Határon túl

Kelemen Hunor: A vajdasági magyarság számíthat a többi határon túli magyarra

Az országos parlamentbe jutásért való versenyben csupán egyetlen magyar párt van

A vajdasági magyar emberek számíthatnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, számíthatnak az erdélyi magyarokra, mint ahogy számíthatnak minden olyan közösségre, amely kisebbségben él, és osztja azt a sorsközösséget, amelyen a Magyarország határain kívül rekedtek osztoznak – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön Szabadkán.

Kelemen Hunor: A vajdasági magyarság számíthat a többi határon túli magyarra
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke
Fotó: Facebook

A politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén vett részt, ahol kiemelte: a Kárpát-medencei magyarok alapállása, hogy ki kell állni egymás mellett, és egymást kell erősíteni. A határon túli magyarok közös sorson és közös jövőn osztoznak, és „meg vagyok győződve arról, hogy a 20. század után a 21. században a Kárpát-medencei magyarok, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sikeres évszázadokat tudhatnak maguk előtt, hogyha elvégzi mindenki azt a feladatot, amelyet a nemzetért, a közösségért el kell végezni”.

Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség októberben elhunyt elnökét Kelemen Hunor a határon túli magyarok „nagyobbik testvérének”, „bátyjának” nevezte, aki mindig készen állt támogatni a többi külhoni magyar közösséget.

Kelemen Hunor rámutatott, Erdélyből és a más határon túli közösségekből nézve a vajdasági magyar politikusok által elvégzett munka nemcsak meggyőző, hanem tisztelet is érdemel. Követendő példának nevezte a szerbek és a magyarok közötti, tíz évvel ezelőtti történelmi megbékélést, amelynek az elérésében Pásztor Istvánnak nagyon nagy szerepe volt. Rámutatott, ez a megbékélés a románok és a magyarok között még nem történt meg. „Ez nem a mi mulasztásunk, ez nem Magyarország mulasztása, hanem a román többséggel még mindig nem tudtuk megértetni, hogy ők felelősek azért, hogy hogyan érzi magát egy etnikai kisebbség a szülőföldjén, és hogy az, ami nekünk jó, az tőlük nem vesz el semmit” – húzta alá.

Hozzátette, a megbékélésben fontos szerepe volt a szerb vezetésnek, amely rájött, hogy a kisebbségek támogatása mindenkinek jó. A vajdasági magyar közösség megerősítéséhez azonban kellett a magyar kormány 2010-es paradigmaváltása is, amely szerint erős partnerség kell a szomszédos országokkal, és meg kell erősíteni a határon túli magyar közösségeket, hogy ne csak az etnikai identitás megőrzése legyen a legfőbb feladatuk, hanem a gazdaság is fejlődni tudjon, és boldogulni tudjanak a szülőföldjükön.

Az RMDSZ elnöke leszögezte: „az európai nemzeti kisebbségek jogait nem szabad pusztán emberi jogi kérdésként kezelni, ez tévedés lenne, ez kevés lenne ma már”. Hozzátette, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését „biztonságpolitikai kérdésnek kell tekinteni, és úgy kell kezelni, mint a stabilitásnak, a békének, a jólétnek egyik nagyon fontos feltételét”.

Rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségeknek mindig ott kell lenniük, ahol a döntéseket hozzák, vagyis az önkormányzati, tartományi és országos vezetésben, „mert a mi közösségünkért csak mi tudunk dolgozni”. Aki nem ül az asztalnál, az az étlapra kerül, és aki az étlapon van, azt előbb vagy utóbb meg is rendelik, és fogyasztanak belőle. Ezt pedig egy nemzeti kisebbségi közösség nem engedheti meg - húzta alá az RMDSZ elnöke.

Beszéde végén Kelemen Hunor leszögezte, hogy a VMSZ-nek vasárnap győznie kell a választásokon, hogy „a magyaroknak maradjon erős képviselete, (...) és ha már megmutattuk az erőnket, mutassuk meg közösen ismét, hogy velünk magyarokkal a következő évtizedben is számolni kell a Kárpát-medencében mindenhol”.

Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke és parlamenti listavezetője rámutatott, hogy kisebbségi sorsban minden választás sorsdöntő, hiszen a közösség azonnal megérezné, ha kevesebb politikus képviselné az érdekeit.

„Mi arra készülünk vasárnap, hogy győzni fogunk. Azért készülünk erre, mert azt gondoljuk, hogy mindent megtettünk ennek érdekében az elmúlt hat évben, és nem csak az elmúlt hat évben, hanem az azt megelőző hetekben, hónapokban és években is, és abban bízunk, hogy a vajdasági magyar közösség méltányolni fogja azt a munkát, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség Pásztor István vezetésével az elmúlt 17 évben megvalósított annak érdekében, hogy Vajdaságban jó legyen magyarnak lenni” – hangsúlyozta beszédében a megbízott pártelnök.

Juhász Bálint, a VMSZ intézőbizottságának az elnöke és tartományi listavezetője rámutatott: azért fontos a választás, mert a jogokat és előnyöket nehezebb megvédeni, mint elérni, most pedig ezen jogok védelméről van szó. Mint mondta, a VMSZ számos olyan kérdéssel foglalkozott és foglalkozik, amelyekkel más nem, és a VMSZ nélkül ezek – például Szabadka szecessziós városmagjának a megőrzése – háttérbe szorultak volna. Ki, ha nem a VMSZ – vetette fel a politikus mindenkit arra biztatva, hogy vasárnap válassza a Vajdasági Magyar Szövetség listáját az országos és a tartományi parlamenti választáson is.

Szerbiában december 17-én előrehozott országos parlamenti és tartományi választást tartanak, illetve 65 dél-szerbiai településen előrehozott önkormányzati választást is. Az országos parlamentbe jutásért 18 párt és pártszövetség listája versenyez, az indulók között egyetlen magyar van, a VMSZ listája.

Kapcsolódó írásaink