonatkozó cikkelyeit is, amelyek elismerik a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát.

Eszerint senkit nem érhet megkülönböztetés az anyanyelve miatt, és a kisebbségeknek joguk van anyanyelvük hivatali használatához. A jelenleg hatályos nemzeti kisebbségi nyelvekről szóló törvény még tovább megy és biztosítja például a kétnyelvű feliratok alkalmazását olyan településeken, ahol az adott kisebbség aránya eléri a 15 százalékot.

Kiemelték, a HÖOK a felvidéki magyar hallgatókat képviselő tagszervezetével, a Diákhálózattal együtt kiemelten fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar közösségek megőrizhessék nyelvi és kulturális önazonosságukat. Az anyanyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem az identitás egyik legfontosabb alapköve. Az a jog, hogy valaki az anyanyelvén szólalhasson meg, lépjen kapcsolatba intézményekkel vagy közszolgáltatásokkal, nemcsak a gyakorlati életminőséget javítja, hanem a közösségek fennmaradásának záloga is – hangsúlyozták.

A felvidéki magyarság, akárcsak más határon túli közösségek, évszázadok óta őrzi kultúráját és identitását sokszor kedvezőtlen körülmények között is. Az ő támogatásuk, a kulturális értékeik, valamint anyanyelvük megőrzése nemcsak a helyi magyar közösségek érdeke, hanem az egész magyar nemzet közös ügye – fogalmaztak a közleményben.