Határon túl
Zsigó Róbert: Elengedhetetlen, hogy a magyar kultúra a mindennapjaink része legyen
Az erdélyi városban idén 11. alkalommal nyitották meg a helyi magyarság ünnepét, mely már szerdán elkezdődött és vasárnap este zárul a várban.
A Kultúrpalota nagytermében tartott nyitógálán Zsigó Róbert beszédében Baja országgyűlési képviselőjeként is üdvözölte az ünneplőket, és a két testvérváros közötti hasonlóságokra is kitért. Rámutatott: mindkettő eltérő kultúrák metszéspontjában fekszik, Marosvásárhelyen együtt él a magyar és a román közösség, míg Baján a bácskai világ etnikai és kulturális különbözőségei vannak jelen.
Kodály Zoltánt idézte: „Kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű”. Rámutatott: a zeneszerző szavai arra figyelmeztetnek, hogy mekkora elhivatottság kell a kultúránk gondozásához, és továbbadásához elengedhetetlen, hogy mindennapjaink része legyen.
„Elengedhetetlen, hogy kisebb közösségeinknek, elsősorban a családtagjainknak, gyermekeinknek, unokáiknak továbbadjuk a nyelvünk, mesevilágunk, muzsikánk kincseit. Elengedhetetlen az is, hogy a nagyobb közösségeinkben, városunk és a nemzetünk életében jelen legyünk, azt szenvedéllyel alkossuk, alakítsuk, támogassuk” - mondta. Hozzátette: Marosvásárhely felismerte felelősségét a magyar kultúra ápolásában, továbbadásában.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyekért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára aláhúzta: a Forgatag az elmúlt 11 évben a vásárhelyiség gondolatát vitte tovább, és a legtisztább magyar kultúrát adta át kicsiknek és nagyoknak. Beszédében jeles történelmi személyiségeknek a városhoz fűződő kapcsolatát idézte fel, leszögezve, hogy ezt az örökséget a későbbi korok nehézségei, a szocializmus terrorja, a magyar nyelvet és kultúrát ért támadások sem tudták lerombolni. Úgy vélte, ezekből a próbatételekből adódik, hogy Vásárhely különleges hely, és a vásárhelyi lokálpatriotizmust világszerte elismerik.
„Mi magyarok ma is itt vagyunk, azok, akik itt élnek és azok, akik otthonról hazajönnek” – fogalmazott.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke a megyei kulturális intézmények fontosságára hívta fel a figyelmet, melyek a Forgatag aktív szereplői. Kérte a jelenlévőket, hogy szeressék és becsüljék meg őket, mivel a hagyományainkat, kultúránkat, szellemi és épített örökségünket mutatják be, és a rendezvényt is, mely reflektorfénybe állítja mindezt. „A Forgatag tízéves története bizonyítja, hogy kitartással és munkával olyan rendezvényt lehet megvalósítani, ami többet nyújt, mint a programok összessége: értéket teremt és közösséget épít” - értékelt.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a korábbi, 1990 márciusa óta tartó küzdelmekre emlékeztetett. Közölte: azóta minden jóra fordult, és a város polgármestereként nyithatja meg a Forgatagot, melyet a közösség erősítésére, építésére hoztak létre. Úgy értékelt, hogy „a marosvásárhelyi rendszerváltás” épp a Forgataggal kezdődött. „Ez a rendezvény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mi, vásárhelyi magyarok legyőzzük a kishitűségünket, félretegyük az ellentéteket, és mutassuk meg, hogy képesek vagyunk összefogni” – fogalmazott.
Az ünneplőket Nagy Éva, a szervező Marosvásárhelyért Egyesület elnöke is köszöntötte, majd átadták a Bethlen Zsuzsanna-díjat, amelyet tavaly alapított az egyesület. A kitüntetést Molnár Gábor vállalkozó vehette át.
Az estét Nyári Károly dzsesszzongorista és lánya, Nyári Edit koncertje tette ünnepélyesebbé. A nyitógála után a jelenlévők a várba vonultak, ahol az idei rendezvényen új helyszínként debütáló Borkertet is megnyitják.