Határon túl
„Az a cél, hogy a magyar részvétel ne maradjon el a romántól”
Csoma Botond szerint az RMDSZ választási kampányának gerincét a door to door módszer képezi
A Kolozs megyei képviselőjelölt a zömében magyarok lakta Magyarfenes településen találkozott a választókkal. Az MTI-nek telefonon elmondta: az RMDSZ választási kampányának gerincét a door to door módszer képezi, nem szeretnének csak a közösségi médiára hagyatkozni.
Hangsúlyozta: jelöltjeik a következő másfél hétben minden településre elmennek, ahol magyar emberek élnek, hogy minél többükkel tudjanak beszélni.
Csoma Botond emlékeztetett: az RMDSZ a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választásokon azért tudott jó eredményt elérni, mivel a magyar részvétel egy százalékkal magasabb volt, mint a román.
„Most is azt kell elérnünk, hogy legalább ugyanolyan magas legyen a magyar részvétel is, mint a román, mert ha elmarad tőle, akkor mások fognak dönteni helyettünk, a mi dolgainkról” – fogalmazott.
A visszajelzések jók, sokan biztosították arról az RMDSZ politikusait, hogy november 24-én és december elsején is részt vesznek a választásokon – mondta.
Közölte: Kelemen Hunor államfőjelöltként magyaroknak és románoknak egyaránt jó választás, minden rá adott szavazat erősíti a romániai magyar közösséget. Felidézte, hogy a hétfői elnökjelölti vitán is az RMDSZ jelöltje volt az egyetlen, aki az ország valós problémáiról beszélt.
A parlamenti választások kapcsán kifejtette: „December elsején erőt kell felmutatni, akkor esély van rá, hogy a józan ész visszatérjen a kormányba, és az erdélyi magyarok döntési pozícióba kerüljenek.”
Hozzátette, hogy a bukaresti kabinetben a közösségi ügyekről és az ország ügyeiről is lehet dönteni, dolgozni.
Az MTI kérdésére elmondta: az RMDSZ kormányon a magyar közösséget érintő döntések kapcsán is másként tud fellépni. Példaként említette, hogy meg kell akadályozni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által javasolt közigazgatási átszervezést.
„Ez óriási csapás lenne a magyar közösségre. Ha megvalósulna, kikerülnénk az önkormányzati döntési mechanizmusokból, az erdélyi magyarság egy kiszolgáltatott helyzetben lenne” – fogalmazott.
Felidézte: az RMDSZ-nek 2011-ben már „volt ereje” megakadályozni egy hasonló kezdeményezést, és reményét fejezte ki, hogy most is lesz.
A nyelvhasználati jogok kapcsán kiemelte: az RMDSZ-nek partnereket kell találni ahhoz, hogy az anyanyelvhasználati küszöböt 20 százalékról 15-10 százalékra csökkentsék, és a szimbólumhasználat terén is szükség van törvénymódosításra az akadályozó perek miatt.
„A bíróságok sokszor rosszhiszeműen értelmezik az érvényben lévő jogszabályokat, ezek túl tágan értelmezhetőek. Olyan módosításra van szükség, amely biztosítja, hogy nem értelmezheti bárki kénye-kedve szerint őket” – húzta alá a jogász végezettségű politikus.
A RMDSZ kormányra kerülése a családtámogatási közpolitikák szempontjából is fontos, mivel a román politikai pártok nem foglalkoznak hangsúlyosan a népességcsökkenés kérdésével – mondta.
Példaként említette, hogy a szövetség ellenzékbe kerülésével leállt a Cseke Attila fejlesztési minisztersége idején indított bölcsődeépítési program - a többi között Kolozsváron is, ahol nagy szükség van bölcsődékre.
„Sok mindent kell rendezni, ott vannak a magyar közösség ügyei és olyanok is, melyek általánosak, azokkal is foglalkozni kell” – húzta alá.
A Kolozs megyei képviselőjelölt elmondta: a közép-erdélyi megyében a magyarok nagy számban vettek részt a júniusi választásokon, az RMDSZ 43 ezer szavazatot kapott, amire húsz éve nem volt példa.
„Azt gondolom, hogy az állampolgárok bíznak az RMDSZ-ben. Azt is támogatták, hogy kormányon legyünk, és értékelték az RMDSZ kormányon elért eredményét, ez a door to door kampány során is visszaigazolódott. Bízom benne, hogy jó eredmény lesz Kolozs megyében is” – mondta.
Emlékeztetett: a román többségű megyében az RMDSZ rendszerint a szavazatok visszaosztása során nyerte el a második képviselői és a szenátori mandátumot, és idén is bíznak ezek megszerzésében.