Határon túl

Drávamenti Hagyományok Háza nyílt Felsőszentmártonban

Soltész Miklós véleménye szerint meg kell becsülni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni

Átadták a horvát nemzetiségi múzeumként és faluházként működő Drávamenti Hagyományok Házát a baranyai Felsőszentmártonban vasárnap.

Drávamenti Hagyományok Háza nyílt Felsőszentmártonban
Drago Horvat pécsi főkonzul, Mladen Andrlic horvát nagykövet, Vélin Veszna, a Josip Gujas Dzuretin Horvát Kulturális Egyesület elnöke, Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke, Szolga József, az Országgyűlés horvát nemzetiségi szószólója, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Gugán Iván, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke a horvát nemzetiségi múzeumként és faluházként működő Drávamenti Hagyományok Háza átadásán Felsőszentmártonban. A Kossuth utcában álló hagyományok házának kialakítására 120 millió forintból, egy korábban szolgálati lakásként működő, de évtizedek óta üresen álló romos épület felújításával nyílt lehetőség
Fotó: MTI/Ruprech Judit

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen hangsúlyozta: értéket teremteni, fejlesztést megvalósítani akkor lehet, ha békesség, nyugalom van, és ez igaz a nemzetek közötti és a közösségen belüli viszonyokra is.

„Arra biztatnék mindenkit, hogy a következő hetekben, hónapokban arra figyeljenek Felsőszentmártonban, Barcson és másfelé is, kik azok, akik egy közösségen vagy az országon belül a békességet akarják, és kik azok, akik ezt borítják” – tette hozzá.

Véleménye szerint meg kell becsülni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni, ezt akkor lehet folytatni, ha az emberek a következő időszakban is békességben lesznek egymással.

Soltész Miklós beszédében Kodály Zoltánt idézve arról is szólt, hogy kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egykettőre „elpárolog”, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.

Szavai szerint a Dráva menti Felsőszentmárton lenyomata Magyarország és Horvátország történelmének, mert megszenvedte a török háborúkat, Trianont, ennek következtében az itt élő gazdák nem tudták művelni a Dráva túloldalán lévő földjeiket, valamint a kommunizmus azon időszakát is, amikor megpróbáltak ellenséges viszonyt teremteni magyarok és horvátok között.

De itt megvan az újrakezdés lehetősége, a kultúra megszerzése újra és újra, ez jellemzi a horvát közösséget – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy ez elmúlt években több, a horvát nemzetiséget érintő fejlesztés valósult meg Magyarországon: tájházak, művelődési házak, színházak, kultúrterek, iskolák, templomok újultak meg vagy épültek.

Emellett a magyarországi horvát közösség, az Országos Horvát Önkormányzat nagy figyelmet fordított a horvátországi földrengés károsultjainak megsegítésére, épületek helyrehozatalára, diákok nyaraltatására – fűzte hozzá.

Mladen Andrlic magyarországi horvát nagykövet méltatta Horvátország és Magyarország jó kapcsolatát, fontosnak nevezte a Magyarországon élő horvát nemzetiséghez kapcsolódó, a kultúra, valamint a hagyományok ápolását szolgáló fejlesztéseket.

Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke az MTI érdeklődésére beszámolt arról, hogy a település Kossuth utcájában álló hagyományok házának kialakítására egy korábban szolgálati lakásként működő, de évtizedek óta üresen álló romos épület felújításával nyílt lehetőség.

A 120 millió forintos, abból 70 millió forint kormányzati támogatással megvalósult beruházásnak köszönhetően az épület faluházként, valamint horvát népviseleteket és olyan régi használati tárgyakat bemutató múzeumként működhet, amelyeket a fiatalok ma már szinte csak képeken, vagy filmeken láthatnak – tette hozzá.

Szólt arról, hogy az országos önkormányzat tíz évvel ezelőtt, a közösségi házzal és a sportcsarnokkal együtt vásárolta meg a most megújult ingatlant, hogy kulturális és sportközpontot hozzon létre, és önkormányzatokkal, civil szervezetekkel programokat szervezzen a Felsőszentmártonban, valamint a környéken élő horvát nemzetiségű lakosságnak.

Rendezvényeik sikerét mutatja, hogy már több tízezer látogatójuk volt Magyarországról és az anyaországból – mondta.

Kapcsolódó írásaink