Határon túl

Kelemen Hunor aggódik a romániai elnökválasztás eredményei miatt

Reális annak a veszélye a romániai parlamenti választáson, hogy a voksok 40 százalékát olyan politikai erők szerzik meg, amelyek azt állítják, hogy a legionarizmus és a Vasgárda jó volt Romániának, amelyek tagadják a holokausztot, és amelyek szerint Romániának el kell távolodnia az Európai Uniótól és a NATO-tól – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Besztercén.

Kelemen Hunor aggódik a romániai elnökválasztás eredményei miatt
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke
Fotó: MTI/Kiss Gábor

A romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulója után Romániában minden ember szavazatára és minden olyan politikai alakulat erejére szükség lesz, amely azt akarja, hogy az ország folytassa az európai és transzatlanti útját – szögezte le a romániai magyar politikus.

Az RMDSZ államfőjelöltje elmondta: a vasárnap elért 4,6 százalékos eredménye 70 ezer vokssal több, mint a 2019-es államfőválasztáson elért, de a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz képest most gyengébb volt a mozgósítás.

A december elsejei parlamenti választásokon jobb eredményt kell elérni, amihez példás mozgósítás kell – húzta alá.

„Nagyobb mozgósításra van szükség december elsején a mi közösségünk körében, hogy erős frakciónk legyen a szenátusban és a képviselőházban” – mondta az államfőjelölt. Megköszönte a rá adott voksokat, és kifejezte afeletti örömét, hogy a választók megértették üzenetét.

Kelemen Hunor rámutatott: az a tény, hogy az államfőválasztás második fordulójába a szélsőjobboldalinak tartott Calin Georgescu független jelölt és az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi került be, azt jelzi, hogy a következőkben kemény verseny várható.

Felhívta a figyelmet, hogy az államfőválasztás meglepetésnyertesére és a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjére, George Simionra leadott voksok az összes szavazat 36 százalékát teszik ki. Ez az arány erős politikai erőt mutat, amely „nem feltétlenül barátságos a demokratikus értékekkel és elvekkel” – mondta.

Közölte: meglátása szerint azok, akik Georgescura és Simionra adták a voksukat, nem mind szélsőségesek, inkább protesztszavazatokról van szó, amelyekkel a választók a kormánypártokat büntették. Fontos lesz megérteni, hogy miért született ilyen eredmény, amelynek hatására „összeomlott” a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – mondta, hozzátéve, hogy e pártok vezetőinek le kell vonniuk a tanulságot.

Úgy vélte, a kormánypártok stratégiai hibákat követtek el, ezek vezettek a jelenlegi eredményhez.

Ellenezték az általa javasolt előre hozott választásokat is a politikai instabilitástól tartva, és döntésük végül káoszhoz vezetett. Kelemen Hunor aláhúzta: Calin Georgescu nem három hete jelent meg a nyilvánosság előtt, az elmúlt években már voltak a szélsőségesség erősödésére utaló jelek. Ha az ember kilép a saját „buborékából”, érzékeli, hogy van egy másfajta valóság is, látja az emberek elégedetlenségét, dühét – mondta a szövetségi elnök, aki szerint ennek megértéséhez szóba kell állni az emberekkel.

Közölte: számított arra, hogy Georgescu jó eredményt ér el, de maga sem hitte volna, hogy bekerül a második fordulóba. Újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ támogatná-e az államfőválasztás második fordulójába bejutott Elena Lasconit, elmondta: ezt december 2-án jelentik be, a szövetség számára most a parlamenti választás a prioritás. Attól is elzárkózott, hogy az esetleges jövőbeli koalíciókról beszéljen.

„Most saját magunkat kell megmenteni, utána az országot is megmentjük. Ha nem tudjuk megmenteni magunkat, nem leszünk képesek részt venni az ország megmentésében” – mondta Kelemen Hunor arra utalva, hogy az RMDSZ-nek át kell lépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt. Az erdélyi megyékben elért siker titkát firtató újságírói kérdésre közölte: államfőjelöltként az emberek problémáira kérdezett rá, próbált megoldást keresni, nyíltan és őszintén beszélt magyarokkal és románokkal egyaránt.

Kelemen Hunor Beszterce-Naszódban 3889 voksot szerzett, többet, mint öt éve, amikor 3740-en voksoltak rá – hangzott el. A megye legnagyobb magyar közösségét, Magyardécsét is magába foglaló Árpástó (Branistea) és Szentmáté (Matei) községben első helyen végzett. A szövetségnek szenátor- és képviselőjelöltje is van az észak-erdélyi szórványmegyében, ahol a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 11 349-en vallották magukat magyarnak.

Kapcsolódó írásaink