Határon túl

Szili Katalin: Lendületesen zajlik a csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése

Bákó megyében nőtt az önmagukat magyarnak vallók létszáma

Lendületesen zajlik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gondozásában a Bákó megyei, csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése – állapította meg Szili Katalin kétnapos csángóföldi látogatása tapasztalatait összegezve.

Szili Katalin: Lendületesen zajlik a csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése
Szili Katalin Csángóföldön járt
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

A miniszterelnöki főtanácsadó szerdán az MTI-nek elmondta: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságával és Járai Zsigmonddal, a csángó-magyar együttműködést koordináló miniszterelnöki megbízottal együtt, az MCSMSZ felügyelő bizottságának tagjaként is látogatta végig azoknak a fejlesztéseknek a helyszíneit, amelyek az elmúlt négy évben történtek.

Előzőleg hat éve járt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége Csángóföldön. A mostani, Pánczél Károly bizottsági elnök vezette delegációban a testület öt tagja, Jakab István parlamenti alelnök, két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt.

A két nap alatt 13 települést látogattak meg, ahol az MCSMSZ a magyar kormány támogatásával óvodákat, iskolákat, közösségi házakat épített, vagy újított fel.

Csángóföldön 34 településen körülbelül 55 ezer magyar ajkú, vagy önmagát magyarnak valló lakos él, közülük 22 településen mintegy 2200 gyermek naponta részesül étkeztetésben, és tanulja a magyar nyelvet, fejlesztik tovább a magyar kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos ismereteit - részletezte a miniszterelnöki főtanácsadó. Most mintegy 70 pedagógus végzi a tanítást, rajtuk kívül az MCSMSZ-nek 38 olyan munkatársa van még, akik a hagyományőrzést vagy pedig a népi hangszeroktatást tanítják.

Szili Katalin szerint „nagyon jó helyre kerültek” azok a fejlesztések, amelyeknek az MCSMSZ volt a végrehajtója.

Hozzátette: büszkeséggel tölti el, hogy ezek a fejlesztések nem voltak hiábavalóak. A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest Bákó megye volt az egyetlen Romániában, ahol az önmagukat magyarnak vallók létszáma nőtt. A tavalyi cenzuson hétszázalékos növekedést regisztráltak a Bákó megyei magyarság létszámában a 2011-es adatokhoz képest.

„Jelentős eredményeket értünk el, bízom benne, hogy a következő évek fejlesztései tovább fogják segíteni azt, hogy az itt élők az identitásukat, önazonosságukat megőrizzék, azáltal, hogy hozzájutnak a magyar nyelvi kultúrához, támogatják őket a hagyományok ápolásában, megőrzésében” - mondta Szili Katalin

Felidézte: 2006-ban, még házelnökként járt először Csángóföldön Bogdan Olteneanuval, a román képviselőház akkori elnökével együtt, amiről, mint mondta az egyik marosvásárhelyi lap úgy számolt be, hogy „IV. Béla után Szili Katalin volt az első magyar közjogi méltóság, aki Csángóföldre látogatott”. Úgy értékelte: azóta óriási változások, fejlődések történtek, és azok, akik Csángóföldön magyar ajkúak, ragaszkodnak is ahhoz, hogy ezt az önazonosságot megőrizzék.

Elmondása szerint örömmel tapasztalta - és ezt Pogár László, a szövetség elnöke is megerősítette -, hogy az MCSMSZ-nek jó a kapcsolata a polgármesterekkel és egyházi képviselőkkel, mára már sikerült a szervezetnek is olyan tekintélyre szert tennie, amely alapján az együttműködéseket tartalmassá és távlatossá tudják tenni.

Szili Katalin kifejezte meggyőződését, hogy a csángóföldi programok folytatódni fognak, hiszen a magyar alaptörvény leszögezi, hogy a magyar állam felelősséget visel a határon kívül élő nemzettársakért.

„Erőnkhöz képest ezeket a feladatokat tovább fogjuk gondozni, hiszen látható, hogy ennek az eredményei ki is mutathatók” - ígérte a miniszerelnöki főtanácsadó.

Kapcsolódó írásaink